Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-04-24 / 43. szám
2 EGER 1929. április 24. •Tn Timin ír m um i i i ................. i in m r ím i irrrnnT~rriT«iiiriiiiiriTiMrriirMiiiiBwiiiiiiiii( iiiihiwiwiiimiihhiiiiimiii Nem lehet megszüntetni a felekezeti jogakadémiakat galmatlanok vagyunk, mint régen. Tudatlanok, mint a négerek és pápuák, mert egy elemi csapásra, mint amilyen az idei hideg volt, mindjárt hitelt adunk a legostobább beszédeknek. Irgalmatlanok, mert bizonyíték nélkül, csak azért, hogy valakit bűnhődni lássunk, képesek vagyunk még saját gyermekeinket is, szellemi gyermekeinket is, a hóhérnak kiszolgáltatni. De ostobák is vagyunk, mert nem vesszük észre, hogy gonosz emberek ezekkel a rádiőhiresztdélekkel a magyart egymás ellen uszítják, a rádiósokat és a nem rádiósokat — mert a bűnbakkeresés mögött mindig álnok és gyáva érdekek húzódnak meg. — p e. — A cseh megszállás epilógusa. Prága (MTI.) A «Slovan» szerint Pozsonyban a megszállás idején sok ember gazdagodott meg a kincstári vagyonból, s most, tiz évvel később kell állami szerveknek kutatni a rablóit tárgyak után. A Tiszti Kaszinó milliós vagyonából semmi sem maradt jóformán. Az értékes bútorok, 10,000 kötetből álló könyvtár, száznegyven személyes ezüstnemü, drága perzsa szőnyegek, zongorák mind eltűntek, mindössze 2000 könyv és egy pár zongora az óriási értékek maradványa. A többi mind eltűnt. Időjárás. Budapest, április 23. A Meteorologiai Intézet jelenti ma deli 12 órakor: Hazánkban a beállott borúlátók következtében az éjjeli lehűlések csekélyek, sehol sem süiyedt a fagypont alá a hőmérő. Az idő csapadékosra fordult, de nagyobb csapadékot sehol sem mértek. Több helyen havas eső esett az országban. Budapesten ma délben -|-5 C fok a hőmérséklet. Prognózis: Egyelőre csapadék, később erős északnyugati szél mellett változékony, igen hűvös idő várható) * Eger, április 23. A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben tegnap -j-13'6 C. fok volt a maximális hőmérséklet. Éjszaka —j—2-2 0. fokot mutatott a hőmérő. Reggel hét órakor -j-42 C. fokot mértek. Közepei erősségű észak- keleti szél fújt. Barometer-állás reggel hét órakor: 0 C fokra ét tengerszinre redukálva 756 8 mm. Szükségletét mindenkor helybeli Iparosnál és kereskedőnél szerezze be. Eger, április 23. Költségveiéti tárgyalások során, kultúrpolitikai megnyilatkozások alkalmával a római Gato módjára gróf Klebeisberg Kuno kultuszminiszter nem mulasztja el hangoztatni : »Karthágót pedig el kall pusztítani« azaz magyarul: «A felekezeti jogakadémiákat el kell tüntetni a föld színéről.« Hogy Cato haragudott Karthágóra, meg tudjuk érteni, hiszen Róma világuralaai törekvéseit veszélyeztette. De hogy miért haragszik a kultuszminiszter, aki sohasem szűnik meg hangoztatni a történelmi egyházak és felekezetek jogainak védelmét, a hivatásukat már mondhatni évszázadok óta feltűnés nélkül teljesítő jogakadémiákra, — nem tudjuk megérteni. Azt az egyetlenegy okot, amit a kultuszminiszter álláspontjának indokolására fel szokott hozni, azt t. i. hogy a jogaka démiák az okai a jogásztúlpro- dukciőnak, tévesnek és helyt nem állónak kell tekintenünk. Vájjon akkor mivel magyarázza meg a túlprodukciót az orvosi, a mérnöki s egyéb szellemi pályákon, ahol nincsenek a három vidéki jogakadémiához hasonló intézmények, hanem csak egyetemek ? S ha figyelembe vesz- szűk azt a körülményt, hogy a tanár, a mérnök, az orvos stb. a kulturfölény nagyobb megcsúfolása nélkül nem helyeződhetik el más pályákon, a jogi diploma ßllenb-a a legváltozato sabb életpályákon képesít megfelelő elhelyezkedésre és eddig jogvégzetiiághez nem kötött életpályákon működöknek szellemi színvonalát emeli, azt keli mondanunk, hogy jogásztúlproduk- cióról oly értelemben mint az orvosi e különösen a mérnöki pályákon nem beszélhetünk. De ha van egyáltalában ok a panaszkodásra a túlprodukciót illetőleg, azt nem a jogakadémiákban, hanem a jogi egyetemekre felvehető joghallgatók tűl- magat létszámában kell keresnünk. Amikor azt látjuk, hogy száz egyetemi jogászra tiz jog- akadémiai jogász esik, vájjon nem volna-e tanácsosabb és igazságosabb a túltermelés korláto zását a 90%-nál kezdeni, és nem a 10% létezését fájlalni? Mert pontosan az volna a számarány, ha a kultuszminiszternek a felvehető joghallgatók létszámára vonatkozó intézkedését nem csu pán a katholikui jogakadémia honorálná teljes megértéssel, hanem az a kecskeméti református és a miskolci evangélikus