Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-05-26 / 68. szám

ahä 20 FILLÉH ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS SÁL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ fiO FILLÉR. — EGY NEGYEDÉVRE 7 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZ NAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: Dr. Urbán Gusztáv. SZERKESZTŐSÉG ÉS KI A. DÓ HIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLD­SZINT, BALRA. — TE­LEFONSZÁM: 11. — : HIRDETÉSEK :: MILI MÉTERES DÍJ­SZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :: XL. évfolyam 68. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1929. május 26. A lillafüred—egri utat a jövő évben adják át a forgalomnak Tegnap volt a kiépítetlen útszakasz bejárás. Tanítóggűlés Egerben. Eger, május 25. Az egri éi bükkaljai eapereii kerület tanítói köre a Ferenca- aek fehértermében tartotta meg évi rendes közgyűlését. Ezt megelőzőleg a két kerület taní­tói két napoa lelkigyakorlaton vettek részt. A köri gyűlést Szabó Antal főeiperes, egyházi elnök nyi­totta meg, üdvözölve a nagy számban megjelent tanítókat és a vendégeket. Megemlékezett a bencések 1400 éves centennáriu- máről is. Utána vitéz Subik Károly ér­seki irodaigazgatő, egyházme­gyei főtanfelügyeló tolmácsolta az érsekfőpásztor üdvözletét és lendületes beszédben buzdította a tanítóságot nemes hívatásáaak betöltésére és biztosította őket, hogy illetményeik pontos kiszol­gáltatása ügyében mindent meg­tesz a püspöki kar. A beszédek után Koróss Jó­zsef ostorosi tanító tartott fel­olvasást »Mik emelik a tanítói tekintélyt s mik rontják le az iskolában és az iskolán kivül? címen. Farkas Ágoston egerbocsi kántortanító gyakorlati előadást tartott a 20-as számkörben. Nyolcsas József egercsehii tanító pedig felolvasta: »Hogyan lehet a 10—12 éves mindkét nembeli ifjúságnak hazafias és vallás- erkölcsös nevelését eredményessé tenni« című tanúlmányát. Időszerű kérdések megbeszé­lése után a Himnusz éneklésével ért véget a gyűlés. Putnok határában harminc centiméterrel csökkent a vízállás. Putnok, május 25. A csütörtök délutáni felhősza­kadás nyomán a szomszédos Bor­sodból riasztó hirek keltek szárnyra. Arról szóltak a jelen­tések, hogy a kiöntött Sajó vize elzárta a külvilág elől a mindig veszélyeztetett Putnok községet. Putnok elöljáróságától azonban azt az értesítést kaptuk, hogy a S3jó apadása megkez­dődött. Putnok határában még mindig többszáz katasztrális holdnyi terület van víz alatt. A Sajó harminc centiméterrel apadt és az elöntött területekről meglepő gyorsasággal húzódik vissza az áradat. Eger, május 25. Tegnap reggel kilenc órakor indultak el a lillafüred—egri út közigazgatási bejárására Sámy Sándor miniszteri tanácsos veze­tésével Heves és Borsodvárme- gye, továbbá Eger város képvi­selői: Trak Géza polgármester és Rapcsák műszaki tanácsos. A vármegyét Okolicsányi Imre alispán, Palik Tibor dr. és Tó­biás József államépítészeti hiva­tali főnök képviselték. A felső- tárkányi községházától indult el a bizottság és bejárta a Heves- vármegye területén építendő űt helyét. A műszaki bejárás célja: az útvonal vezetésének helye, az esetleg építendő hidak és a mű- űt távolságának megállapítása a vasútvonaltól. Felkerestük Trak Géza pol­gármestert, hogy tájékozódjunk az út bejárásának eredményéről, aki a következőkben szegezte le munkatársunk előtt véleményét a lillafüred—egri-űtról: »Beláthatatlan következményei lesznek Eger város fejlődésére az út kiépítésének. A régóta sür­getett közgazdasági, turisztikai, idegenforgalmi stb. szempontok­ból egyaránt evidens fontosságú útvonal szükségességét belátta a kormány is és rendeletet adott a munkálatok folytatására. Az a visszamaradás, amely Egernek a főútvonaltól való tá­Eger, május 25. Eger város közönsége az idén is kegyeletei lélekkel akar hó­dolni hősi halottal emlékének s holnap, vasárnap délelőtt impo­záns Keretben juttatja kifejezés­re a