Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-04-28 / 47. szám

EGEB 1929. április 28. 2 Látogatóban Csathó Kálmánnál. A »zÉUlóból kilépve, mégegy- ■zer belepillantok a noteszembe: igen, Rákóczi út 28 II. emelet, 8. — ez C«athő címe. Hüvö«, egyáltalán nem áprilisi enyhe- ségű szél hozza felém azt a spe­ciális, benzinnel kevert, pesti illatot. Pár lépés még és már célomnál is vagyok. Valami kis elfogódottságfélét érzek, mikor megnyomom a csengőt. Csenge­tésemet a ház ölebe, úgy látszik, személyes sértésnek veszi, mert szörnyű ugatással ad kifejezést nemtetszésének. Fehérbőbitáa szobalány szedi le a felöltömet, a fogadószobába vezet és beje­lent. Egy pillanat és a perzsa függönnyel elzárt tapéta ajtóban máris megjelenik a nagy irő. Rendkívül vonzó, szimpatikus jelenség; modorában semmi sincs a beérkezettek gőgös fölényéből; látnivaló, hogy Írói nagyságát nem a személyes érintkezésben, hanem műveiben szokta érez­tetni. Ebben a pillanatban egy rokonszenves, finom magyar úr, aki bennem nem a kéréssel al­kalmatlankodó, vidéki tolifor­gatót, hanem a vendéget látja. Kedves szerénységgel köszöni meg azt, hogy a Gárdonyi Tár­saság tiszteleti tagjává válasz­totta. Igaz örömet érzek, mikor segítő kezét ajánlja Társaságunk számára. Rövidesen rátérek lá­togatásom céljára; meg szeret­ném tudni, mi lesz május 5 én tartandó székfoglalójának címe. Nem kapok rögtön választ, előbb egy kérdésre kell felelnem: ra­gaszkodik-e Társaságunk ahhoz, hogy novellát olvasson fel? Sie tek megnyugtatni, hogy nem. Barátságos mosollyal füzt azután hozzá, hogy valami újat, többet szeretne adni, mint novellát; mert, mint ő mondja, a novella majdnem minden esetben Jancsi és Juliska egymás iránti érzel­meinek variációja. Valóban bol­doggá tesz, mikor megmondja a címet: Színpad, és irodalom; egyszersmind azt is elárulja, hogy nem valami száraz, tudo­mányos essay akar ez lenni, ha­nem könnyed csevegés. Tudni való ugyanis, hogy Csathő, a kitűnő regény és színműíró, hosz- szű ideig igen szoros kapcsolat­ban volt az ország első, drámai színházával, mint a Nemzeti Színház főrendezője. — A be­szélgetés közben tekintetem vé gig siklik a szobán, elsőül a hatalmas íróasztal tűnik sze­membe ; tehát itt, ezen a helyen születnek azok a szép, magyar levegőjű regények, aranyos hu morú színdarabok. Az íróasztalon nagyobb csomó irőpapir hever, bizonyságául annak, hogy Csathó újabb munkával fogja megaján­dékozni ragaszkodó olvasó kö­zönségét. — Az író aztán mele­gen érdeklődik Társaságunk vi­szonyai iránt, kérdezősködik a Gárdonyi családról is.— Marasz­taló szavait — sajnos — vissza kell utasítanom, vonatom alig harminc perc múlva indul. Az ajtóban ezzel búcsúzunk egy­mástól: «viszontlátásra május ő-ikén Egerben!« Dr. Bárány László. Országos molnárgyülós lesz május 10.-én délelőtt 9 órakor Budapesten a vármegyeháza (Vá- rosház-út 7.) közgyűlési termében. A vizdijak fizetése. Felhívjuk olvasóink figyelmét a város tanácsának lapui k mai számában közzétett birdetmé- nyére, amelyben felszólítja a vizdij - fizetésre kötelezetteket, hogy tekintettel a szabályrende­letnek néhány napon belül vár­ható miniszteri jóváhagyására, a vizdijakat úgy a saját jól fel­fogott, mint a városi háztartás érdekében fizes*e meg. — Ahi május 10-ig tartozását kiegyen­líti, annak