jogakadémiákon is pontosan végrehajtatnék. A 3 jogakadémián t. i. ez esetben 120, a négy egyetemen 1150 I. éves joghallgató volna felvehető. Hogy a jogi oktatás reformjára szükség van, ezt ma már senki sem vonja kétségbe. A kultuizininiizter által tervezett reformok, mint a tanulmányi időnek öt évre való fölemelése, új vizsga és szigorlati rend behozatala, a doktori címnek csak mint tudományos grádusnak meghagyása stb. nagyban és egészben belyeeelhetők s tőlük a jogi képzés színvonalának emelése várható. Nem hallunk azonban semmiféle kultuszminisztert nyilatkozatban semmit a kötelező leckelátogatásról, amely pedig a heiyes jogászreform elengedhetetlen feltétele. Ha ez ellen lesz a miniszternek bátorsága küzdeni s nem a jogakadémiák léte ellen, akkor már „75 százalékben megoldotta a kitűzött feladatot. Ez az egy követelmény egy csapásra megoldaná a jogász- képzés reformját. Ez viszont maga után vonná azt, hogy a jogakadémiák még inkább nélkülözhetetlenebbekké válnának, mint eddig voltak, mert a szükséges jogáezmennyiségnek sem a fennálló egyetemi tanszékek száma, sem az egyetemi előadótermek befogadóképessége nem elegendő. Nem kell külön hangsúlyozni annak a jelentőségét sem, hogy mennyivel előnyösebb a főiskolai ifjúságra nézve egy csöndes vidéki város levegője, mint a forrongó nagyvárosi környezet. Gróf Klebelsberg Kunónak, aki máskülönben oly nagy híve a vidéknek s a szellemi erőgyűjtések decentralizációjának, kapva kellene kapni a vidéki jogakadémiákon ■ megfelelő gondoskodással kullúrkoncepcióinak részévé tenni. Érdekes megemlíteni, hogy a jogakadémiák elleni hadakozással mily morális összeütközésbe kerül gróf Klebelsberg Kunó egyrészt, mint a katholicizmus- □ ak egyik nemcsak szőval, de tettekkel is tanúsított hitvalló fia a kutholicizmussal, másrészt mint Eger díszpolgára és nagy jótevője Egerrel. Az egri érseki jogakadémia most egyetlen s utolsó mentsvára a kát. Egyház főiskola-fenntartási jogának, a- melyhsz érthető, hogy oly elszánt ragaszkodással tapad az egri érsek, mint iskolafenntartó és az ország katholikus közönsége. Külföldön egész sora létesül az új kát. főiskoláknak, legutóbb Faulhaber biboroi, az insbrucki egyetem évmegnyitő gyűlésén, az egri jogakadémiát, mint követendő példát állította az osztrák katholikus főiskolák elé. — Nálunk a katholikus kultuszminiszter egyetlen katholikus főiskolánk beszüntetésére akarja rábírni az iskolafenntartót. Mint Eger díszpolgára viszont ezzel a törekvésével a harmadrangú vidéki városok sorába kívánja Egert lesüllyeszteni, mert tagadhatatlan, hogy Eger érseki székhely-jellegén s történelmi hírén kívül jogakadémiájának köszönheti mostani kiváló, más nagyobb városok fölé emelkedő jelentőségét. Jogosan hisszük, hogy a katholikus meggyőződés s a díszpolgárság &úlya kötelez ie egyúttal. Minden vallási és városi vonatkozástól eltekintve azonban az egri érseki jogakadémia a múltban s a jelenben is mindig teljesítette a maga kettős hivatását : a tudomány ápolását és jó jogásznemzedék felnevelését. Tanárai között mindig voltak országos birűek és az egyetemi katedrák várományosai. Az utóbbi négy évben is kettőt érdemesítettek egyetemi katedrára: dr. Molnár Kálmánt és dr. Damb- rovszky Imrét. Ifjúságával meg egyenesen büszkélkedhet az egri jogakadémia. Az egyetemeken tett szigorlatok alkalmával egymást érik a kitüntetéses és egyhangú eredmények, bukás alig fordul elő, legfeljebb távhallga- tónál. Az ifjúság fegyelme példaszerű, de ez nem is csoda ott, ahol tanár és tanítvány oly egybeforrva él s szinte az apa és fiú viszonyában áll egymással. Mivé lehetne a magyar Athénnek ezt az Akropolisát kifejleszteni, ha nem lógna a tanári becsvágy és munkakászség és az iskolafenntartó áldozatkészsége felett állandóan a kultuszminiszteri fenyegetés Damok- les-kardja, üanem ellenkezőleg a jóakaratú elismerésnek s buzdító támogatásnak a jótékony melege érlelné ? ! Dr. Urbán Gusztáv. BUDAPEST, I., Horthy Miklósát 119—121. Hivatalvizsgálat Gyöngyösön. Okolicsányi Imre alispán Búzás Endre dr. tb. vármegyei főjegyző, Balassa Márton szám vevöségi főnök és Zachradnik József vármegyei számtiszt kíséretében Gyöngyösre utazott, ahol megkezdte a város pénzéi ügykezelésének rendes évi felülvizsgálatát. — Itt említjük meg, hogy az alispán vasárnap az egri, hevesi, tiszafüredi és hatvani járásokban lovasleveute szemlét tartott, hétfőn pedig Hedry Lőrinc dr. főispánnal együtt a földművelésügyi minisztériumban járt el hivatalos ügyben.
