Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-03-27 / 21. szám
2 1929. márciua 27. Az Egri Hangya Szövetkezet közgyűlése. Eger, március 26. Márciua 24-én, vasárnap délelőtt tartotta az Egri Hangya Szövetkezet tizenegyedik rendes közgyűlését, amelyen több mint félszáz részvényes és számos érdeklődő jelent meg. A közgyűlést Matuszka Mihály apátplénos, az Egri Hangya Szövetkezet elnöke nyitotta meg, fejtegetvén a szövetkezeti eszme hatását. — Széthúzó nemzetek életében — mondotta — örvendetes jelenség, ha olyan eszmék vetődnek fel, amelyek összefogást jelentenek. A szövetkezeti eszme átjárja a lelkeket és testvéri közösséget teremt. Az egyéni érdekeket letompítja, az osztály- érdekek között pedig harmóniát teremt. Majd kegyelete» szavakkal emlékezett meg az elhunyt malomutcai Nagy János érdemeiről és azokat jegyzőkönyvi megörökítésre ajánlotta. A közgyűlés a javaslatot elfogadta. Szabó Lajos cégvezető felolvasta az igazgatóságnak a múlt év Qzleteredményéről szóló jelentését. Veszteség nincs és a forgalom állandóan emelkedő tendenciát mutat. Bemutatta a tiszta nyereség hovafordításáről javasolt intézkedéseket, amelyeket a közgyűlés elfogadott és egyúttal megadta a felment- vényt a felügyelőbizottság jelentése alapján. Galgócsy Ferenc központi főellenőr ismertette a központ terveit. A nehéz gazdasági élet arra kényizerítette a Szövetkezetei, hogy beszüntesse a fölösleges fiókokat és átcsoportosítsa erőit. Ebből a szövetkezetre csak előny származhatik. Reflektált azokra a híresztelésekre, amelyek az egri önálló szövetkezetnek a központba valő beolvasztásáról terjedtek el. Kijelentette, hogy erről szó sem lehet. A részvényesek közül többen felszólaltak az osztalék kevés volta miatt. A főellenőr válaszában kifejtette a szövetkezet lé nyegét és utalt az idevonatkozó törvényre, amelynek értelmében szövetkezet nem is adhat öt százaléknál nagyobb osztalékot, ezt pedig az egri Hangya minden körülmények között megadta, sót oda hatott, hogy a vá- sárlás-visszatérités útján közel húsz százalékot érjen el az a haszon, amelyet a részvényesek élveznek papírjaikért. A közgyűlés elfogadta a mérleget és mivel négy igazgatósági tagnak: Jilek Károlynak, Nagy Lászlónak, Vass Istvánnak és Vincéé Jánosnak a mandátuma lejárt, ezeket újból megválasztotta, a malomuccai Nagy János halálával megüresedett helyre pedig Papp Józsefet, a Mária- uccai Olvasókör elnökét választotta meg. A gyűlést Matuszka Mihály elnök szavai fejezték be, aki ebben a nemzetnevelő és nemzet- építő munkában való további együttműködésre buzdította a tagokat. Eger, március 26. Az egri cisztercita Szent Barnát gimnázium nagysikerű li- Ciálie előadásai során vasárnap délután 6 órakor zajlott le az utolsó előadás. Ury Lajos dr. budapesti Ítélőtáblái tanácselnök beszélt a jogi pályákról s előadása úgy belső értékénél, mint kitűnő előadói készségénél fogva méltóan sorakozott az eddig elhangzottakhoz, amelyekben az orvosi, katonai, papi, gyakorlati stb. pályák szépségeit és nehézségeit vetítették a mindig nagyszámban megjelent közönség, különösen a szülők ée az érdekelt ifjúság szemei elé a gimnázium arra leghivatottabb öregdiákjai. A vasárnapi előadást Kürti Menyhért dr. főigazgató nyitotta meg néhány kedves