Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-05-15 / 59. szám
Aha io FILLÉR ELŐFIZETÉSI DÍJ A POSTAI SZÁLLÍTÁS SÁL: EGY HÓNAPRA 2 PENGŐ 50 FILLÉR. — EGY NEGYEDÉVRE 7 PENGŐ- — EGYES SZÁM ÁRA HÉTKÖZNAPON 10 FILLÉR. — VASÁRNAP 20 FILLÉR. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: EGER, LYCEUM, FÖLDSZINT, BALRA. — TELEFONSZÁM: 11. — :: HIRDETÉSEK :: MILI MÉTERES DÍJSZABÁS SZERINT :: SZÁMÍTTATNAK. :: XL. évfolyam 59. szám ♦ Szerda ♦ Eger, 1929. május 15. A Szentkorona Szövet-* ség szerdai közgyűlése Bizonyitáskiegészités a Mártonffy-ügyben Többször büntetett előéletű ember a védelem koronatanúja. — Ellentmondó és zavarös vallomások hangzottak el a mai napon. Holnap folytatják a tanúkihallgatásokat. iránt városszerte nagy érdeklődé* mutatkozik. A közgyűlés keretében lép először az egri közönség elé az országos szövetség központjának két vezér- férfié, grőf Széchenyi József és Saly Árpád. Mindketten oly érdekes témát választottak előadásuk tárgyául, hogy az már magában véve is nagy érdeklődésre tarthat számot. A közgyűlés tárgysorozata a következő: 1. Török Kálmán elnök megnyitó beszéde. 2. Angyal Lajos dr. titkári jelentése. 3. Saly Árpád, az országos szövetség alelnöke előadást tart •A legitimizmus társadalmi formája« címen. 4. Gróf Széchenyi József, az országos szövetség ügyvezető alelnöke előadást tart »A magyar és angol nép közötti párhuzam« címen. 5. Esetleges indítványok. A közgyűlésen a tagokon kívül más érdeklődőket is szívesen lát az elnökség. Május 20-án lesz az országos Rákóczi ünnepély. Eger, május 14. A budapesti Országos Rákóczi Szövetség megkeresést intézett Hevesmegye törvényhatősági bizottságához, amelyben elmondja, hogy a szabadságharc nyolcvanadik évfordulőján nagyszabású és országos jelentőségű ünnepélyt akar rendezni a budapesti Vigadóban. Az ünnepély május húszadikán, vasárnap délelőtt lesz 11 órai kezdettel s azon — mint a megkeresés mondja — részt vesz a Kormányzó, a kormány, az országgyűlés, valamint a magyarországi törvényhatóságok is. Ebből a célból felkérik a főispánokat, alispánokat és a polgármestereket, hogy a május 20-i ünnepélyen diszma- gyarban küldöttség élén és a törvényhatóság zászlója alatt jelenjenek meg s fogadják el a védnöki tisztséget. Eger, május 14. Kilenc órakor nyitotta meg Leitner Emil dr. kir. ítélőtáblái biró a boconádi vadásztragédia ügyében elrendelt bizonyítás kiegészítési eljárás tárgyalását Vargha József dr. kir. főügyész jelenlétében. A védelmet Gaál Jenő dr. képviseletében Bernfeld Imre dr. látta el, fegyverszak- értőként Grundböck Fereccet idézte meg a bíróság. Zsúfolt padsorok előtt kezdték meg a 19 tanú kihallgatását. Elsőnek Simon Vilmos boconádi földmivest hallgatják ki, aki büntetve volt súlyos testi sértésért, lopásért, sikkasztás és közcsend elleni kihágásért s aki mint hajtő jelen volt a vadászaton. Az elhunyt Mártonffy tőle jobbra állt, 16 lépésnyire. Közte és közötte két gyerek volt. Azután egy alaciony, ősz vadász állott, akit nem ismer, mintegy 8—10 lépésre, utána a főispán. Mikor bejött a kör, Mártonffy töltényt ürített, a főispánnak pedig karján feküdt a fegyvere. Ó látta, 'mikor Hedry dr. fegyvere elsült, de füstöt nem vetett. A dördülés után felcsapódott a fegyver s a főispán megkapta, a feje fölé emelte és ezt kiáltotta: *ki lőtt?» A helyszínen tudomása szerint semmiféle nyomozás nem volt, csak a főispán rendelte el a holttest elvitelét. A csendőri nyomozásnál jelentkezett kihallgatáson, de a tiszthelyettes azt mondta neki, hogy menjen el, mert különben megvasalja. Mikor Héber is kérte, hogy írja be a jegyzőkönyvbe az ő vallomását, kijelentette a csendőr, hogy szakadjon