Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-05-14 / 58. szám
2 E G E H 1929. május 14. A közigazgatási bizottság ülése. Eger, május 13. Hevesvármegye közigazgatási bizottsága május hő 14-én, kedden, délelőttiéi 11 órakor a vármegyeháza kistermében ülést tart. A meglehetősen szürke tárgysorozaton a havi jelentéseken kívül Peitvármegyének az italmérési engedélyek revíziója tárgyában küldött átirata s a Hevesvármegyei Községi és Körjegyzők Egyesületének a kös- igazgatásig ügyvitel egyszerűsítése ügyében tett javaslata szerepelnek. Endrődi Dezső egri biztosítási ügynököt, — gondatlanságból elkövetett emberölés miatt,— kéthónapi fogházra Ítélték. — Eger, május 13. Endrődi Dezső egri biztosítási ügynök 1928 augusztus huszon- hatodikán motorkerékpáron üzletszerző úton járt Pétervására községben. A község főutcáján az előirt sebességgel haladva kitért egy lovaskocsi elől. Ekkor vette őszre, hogy az úttesten egy férfi és egy asszony halad előtte. A motoros dudált. A férfi le is tért az útról, az asszony, Szántó Illésné 62 éves pétervásárai föld- mi vesnő, azonban határozatlanul előbb balra tért, majd visszafordulva jobbra akart keresztülsietni az úton. Endrődi, mint vallotta, már nem tudott lefékezni és elgázolta az asszonyt. Szántó Illésné súlyos zúzúdásokat és koponyatörést szenvedett. A rögtöni orvosi beavatkozás sem tudta visszaadni az életnek. Huszonnégy órai borzalmas szenvedés után belehalt sérüléseibe. A gázoló ügynök önként jelentkezett a községházán, ahol a csendőrség kihallgatta őt és a szerencsétlenség szemtanúit. — Endrődi Dezső ügynök ellen gondatlanságból okozott emberölés miatt eljárás indult meg az egri királyi törvényszék előtt, ahonnét fellebbezések folytán a budapesti királyi ítélőtáblához került a halálos gázolás ügye. Az ítélőtábla kéthónapi fogházbüntetésre Ítélte a biztosítási ügynököt, azzal az indokolással, hogy Erdődi Dezsőnek a kritikus pillanatban meg kellett volna állani és megvárni, amíg az asszony az országút széléhez ér. A bíróság ugyanis a tanúvallomásokból bizonyítva látta azt, hogy Endrődi Dezsőt gondatlanság terheli. Kitelepítik a hatvani cigányokat. A hatvani képviselőtestület gazdasági bizottsága a napokban a mindjobban sokasodó cigányság elhelyezésének kérdésével foglal kozott s elhatározták, hogy kitelepítésüket javasolják. Eger földmivességének ünnepe volt a Mária-utcai Olvasókör zászlószentelési ünnepsége Eger, május 13. A több mint félszázados múltra visszatekintő Mária-utcai Föld- míves Olvasókör tegnap elérkezett életének ahhoz a fordulópontjához, amikor az egyesületi szokások szerint belső életműködésének és célkitűzéseinek külső szimbólumot is avathatott fel. A tegnap felszentelt lilaszinű zászlóra már félszázadnyi idő hímzett gyakorlatban kipróbált eszményeket és eredményeket. A vasárnapi zászlőszentelési ünnepség hullámai kicsaptak a kör keretein kívül, résztvett azon minden társegyesület, sőt Haller István országgyűlési képviselővel s Trak Géza polgármesterrel az élén a város polgársága s intelligenciája is méltóképan képviseltette magát. Az ünnepség reggel 9 órakor ünnepélyes felvonulással kezdődött. A kör tagjai s a társegyesületek küldöttségei kisérték fúvószenekarral ünnepélyes menetben a zászlót, melyet tizenkét fehérruhás földmivesleány és fehér felvirágozott vőfélybotos legény vett körül. A főszékesegyházban Matusska Mihály kanocokplébános fényes segédlettel misét pontifikáit, mely után a jelenlevők a nagytemplom kupolája alatti térre vonultak, ahol a zászlőszentelés szertartása folyt le. Először az Olvasókör dalárdája énekelt Lestál Miklós tanító, karnagy vezetése alatt meglepő felkészültléggel és kidolgozással. Az énekszám után Matusska Mihály mondott avató beszédet: — Ez a zászló, amelyet Eger egyik legrégibb és legkitűnőbb olvasóköre hozott ide, testvéri együttérzésbe fűz bennünket. Összekapcsol szent hitünk közösségében, az Isten bölcsességének és jóságának csodálatában. — Mert jő az Isten. Nemcsak alkotója, hanem fenntartója is a világnak. Minden esztendőben megteríti az ember asztalát. A föld népe tudja ezt legjobban és ezért a földmíves sohasem fog elszakadni az Istentől. — Előfordulnak ugyan esztendők,amikor súlyos csapásokat mér ránk a gondviselés. Mert megkisebbedtünk a földnek sze- retetében. Ma már sokan vannak, akik nagy hangon jogokat követelnek, de kötelességeket nem