Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-01-12 / 10. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1929 január 12. BftwriwiitfW^fnw<^irniiBiWfirinniTiiinn'<>iinr'Tr(Ti^‘tir-n'irr>rrr Fririr-iiinrr- • -r-1 -irmn i rurmrirTii nmiiurriiirniTruinrii'n YnirrnTgr'T-- nmn 11 m-r Tfi'nn~TiíiriiTir'iiiwíiinmi'ir'mmiMi(iMiwiii~ mi A csányi községi pénztár tolvajának bűnügye. Eger, január 11. Csányi József 21 éves volt segédjegyző, mint annak idején megirtuk, hosszabb ideig Csfiny községben teljesített szolgálatot. A fiatalember azután elkerült a községből és lassan letért az egyenes útról. Odajutott, hogy 1928. január 18. és 14 közötti éjszakán visszatérve Ciány községbe, felhasználta a segégjegyző korában szerzett helyi ismereteket, feltörte a község pénztárát és elvitt abból 880 pengőt. Ugyanekkor vitéz Partényi József adóügyi jegyzőnek íróasztala fiókjából 60 pengőt lopott el Csányi József. Az egri királyi törvényszék büntető tanácsa két évi fegy- házra ítélte a rossz útra tért fiatalembert. Az ítélet kihirdetésénél, amikor megkérdezték a vádlottat, hogy megnyugszik-e, kihívóan felelte: — Ez is Ítélet? Felebbezek! A budapesti kir. ítélőtábla most tárgyalta a felebbezést és 2 évre és 6 hónapra emelte fel a büntetést. A fiatalembernek azonban más bűncselekménye is volt a bíróság előtt, amiért hat hónapot kapott. Ma hirdette ki az egri tö rvényszék, hogy összbüntetésül 2 évi és tizenegy hónapi tégy- házat köteles kitölteni Csányi József. »«sä saséra mmneamm mmmumm -.ma IRODALOM. Szilárd János: Ha a szerelem meghal . . . Ki ne ismerné Szilárd János kedves, derűs, humoros könyveit? A Pipászó mellől ős a Családi örömök ezer és ezer számra forog közkézen. Legújabb könyvében az iró moso- lyos arca egy kissé elkomolyodik s magasabbra emelkedve néz le meleg megértéssel földi dolgokban kínlódó embereire. A nagytehetségű iró első, hatalmas, reprezentáns könyve Ha a szerelem meghal . . . , mely jeles irodalmi bélyeggel indul útjára. A regény egy élhetetlen és nagyon becsületes fiatalember tragikomikus szerelmét mondja el, aki nagy szivjőságával és gyermeki tisztaságával egy megtévedt asszonyt visszaad a tisztességnek és a családjának, őmaga pedig, mint áldozata a mások boldogságának, nyomorultan elpusztul. A Márton Ferenc címrajzával ékes szép kiállítású könyv a Stádium kiadásában (Budapest, VI., Rózsa-utca 111.) jelent meg. Ára: 6 pengő. Fontos gazdasági érdekek kívánják a lovaslevente intézmény országos megszervezését A szarvasmarhát kiszorítja a traktor, de a lovat nem. A lovaslevente intézmény szó- ilyen arányban szaporodik. ros kapcsolatban áll azzal a programmal, amelynek megvalósítását a mezőgazdasági érdekeltségek a lótenyésztés emelése érdekében régebbi idő óta sürgetik. A lótenyésztés fellendí écánek az ügyét legutóbb a Magyar Gazdaszövetségnek az ősszel Gyöngyösön tartott nagygyűlésén vetette fel Farkasfalvi Farkas Géza, aki külföldi tanul- mányútjával kapcsolatosan rámutatott azokra a fontos teendőkre, amelyek lótenyésztésünk színvonalának és exportképességünk emelésének érdekeit szolgálják. Rácáfolt arra a téves nézetre, hogy a géptechnika mai korában a ló szükségességének napjai meg vannak számlálva. A gyöngyösi nagygyűlés egy sereg egyhangú lelkesedéssel fogadott határozatot hozott, amelyekben a földmüvelősdigyi mi Dísztérnek a lótenyésztés érdekeit érintő programmja sürgős végrehajtását kérték. A határozatok egyik pontja a lovaslcven- te intézmény nagyarányú kifejlesztését sürgette, mint amely az eddigi tapasztalatok szerint igen kedvezően hat ki lóállományunk minőségi feljavítására éa a lóval való helyes bánásmód népszerű sitésére. A jó lovas kiegazda ugyanis már azzal is jelentékenyen megsokszorozhatja saját tenyésztésű lova értékét, ha őmaga be tudja lovagolni. De rentábilisabbá fogja tenni lótenyésztését azért ie, mert annak a fajtának a tenyésztését fogja szorgalmazni, amelynek a jobb teljeaitőképeBségéről a levente távlovaglások alkalmával maga győződött meg. Természetes, hogy a tiszta fajták tenyésztését é* a fajnemasi- tést az apaállatok kötelező vizsgálatáról szóló törvény végrehajtása, a tenyészkörzetek fokozatos kiterjesztése, az országos törzskönyvezés bevezetése és sok hasonló intézkedés ugyancsak elő fogják mozdítani, amire annál inkább szükség