el a keze, ha egy sort is ír róla. Az ügyész kérdésére kijelenti, hogy mikor a szerencsétlenség megtörtént, már a köd felszállt és 100—200 lépésre el lehetett látni. Héber a letört fegyverét mutatta mindenkinek. Azért nem jelentkezett tanúként, mert azt hitte, úgyis megidézik. Elmondja még, hogy a boncolás közben egy csendőr jött be és megkérdezte : letartóztassák-e Hébert. Akkor Búzás bíró azt mondta, nem kell, mert a sebben talált serétek nem egyeznek a Hébernél levőkkel. Egyebet nem tud. A főügyész kérdést intéz tanúhoz aziránt, hogy volt-e büntetve ? Tanú magától beismer annyit, hogy verekedésért 8 hónapi fogházra volt ítélve, az ügyész azután ráolvassa, hogy lopásért, sikkasztásért, csendhá- borításért már többször volt büntetve. A tanú megesketését felfüggesztik, míg Ádám csendőrtiszthelyettest kihallgatják s ellentmondásait szembesítés útján tisztázzák. Fehér Pál vallomására vonatkozóan, aki halála előtt mondotta el az esetre vonatkozólag, amit tudott, kihallgatták Novák János községi bírót. Elmondja, hogy Fehér Pál hívatta őt magához Holló János törvénybíróval és azt mondta: «wem akarok meghalni, míg meg nem mondom, hogy a közjegyzőnél letett vallomásomra esküt teszek.« Fehért személyesen ismerte s becsületes, megbízható embernek tudta, s úgy emlékszik, ott volt a vadászaton. Az emlitett vallomás után 8 napra halt meg. Az ügyész kérdésére kijelenti, hogy nem tudja vájjon Fehér Pál lánya az eset idején Hébernél cselédke- dett-e már. A védő kérdésére elmondja, hogy rövid idő múlva a községházánál kihallgatta a főszolgabíró őt, Holló Jánost és Besenyői Józsefet, vallomásukat pedig jegyzőkönyvbe vette. Akkor még erre a tárgyalásra nem kaptak idézést. Holló János törvőnybíró elmondja, hogy a kérdéses napon Héber intéző kocsija jött érte, hogy menjen ki a tanyára, de a kocsis nem tudta, miért. Elmentek a bíróhoz, ahol ott találta Hébernét, majd később Besenyei is csatlakozott hozzájuk. Mikor bementek a szobába, Novák kiküldte a családtagokat ■ akkor mondta el Fehér, hogy nem az intéző lőtte le Mártonffy Lajost, hanem a főispán s ezt ő tanuk előtt megerősíti. Szembesítik Hollót és Novákot, akiknek vallomása nem egyezik meg. Novák kijelenti, hogy rosszul hall, azért nem tudja, vájjon Fehér mondta-e, hogy a főispán lőtte le Mártonffyt. Mondhatta, mert halkan beszélt addig, míg ő nem kérte a hangosabb beszédre. Holló is elmondja, hogy kihallgatták őket a községházán. Vallomására megesketik. Besenyei Józsefet hallgatják ki ezután, akinek vallomása lényegileg megegyezik Holló és Novák előadásával. Trommel Vilmos kereskedő elmondja, hogy Kaslik István ^íajtó beszélt neki a vadászaton történt szerencsétlenségről. Neki és többeknek azt állította, hogy nem Héber lőtte le Mártonffyt, hanem egy csuja-kalapu űr, akiről nem tudja ki, de ha megmutatnák neki, ráismerne. Kusner András hallott arról, hogy a csendőrök nem hagyták vallani Liktor Istvánt. Kaszlik István, akit már a főtárgyaláson is kihallgattak, előző vallomását megerősíti, csak any- nyit tesz hozzá, hogy a csendőr szidta, mikor vallani akart neki. Kosztolnyik Rudolf tanító és Bartha Béla dr. körorvos lényegtelen vallomása után Nagy F. Istvánt hallgatta ki a birő- ság. Nagy F. István teljesen megzavarodva áll a bírói emelvény elé, a kiküldött táblabirő kérdéseire egymásután adja a stereotyp »nem tudom« válaszokat, amikor arra vonatkozólag faggatja, hogy hol állott a szerencsétlenség pillanatában és kik voltak a szomszédai jobbról és balról Tízszer is belekezd a mondókájába, mert »csak úgy tudja elmondani, hogy hogy mit», de amikor alkalmat ad a bíró, hogy mondjon el mindent, amit tud, csak annyit mond, hogy a