meleg sző- val, melyekben azt hangoztatta, hogy Ury Lajos drt. nem kell az egri közönségnek bemutatni, egri kapcsolatainál és többszöri szereplésénél fogva közszeretetben áll Egerben. Ury Lajos dr. abból indult ki előadásában, hogy amikor a jogi pályák előnyeiről, az azokon valő elhelyezkedésről, illetve ennek nehézségeiről akar beszélni, először azt kellene megmondania, hogy mi a jog egyáltalában ? E fogalom felett azonban már hatezer év óta vitatkoznak hiába jogtudósok és jogbölcsészek, számtalan definíciót ismerünk, azonban egyik sem fedi teljesen I a valóságot. Tény azonban az, j hogy bár meg mindig nem tudjuk a jog fogalmát meghatározni, a jog árnyékként kíséri a összes emberi életviszonyokat s a kultúra fejlődésével egyre több életviszonyt von a jog szabályozási körébe, ennek megfelelőleg szaporodnak a jogi életpályák. Azt szokták mondani, hogy a magyar jogásznemzet, a magyar görcsösen ragaszkodik a jussához. Ennek ellenében évtizedes bírói tapasztalataira hivatkozva állíthatja, hogy a magyar cseppet sem parlekedőbb természetű, mint más nemzetisége a magyar hazának és 23.000 főnyi végzett jogászunk nem haladja meg más nemzetek jogászvilágának arány- számát. A jogáiiznemzat elnevezést azzal érdemeltük ki, hogy a jog 8 a:t igazság nagyszerű értékével mindig tisztában vol tunk, sok évszázados jogainkat A belügyminiszter körrendeletét adott ki b Bulgáriába szőlő útlevelek kiállítása ügyében. A körrendelet szerint mind gyakrabban előfordul, hogy a bolgár munkaadók u nagyon kedvező ígéretekkel kivitt magyar szakmunkásokat a bérszorzódéiban mindig a tőrvény alapján követeltük s a jog alapján állva mindig többet sikerült elérnünk, mint erőszakkal. Ma, amikor a jogtalan erőszak földre sújtotta nemzetünket, szintén ez a gondolat legyen reménységünk és vezériő csillagunk. A jogi pályán már tényleg túl- produkció mutatkozik. Az utóbbi tíz év alatt 9300 diplomát adtak ki jogi fakultásaink, ennyit már c#ak azért sem bír el ez elet, mert a szanálás következtében uj állásokat c*ak megszorított mértékben töltenek be s előrejutás, emelkedés a hivatali fokozatokon nagyon meg van nehezítve. A jogi pálya zsúfoltságát viszonylagosan meg fogja szüntetni a numerus clausus, melynek célja az, hogy a jogi fakultásokra csak annyi vétessék fel, amennyinek alapos kiképzése biztosítva van. A főiskolai oktatás kérdését vizsgálva, Ury Lajos a jogaka* démiai oktatás számos előnye mellett tőrt lándzsát. A jogakadémiákon a tanár jobban ellenőrizheti a hallgató szorgalmát, előrehaladását, sőt viselkedését a magánéletben. Egyénibb nevelést tud adni hallgatóinak, mint az egyetem. Jogakadémiák kisebb vidéki városokban lévén elhelyezve, a testi és lelki veszedelmek sem leselkednek rá oly mértékben, mint a nagyváros forgatagában. A kisebb költség, tehát a gazdasági érdek is erősen esik a latba a jogakadémiák mellett. Ezután sorravatte a különféle jogi pályákat, mint a bírói, ügyvédi, közigazgatási, posta-ét vasúti fogalmazási, társadalom- biztosítási, pénzügyi, állami számvevőszéki stb. pályákat. Mindegyiknél szomrú a motto: nehéz bejutni, a fizetés nincs arányban a tanulmányokba fektetett anyagi és szellemi energiákkal, az előhaladás rendkívül lassú. De amikor ihletett szavakkal mindegyik