késedelmi kamatot nem fognak felszámítani, holott a szabályrendelet szerint erre a váronnak joga volns. Reméljük,hogy a városi tanács­nak ezt az igazán megértő gesz­tusát a vizdij fizetésére kötele­zettek méltá. yolni fogják ■ a hirdetményben megadott kfd vezményt ki fogják használni. Ahogy a nézeteltérést elintézik Eger, április 27. Nem Egerben, hanem Kisná- nán, ahol egy ifjúi, de annál jobbkedvű társaság névnapot akart köszönten!. Közöttük volt Krizsó János 18 éves napszámos és legény, aki azonban fáradtnak érezvén megát, húzódozott az áldomástól. Ezen egyik vérmes természetű barátja fölöttébb megsértődött és rá akerván beszélni Krizáét a mulatósra, barátságosan meg­ragadván sírig hű cimborája bfcllábát, ugyancsak legmélyebb barátsággal megpödörvén, kicsa­varta azt. Lábficimodással szál­lították az Irgalmatok kórhá­zába. Most azután a ciendőrség ér­deklődik ugyancsak meleg ba­rátsággal a «rábeszélő« iránt, tekintettel az ügyészség foghá­zának vendégszerető voltára. „A német császár gégerákja“ Kuruzsló, aki Rómában végezte terelnök. — Akinek Eger, április 27. Érdekes por kerül hamarosan a budapesti Ítélőtábla elé. Sze­replői jámbor, hiszékeny embe­rek és egy nagy-ravaszságú ku- ruzslóasszony, aki bosszú időn keresztül orránál fogva vezetett egy falut. Az ügy foglalkoztatta annakidején az egri lörvéiyiző bet in. Pasztán tartották meg a főtárgyaié*», amelyre kiszállott Kóczián Gyula dr. bz egii kir. ügyészség elnöke, mint a vád képviselője, továbbá Szabó Ig­nác dr. egyesbirő ős Ruttkay György dr., törvényszéki jegyző. Hibó Farencné állott az érde­kes pör középpontjában, akit csalás és kuruzsiás miatt jelen­tettek fel. Hibőné évekkel ezelőtt jött Pásztóra az egyik tolnamegyei ffirdőtelepröl, ahol masszírozó volt. Letelepedett a faluban és ku- ruzslással kezdett foglalkozni. Az 1928. év folyamán több be­teget kezelt és masszírozott, minden páciensétől nagyobb ös­szegeket vett fel a gyógyításért. A «gyógykezelést« beismerte, de avval védekezett, hogy neki iparengedélye van. A pénzekről pedig azt állította, hogy csak úgy kölciönképen szedegette fel betegeitől. A bonyolult ügyben közel 20 tanút hallgatott ki a bíróság ■ a vallomásokból szédítő fan­tasztikumok jöttek napfényre. Hibó Ferencné széltében-hocszá- bau hiresztelte Pásztőnnagy tu­dományát. Többek között azt állította, hogy ő orvosnő 8 egyetemi ta­az egyetemet. — A svéd minisz- féreg van orra alatt. núlmányait Rómában végezte. Elóktló idegenként járt kelt a faluban s minden alkalommal külön hangsúlyozva, hogy ö a svéd miniszterelnök leánya Természetes, hogy a paciensek száma is megnövekedőm, mikor hallották, milyen előkelő az or­vos, aki kezeli őket. Egyébként széiíiőeu nagy tu­dományával dicsekedett az ide­gen orvosnő. Ö kezelt« annak idején a német császárt ós Vilmos pusztán neki köszönheti az életét. Súlyos gégeráktól szabadította meg a volt nagyurat. Pácienseit fantasztikus beteg­ségekkel ámította el. Egyiknek például kilátásba helyezte az operatív beavatkozást is, mert állítólag féreg van az orra alatt s ha­marosan végez vele ha ki nem operálja. Több betegén orvosi műtétet is hajtott végre, de szerencsére egyik sem halt bele az operá­cióba. Jellemző, hogy a megkárosítottak közöl egy sem kivánta Hibőné megbünte­tését bár majdnem mindegyiküktől kicsalt 2—300 pengőt a gyógyí­tásért. A terhelő vallomások után 1 évi börtönre és politikai jogai­nak öt évre való felfüggeszté­sére ítélte a bíróság Hibónét, aki az ítélet súlyossága miatt fellebbezést jelentett be. Az I ügyész ugyancsak fellebbezett, a büntetés súlyosbításáért. Az egri útjavítás ügye a H. A. E.