Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-01-09 / 7. szám

1929. január 9. EGRI NÉPÚJSÁG 3 Hevesmegye nagyobb kór­házait megvizsgálta a köz- igazgatási bizottság Az üj egri női kórház felépítését a vármegyei bizottság is java­solja. — Czekkel Ferenc dr. tiszti főorvos jelentése a megye közegészségügyi állapotáról — Az egri törvényszéki fogházban aránytalanúl sok helyet foglalnak el a fiatalkorú női bűnözök, a férfirabok pedig túlzsúfoltan laknak. Czekkel Ferenc dr. vármegyei tiszti főorvos Heveemegye köz­igazgatási bizottságának keddi ülésén egyebek között a követ­kezőket jelentette: — Heves vármegye közegész­ségügyi állapota decemberben általában elég ked­vező volt. A fertőző megbetegedések kö­zül : hastífusz 42 (6 halálos), hekhurut 23 (3 halálos), influenza 3 (1 halálos), vórh^e 1, vörheny 7, fültöinirigygyultadás 3, bárány­himlő 6, mikroiporiasi* 3, ka­nyaró 7, gyermekágyiláz 2, diphtheria 22 esetben fordult elő. Az összesen 118 hevenyfertőző megbetegedés közül tehát 10 volt halálos kimenetelű. Orvosaink 16 nyílt güwőkóros esetet jelen­tettek. Az apevidéki csecsemövédő intézet társadalmi hátterét képező Ste­fánia Süövetség Szent-Ivány Far­kas elnöksége alatt megalakult ás működését megkezdette. Orvosrendőri boncolás, illetve hullaszemle volt 6 esetbeD. 783 államilag gon­dozott gyermek ellátása ellen kifogás nem merült fel. Hétéves­nél fiatalabban elhalt gyermek orvosi kezeltetésének elmulasz­tása miatt (Felnémet) 1 esetben indítottunk kibágási eljárást. — Veszettségre gyanús kutya marása miatt Egerből 1, Füzes­abonyból 1, így összesen 2 egyén utazott a Pasteur-intézutbe. — A közigazgatási bizottság küldöttsége Graefl Janő bizott­sági tag ur közbenjöttével meg­vizsgálván a gyöngyösi alapítványi közkórházat, ott az alábbi fejlődésről tanús­kodó új berendezéseket találta: 1. ragályos betegségek pavilona, 2. zuhany fürdők, az elmebete­gek részére, 3. tésztagyurő gé­pek ; bizonyságot szerzett to­vábbá arról, hogy a septikus műtő és gyermek osztály a közel jövőben elkészül. Egyébként a kórházban rendelleneséget nem talált. A kórház-bízó tság Török Kálmán közigazgatási bizottsági tag úr jelenlétében megvizs­gálván az egri irgalmasok nyilvánossági jelleggel felruhá­zott férfikőrházát, ott az alábbi örvendetes újításokat állapították meg: 1. újból fel­szerelt fogászati ambulatórium, 2. nyílt gümőkőroi elkülönítő, 3. az uj vízvezeték bekapcsolása, 4. a központi fűtés újbóli üzembe- helyezése, 5. a laboratórium tö­kéletesítése, 6. 400 öles elme­beteg sétáló létesítése. A meg­vizsgált kórház ellen kifogás nem merült fel. Sajnálattal tapasztalta azonban a vizsgáló bizottság, hogy a kórházzal szemben épülő is­kola falazata fény és levegő elrabló hatását már is érezteti és hogy egy év előtt ugyanezen helyen a köz- igazgatási bizottság által ezen ügyben tett óvás anyagi okok­ból eredménytelenül hangzott el. Ugyancsak Török Kálmán köz­igazgatási tag úr közreműködé­sével ejtettük az Egri Női kórház vizsgálatát is. Bámulatba ejtett bennünket az a rend é* tisztaság, melyet a kórházi célokra ma már meg nem felelő helyen a szorgalmas és önfeláldozó szürke-nénikék fönntartanak. A betegek részé­ről panaszt vagy kifogást nem hallottunk. A felvett vizsgálati jegyző­könyvben örömmel szegezte le a bizottság, hogy eredményt ígérő nagyarányú mozgalom indult meg a kórház újjáépítése céljá­ból. Ezzel kapcsolatban kívána­tosnak tartaná a bizottság a kór­ház téresebb, levegősebb elhe­lyezését, könnyen tisziántarthatő udvarral és kerttel való ellátá­sát. Szükséges továbbá a beteg­osztályokon a férőhelyek szapo­rítása, női bujakőros osztály lé­tesítése, gyermek- és csecsemő­osztály felállítása, a szülő- és mütőszobák modernizálása,kony­hák, különösen pedig a mosó­konyhák és mellékhelyiségeknek átépítése és újbóli berendezése, de úgy, hogy ezek külön épü­letben legyenek elhelyezve. Szük­séges továbbá a kórház új vi­lágítással, vízvezetékkel és csa­tornázással való fölszerelése. — A kőrházvizsgálő bizottság végső megállapítása az, hogy a kórház mai formájában és he­lyén a célnak már nem tud meg­felelni ás legüdvösebb volna azt új helyen, a kor igényeinek megfelelően létesíteni. A vármegyei főorvos közegész­ségügyi szempontokból megvizs­gálván az egri kir. törvényszéki fogházat, azt találta, hogy férfiak elhelyezésére szánt cel­lák túlzsúfoltak és ennek oka az, hogy