életpálya híva tásbeli szépségét fesiegette, ezek mellett eltörpültek az anyagi nehézségek, melyek szülő oka: Trianon. A magyar jogásznak a magyar jogba és igazságba vetett rendületlen hittel kell küzdenie N&gymagyarorszég visszaszerzéséért, a magys-r jog integritásáért ! kikötött határidő előtt alkalmazásukból elbocsájtják. Ilyen esa tek elkerülése végett a Bulgáriába kivándorló munkásoknak csak abban az esetben lehet útlevelet adni, ha szőfiei msgyar követség által láttamozott munkabérszerződéit tudnak felmutatni. Elsősegélynyujtási tanfolyam Egerben. Eger, március 26. A Vármegyek és Városok Országos Mentőegyesülete a népjóléti miniszter meghívása folytán az ország különböző városaiban mentőállomásokat állít fel s ezzel kapcsolatban elsősegélynyújtás!, valamint vizből- mentési tanfolyamokat tart. Az egyesület ez utóbbi működésével azt akarja elérni, hogy szerte az országban minél tődben sajátítsák el az elsősegélynyújtás alapelveit. A tanfolyamok teljesen díjtalanok, időtartamuk körülbelül 4—5 nap, mely idő alatt úgy az elméleti, mint a gyakorlati tudnivalókra kioktatják a hallgatóságot. Miután a tanfolyamot a Mentő- egyesület csak akkor rendezi meg, ha erre legalább 15—20 ember jelentkezik, Trak Géza polgármester felbivással fordult az államreDdőrség vezetőségéhez, a tüzoLőtestülst parancsnokságához, a testnevelési felügyelőséghez, hogy a mentőtanfolyamon valő részvételre buzdítsák a fennhatóságuk alá tartozókat. A tanfolyamok sikere máris biztosítottnak látszik, mert az egri államrendőraég vezetője dr. Horváth Gyula rendőrtanácsos a teljes létszámú rendőrlegénységet bejelentette a tanfolyamra, a helybeli tűzoltóság körülbelül 20 taggal képviselteti magát s még bizonyára semmiféle szervezethez nem tertoző egyének is szívesen részt fognak venni a mentőtanfolyamon. A fenntieken kívül még az egri cserkészcsapatok is megragadjak az alkalmat az elsősegélynyújtás s a vizbőlmentés fogásaira vonatkozó ismereteik kibővítésére és gyakorlására. Eddig több mint 20 cserkész jelentkezett a részvételre. Veszett macskák támadják meg a járókelőket Gyöngyösön. Gyöngyös, március 26. Gyöngyösön veszett macskák bolyonganak a város területén, amelyek megtámadják a járókelőket ■ eddig már három esetben kellett a Paateur intézet segítségét igénybe venni. Az elmúlt este Michelstetter Jenő városi ellenőr feleségével sétált, amikor egyik híd mellől egy hatalmas fehér macska ugrott az uriasszony lábának, abba belevájta a körmeit és beleharapott. A megvadult állatot alig lehetett lefejtem s amikor nagy- nehezen mégis lefejtették, hirtelen eltűnt. A következő reggelen Libisch Ottilia tanítónőt támadta meg egy macska és megkarmolta. Ugyanezen a napon a város másik részében egyik városi kézbesítőt amint hivatalos útjáról hazafelé tartott egy felborzolt szőrű macska rohanta meg, egyenesen a kezére ugrott és abba erősen beleharapott. Ezt a macskát sikerült aztán elpusztítani, de nem kell hozzá nagyobb szakértelem, hogy meglehessen állapítani, bogy kétségtelenül veszett volt. Fejét a hatósági állatorvos fel ia küldötte megvizsgálás végett. Az esetek városszerte nagy izgalomba ejtették a polgárságot. A Bulgáriába való kivándorlás korlátozása Ury Lajos dr. előadása a jogi pályákról