ismernek. Munka nélkül akarnak élni és megtagadják a földet. — Legyen e zászló intőjel a megtévelyedetteknek, hogy forduljanak vissza, mert a romlás útján járnak, minketpedigtartson össze továbbra is szeretetben és testvériségben. Beszéde után megszentelte a zászlót s átadta a zászlótartónak ezen szavak kíséretében: — Hordozzátok erős kézzel, emelt fővel és emelt gondolkozással. Az immár felszentelt zászlóra Trak Gézáné, a zászlőanya kötötte föl széles fehér selyem- szalagját : — Sorakozzék a zászló alá Eger város tiszteletreméltó földmíves társadalma. Tartsa össze őket az Isten és Haza szent eszménye és Szűz Mária pártfogása mutassa az utat a jövö felé. Mi hiszünk Magyarország feltámadásában. A záizlőanya után még a koszorúsleányok egyike kötött lila szalagot a zászlóra. A templomi szertartás végeztével ugyancsak zeneszóval és menettel vitték vissza a zászlót a kör helyiségébe, ahol 11 órakor nagy és lelkes közönség jelenlétében kezdődött meg a dísz- közgyűlés. A gyűlést Papp József köri elnök nyitotta meg néhány meleg szóval és felkérte Haller Istvánt, Eger város országgyűlési képviselőjét ünnepi beszédének elmondására. Haller István beszéde a föld- mivesmunka apoteozisa volt. Mesteri szavakkal mutatott rá arra a lelkületre, mely a földet mivelő embert istenfélővé és hazaszeretővé teszi, aki a mag csírázásában, kalászba szökkenésében, megérlelésében a teremtő Isten állandó együttmuokálko- dását látja. — A városi kultúra embere, aki gépek között él, gőzt, villanyt, mechanikai erőt termel, vajmi könnyen esik abba a kísértésbe, hogy önmagát tekintse teremtő erőnek, függetlenek minden magasabb hatalomtól s megfeledkezzék az Istenről. A föld- míves ember állandóan az Isten közelségében él, a szellő, az eső, a napfény munkájában mindig a Teremtő közreműködését látja. A maga erejével semmit sem tud hozzátenni a titokzatos csirák életrekeltéséhez, csak az előfeltételeit adja meg s a készet aratja le. — Szerencsétlen hazánk mostani szomorú sorsában vigasztalónk, hogy ha lesz még egyszer Nagymagyarország, ezt annak köszönhetjük, hogy van istenfélő, hazáját szerető földmives osztály, mely ezer esztendőn róva a barázdát földjén a a saját homlokán, részese volt a magyar sors örömeinek és szenvedéseinek. — Nem lehet nagyobb őröm és kötelesség egyúttal, mint a főldmivesnéppel foglalkozni, jó s rossz sorsukban melléjük állani s az élet kemény barázdáit homlokukról elsimítani. Beszédének befejező részében az Olvasókör tagjait buzdította további lelkes munkára, buzgó- Ságra és kitartásra. Haller Istvánnak nagy koncepciójú, pompás szónoki erővel elmondott beszédét szűnni nem akaró tapssal és tetszéssel fogadta az ünneplő közönség s lelkesen Hintett országos nevű képviselője mellett. Ezután megkezdődött a zászló- szögek beverése. Elsőnek a zászlőanya Irak Gézáné verte be szép [jelmondat kíséretében, Dr. Szmreciányi Lajos érsek díszfővédnök üdvözletét vitéz Subik Károly érseki irodaigaz- gatő tolmácsolta, majd gyors egymásutánban helyezték el szögeiket a zászló rúdján vagy a Magyarország határait s elrabolt városait ábrázoló táblán a diszvédnökök, diszvédnöknők, fővédnökök és védnökök hosszú sora s az egyesületek és szervezetek képviselői. A szép ünnepély sokáig élénk emlékezetében fog maradni mindenkinek és a Mária utcai Földműves Olvasókör ezentúl már saját zászlaja alatt vonulhat céljai teljesítése felé. IRODALOM. Pénz a szelek szárnyán. Legény Elemér regénye. A magyar irodalom még csak elvétve foglalkozik a világháború utáni összeomlás korával. A történelmi perspektíva hiánya, a keserű, fájó szubjektivitás riasztja vissza az írókat attól, hogy megkíséreljék átfogni, egységes megvilágításba helyezni ezt a szomorú korszakot. Legény Elemér, ez az izmos tehetségű fiatal író nem mindennapi feladatra vállalkozott tehát, mikor az összeomlás témájához nyúlt. És regénye, a »Pénz a szelek szárnyán- megmutatta, hogy merész vállalkozásához meg volt a kellő ereje, feszültsége. Nem krónikát ad és nem magyaráz. Jellegzetes és érdekes embersorsokon keresztül világítja meg a kort. Különösen érdekes figyelemmel kisérni, hogy az emberi szándékok, akarások, elhatározások milyen zeg-zúgos, meglepő űtakat futnak be a vihar kényszerítő nyomása alatt. A regény a Magyar Jövő regénysorozatában jelent meg Miskolcon. Szükségletét mindenkor helybeli iparosnál és kereskedőnél szerezze be.