-ben. A Hevesmegyei Automobilo- sok Egyesületének legutóbbi vá­lasztmányi ülése a többi között az egri utak megjavításának kér­dését is tárgyalta. Ezen alkalom­mal megvitatták dr. Mészáros Béla egyesületi tag javaslatát, mely szerint az egri utak keramitos bur­kolatú részei úgy volnának a leg­egyszerűbben ideiglenesen megja­víthatok, ha a keramitburkolatot felszednék és az alapot makadám- útszerűen, azaz kavicsréteggel fed­ve kezelnék. így az utak hepe­hupái és'Eger város rossz utainak hire átmenetileg megszűnnék. fOlssöve^xss« BUDAPEST, I., Horthy Miklósát 119—121. HÍREK Sopánkodás. Jaj, miért is tud beteg lenni a tavasz miért is kell a sok fiatal bimbónak, ifjú reménységnek je­gei borogatás alá kerülni? A rügyszemeknek nem volna szabad sohasem sirniok ! Nem kellene engedni, hogy el- hidegedjenek és meghaljanak a napsugarak. Alleluja legyen mindennek, ami feltámadás és élet, minden­nek, ami derült és tiszta, min­dennek, ami nekibuzdulás és kezdés. Jaj legyen annak, aki a fehér­ségeket feketére mázolja és aki elszürkíti azt, ami nemes veretű; jaj legyen mindennek, ami pe- né'zes és rohadt. Na érdemeljen látást az, aki nem veszi észre a szépet és nem tiszteli a fényességet. Ne is nézzetek arrafelé, ahol a porbancsuszkálás bz életfölté­tel, figyeljetek mindig csak föl­felé! Milyen hatalmas és milyen őszinte a tavaszi égnek a kék­sége! Csókolja bele telketek an­nak a magasságába ét ártatlan­ságába a tiszták szent rokonsá­géi, — valahogyan úgy, mint ahogyan az első elemista leányka megcsókolja a szent-titobzatű, csipkés, kis Mária-bépet. . . Tavaszo* hittel ő* örömöt, édes kedvvel. Kádár József. — Áthelyezés. A vallás- és köz- oktatásügyi miniszter Gau» er Re­zső dr. kir. segédtanfelügyelőt, aki eddig a csongrádmegyei tanfel­ügyelőségnél teljesített szolgálatot, ugyanezen minőségben a hevesvár­megyei kir. tanfelügyelőséghez he­lyezte át. Mint értesülünk, az új segédtanfelügyelő már el is fog­lalta hivatalát. — Doktorrá avatások. A szegedi m. kir. Ferenc József Tudomány- egyetemen folyó hó 27.-én avatták a jogtudományok doktorává Jónás Béla jogszigorlót, az egri jogaka- démia volt hallgatóját. — A pécsi Erzsébet Tudományegyetemen folyó hó 23.-án avatták államtudományi doktorrá Gremsperger Sándort, a Preszler egri szeszgyár főkönyve­lőjét. — A Gárdonyi Társaság felolvasó ülése. A Gárdonyi Társaság május 5.-én, vasárnap délután tartja az idényben utolsó felolvasó ülését. Az irodalom minden egri barátjá­nak fülében cseng még az áprilisi felolvasó ülésen elhangzott pom­pás Sík Sándor előadás a magyar regényről s most újból ünnepe lesz a Gárdonyi Társaságnak új tiszte­leti tagja, a magyar irodalom büsz • kesége, Csathó Kálmán fogja szék­foglalóját tartani a társaságban »Színház és irodalom« címmel. — Kinevezés. A hivatalos lap legutóbbi száma közli, hogy a m. kir. pénzügyminiszter herényi Gyula egri számellenőrt jelenlegi állomáshelyén pénzügyi számvizs­gálóvá nevezte ki.

Next

/
Oldalképek
Tartalom