vérzivatarok áldozatai iránt érzett kegyeletét. A hősök ünnepe vasárnap dél­ei őtt 9 órakor a fószékesegyház- ban gyászistentisztelettel kezdő­dik. Háromnegyed 10 órakor gyülekezés a főszékesegyház előtt, ahonnan az egyesületek, iskolák, hivatalok, testületek ün­nepélyes menetben, zászlók alatt vonulnak a Hősök-temetőjébe. Ott az ünnepség 11 órakor kéz­voli fekvésének a következmé­nye, az automobilizmus nagy­mérvű térhódítása következtében meg fog szűnni. Az űt megépítése után rövid idő múlva tapasztalni fogjuk az egri ipar és kereskedelem fellendülé­sét, nem is beszélve az idegen­forgalomról!.« De nemcsak a város, hanem a vármegye szempontjából is nagy jelentősége van a lillafüredi útnak. Ezt a jelentőséget át is érezte a vármegye, mert a szom­szédos Borsod megajánlásához hasonlóan nyolcvanezer pengőt ajánlott fel az építkezés költségeihez. Az útvonal melletti érdekeltek közül többen ingyen engedték át telkeik szükséges részét. Az építkezés hátralévő része meglehetősen nehéz munkával fog járni. A hátralévő szakaszon ugyanis sziklarobbantások váltak szükségessé és a keresztező patak medrét is át kell helyezni pár méterrel. — Ugyanénak meg kell változtatni az ott lévő iparvágány helyét, hogy semmiféle akadály ne gá­tolja a közlekedést. A lillafüredi út kiépítetlen sza­kaszán még ebben az évben be­fejezik a földmunkákat a min­den remény meg van arra, hogy a jövő esztendőben át is adhat­ják a forgalomnak. dődik. Progammja: Hiszekegy. Éneklik az egri egyesített dal­körök. — Alkalmi beszéd. Mond­ja dr. Pál Endre városi ..fogai- mázó. — Végvárytől: Üzenet messze sírokra. Szavalja: Do- moszlay Tibor VII. el. isk t. — Alkalmi gyászdal. Éneklik a dal­körök. Teleki: Sirhantok a vé­geken. Szavalja; Kálmán Lajos V. oszt. elemi isk. tanuló. — Himnusz. Játsza a m. kir. 14. honvédgyalogezred zenekara. Trak Géza polgármester la­punk útján arra kéri Eger vá­ros háztulajdonosait, hogy há­zaikat a hősök emléknapjára lo­bogózzák fel. A hősök ünnepén. »Ne feledd a tért, hol ők elestek, Az utolsó, a legjobb vitézek. Mind elmentek s kedves reményink Velők mentek, egy sírban enyésznek.* így énekel a költő ■ a földre sújtott magyar nemzet, a ször­nyű csapás után kissé felesz­mélve törvényt alkot, melyben mélységes szeretető!, határtalan elismerését és háláját fejezi ki a világháborúban hősi halált halt fiaival szemben s elrendeli, hogy az élő és jövő nemzedékek örök okulására, hősi halottaink dicső­ségére minden esztendő május havának utolsó vasárnapja nem­zeti ünnep legyen. Ezen a napon tehát újra és újra megtelnek virágokkal világ­háborús hőseink emlékművei, újra elzarándokolnak Csonka- magyarország trianonsujtotta tö­megei, hogy a gyász és a hődolat érzésével hajoljanak meg a hősök emlékezete előtt. Gyász illeti halálukat, hódolat illeti hősiességüket, de vezeklés a kötelességünk azért, mert egy szörnyű pillanatban idehaza, a frontok mögött nem tudtunk elég erősek lenni és az ezeréves Magyarországot prédájukká en­gedtük azoknak, akik meggya­lázták az ő halálukat, megcsű- folták hősiességüket. El engedtük tékozolni, kótyavetyélni azt, amit ők négy esztendő vérförgetegé­ben megvédelmeztek és meg­tartottak. Ez a rettenetes tragédia s a szörnyű ellentét a hősök ered­ményes vérehullása és a belső erők összeomlása között egyes- egyedül azért következett be, mert éppen a nemzet legnagyobb történelmi megpróbáltatásának napjaiban fogyatkozott meg ben­nünk az a hősies, nemcsak a ka­tonát, de minden rendű és ran­gú polgárt kötelező erős magyar lélek, amely Szent István orszá­gát az évszázadok minden vi­szontagsága közepette megtar­totta. Ha tehát nem képmutató módon, nem belső hazugsággal akarunk a hősök vasárnapján nagy halottaink emlékezetéhez közeledni, akkor szent fogadal­mat kell tennünk, hogy újra töl- tekezni akarunk azzal az ezer­éves lélekkel, mely egyesegyedü! tud nemzetet megtartani, elvesz A hősök ünnepe Egerben.

Next

/
Oldalképek
Tartalom