van, mert a külföldi piacok érdeklődése a magyar lovak iránt lőexportuuk jövendő megszervezése mellett az eddiginél fokozottabb mértékben fog megnyilvánulni. Ami azt a téves nézetet illeti, hogy lótenyésztéssel hovatovább nem érdemes foglalkozni, élénken rácáfolnak azok a statisztikai adatok, amelyek szerint szarvasmarhaéilományunk a gazdasági gépek elterjedésének arányában csökken ugyan, de lőál- lományunk ugyanakkor ugyanEz azt bizonyítja, hogy a traktorok bevonulásával^ nehéz iga részben kiszorult a gazdaságokból, de a könnyű igára ma is szükség van. A hadi technika fejlődése «em tudta kiszorítani a lovak használatát, amit a külföldi hadseregek lőkereslete bizonyít legélénkebben. A gyöngyösi nagygyűlésnek a lovaslavente intézmény országos megszervezésére irányuló határozata ezekből a szempontokból is fontos és mi csak örülhetünk, hogy ez a kérdés a megvalósulás stádiumába jutott. Talán a szivünk is megszólal, amikor a lovaílavente intézmény kiterjesztésében egytmi a magyar lova» tradiciő felelevenítését ie látjuk. Tizennégy évi távoliét után tért haza Japánból egy hadifogoly Egyik közeli faluban történt, hogy 14 évi orosz hadifogság után hazaérkezett Varga János gazdálkodó. A felesége, aki már azt hitte, hogy az ura odaveszett a szibériai hómezőkön, időközben férjhez ment és gyermekei is születtek. Egy téli estén azután fáradtan, rokkantán hazaérkezett az első férj. Da hogyan ! Fél lábát letépte a gránát, sőt egy szilánkja a torkát is felhasította. Szibériában operálták meg, a torkába aranygégét helyeztek. Varga hosszas hányódás után Japánba került é* éveken keresztül nagy nyomorral küzdve tengette életét, közben pedig minden alkalmat megragadott, hogy néhány kilométerrel, egy várossal, egy faluval közelebb juthasson Magyarországhoz. így ért el a Bükk tövébe, ahol idegen arcok, más asszonya, elárvult családi fészek fogadták. — A felesége hallani sem akar róla, bár — és ez az érdekes — a különben boldog családi életet élő második férj a szerencsétlen Varga János iránt érzett szánalmában több izban kérte az asszonyt, hogy térjen vissza első urához. Megsértette a kir. Kúriát és az Ítélőtáblát Rágalmszási per, mint egy tízéves birtokper mellékhajtasa az egri törvényszék előtt. — Egy hónapi fogházra ítélték a 73 éves vádlottat, de az ítélet végrehajtását felfüggesztették. Eger, január 11. A kir. törvényszék Pretten- hoffer-tanácsa előtt folyt le az alábbi tárgyalás. Kalitz János 74 éves pásztói gazdálkodó hivatalból üldözendő rágalmazás vétségével vádolva állott a bíróság előtt. Az öregember a m. kir. Kúria és a budapesti kir. ítélőtábla biráinak sérelmére követte el a vád tárgyát képező rágalmazást. 1917.-re nyúlik vissza a nem mindennapi ügy háttere. Kalitz János módos ember volt. Szorgalmával, tudásával szép vagyont szerzett. A háború vége felé megvette báró Barkóczy háromszáz holdas birtokát. A birtokot maga báró Barkóczy adta el Kalitznak. A háromszáz holdból azonban c;ak a fele volt báró Barkócsynak a tulajdona, a birtok másik fele a bárónéé volt, de a báró azt gondolta, hogy felesége beleegyezi^ az eladásba. Míg is kötötték a szerződést, Kalitz kifizette a vételárat. Ekkor váratlan doiog történt. Báró Bsrkőczyné kijelentette, hogy nem egyezik bele az eladásba, a férjének nem adott meghatalmazást a szerződés aláírására, a vétel tehát semmis. A jogászok megértették, hogy itt Eine* mit tenni, meri a birtokot csak egységes jogügylet által, tehát feleségének beleegyezésével adhatta volna el Bar- kóczy báró. Kalitz azonban nem tudta a magánjognak őzeket a finom nüánezait átérteni, hanem abból 8z elvből kiindulva, hogy I becsületes vásárt csinált: vett és kifizette az árát, magáénak 1 vallotta a birtokot. Per lett a dologból, hosszú évekig folyő* per. A báró a vételárat vissza akarta adni, Kalitz nem fogadta el, így bírói letétbe helyezték a háromszáz hold árát. Képzelhetjük, mit ér ma ez a pénz, a lebélyegzés, a korona romlása és a magyar gazdasági élet sok más vihara után. Pídig ez a pénz Kalitz János 73 éves életének minden gyümölcse. A per folyamán Kalitz János azt igyekezett bizonyítani, hogy a báró felesége helybenhagyta férjének jogügyletét a birtok eladásánál. Az egri kir. törvényszéknél be is bizonyította ezt Kalitz. A perdöntő bizonyíték, a mostani főtárgyaláson tett ki-