az itt elhelyezett néhány kiskorú nö részére arány­talanul sok helyiség, egy egész emeletizárny van le­foglalva, mert az előírt teljes elválasztás biztosítása az épület sajátságai miatt csakis így való­sítható meg. A helyzet úgy vol­na helyesbíthető, ha a férfiak számának tetemes csökkentése után a női osztály megfelelő ki­használása céljából Egerben kellő számú szabadságvesztésre ítélt fiatalkorú női bűnözőt helyezné­nek, vagy ami még egyszerűbb és megfelelőbb volna, Egerben a női osztályt teljesen megszüntetnék és az itt lévő férfiakat a felsza­badult helyiségekben megfele­lőbben helyeznék el. Heves vármegyében 1928. de­cember havában született 616 egyén, kik közül 11 volt éretten halvaszülött. Szülés következté­ben 2 anya vesztette életét. Török Kálmán szólt hozzá a tiszti főorvos jelentéséhez. A legnagyobb öröm és hála hang­ján emlékezik Vass József dr. népjóléti miniszterről, aki egri tartózkodása alkalmával látta a női kórház tarthatatlan állapotát és azon a legmesszebbmenő se­gíteni kíván. Ugyancsak a leg­nagyobb köszönettel és elisme­réssel állapítja meg, hogy He­vesmegye főispánja és alispánja odaadó fáradozással igyekeznek segíteni e kórház sorsán, amelyet teljes mértékben szívükön visel­nek, s nagy részben az ő érde­műk, hogy az új kórházépítés gondolata megszületett és min­denütt megértéire talált. A fő­ispán vette magának azt a fá­radságot is, hogy egri látogatá­sát megelőzően fölutazott a nép­jóléti miniszterhez és feltárta előtte a helyzetet. Kéri továbbra is a főispán és alispán hathatós támogatását és gondoskodását a kórház részére. Hedry Lőrinc dr. főispán: Öröm­mel teszek eleget ennek a ké­résnek, mert magam is át va­gyok hatva attól a gondolattól, hogy ez a kórház nemcsak a városra, de a megyére is nagy jelentőséggel bír. ssusms: csKasraasiKt&QCEiaso -sa A Kézműves Kamara törvényét rövidesen elkészíti a kereskedelmi minisztérium. Budapest, január 8. A kereskedelemügyi miniszter legközelebbi znunkaprogrammjg- ban a közúti törvény, a Kézmű­ves Kamara felállításáról szőlő törvény ős a villamosításról szőlő törvény elkészítése és be­nyújtása szerepel. mmmmaammmmmmmammaummmmmmmmmmm HÍREK A Szociális Missió Társulat gyü- IÓS8 január hó 16-án, szerdán lesz. Helyt adott a közigazgatási bi zottság az egri Keresztény iparoskor felebhezésének. Mint ismeretes, az egri Keresztény Iparoskor megvá sárolta a Széchenyi utcai úgyne­vezett régi Klubépületet, hogy az egri iparosságnak méltó székházat biztosítson. Az emeleten lévő helyi­ségeket nagyteremmé bővíttették ki, amelynek azonban nincs vész­kijárata. Eger város tanácsa tűz­biztonsági okokból kötelezte az Iparoskört egy külön vészkijárati lépcső megépítésére Ezt a határo­zatot az Iparoskor megfellebbezte. A vármegye közigazgatási bizott­sága mai ülésében helyt adott a felebbezésnek, egyben azonban kö­telezte a fellebbezőt, hogy a nagy­termet minden tekintetben megfe­lelő tűzvédelmi eszközökkel sze­relje fel. Egyben az Iparoskor mozielőadásokra vonatkozó kérel­mét elutasította. Az Urak Mária Kongregációja a ferences kongregációs otthonban szerdán délután félha t kor magisztrá • tusi, hat órakor pedig rendes gyű­lést tart. Dormándi küldöttség a főispánnál és az alispánnál. Kedden délelőtt, a közigazgatási bizottság ülésének megkezdése előtt, a vármegyeház dísztermében Dormánd község ve­zetői küldöttségileg keresték fel Hedry Lőrinc dr. főispánt és Oko- licsányi Imre alispánt. A küldött­ség élén a község nevében Szabó Elek besenyőtelki plébános terjesz­tette elő azt a kérést, hogy csa­tolják Dormánd határábg Erdő­telek határából az Engel-birtokot. A küldöttségnek a plébánoson $ kí­vül Révász László Dormánd köz­ség vezető jegyzője, vitéz Orsovay Ede kántor tanító és Mlinkő Fauszt községi biró voltak a tagjai. Úgy a főispán, mint az alispán kijelen­tették a kérésre, hogy a legna­gyobb jó indulattal meg fogják vizs­gálni az ügyet. A magyar—dán telefonforgalom. A postavezérigazgatóság közli: A magyar—dán távbeszélőforgalom­ban 1829 január hó 15-étől az összes magyar és az összes dán távbeszélőközpontok részt vesznek. A beszedendő dijak a szerint, hogy a beszélgetés melyik dán díjövbe tartozó hivatallal történik, Magyar- ország bármely hivatalától kiindu- lóan a következő: az első díjövbe tartozó hivatalokkal 12 pengő 45 fillér, a második díjövbe tartozó hivatalokkal 13 pengő 15 fillér. A magyar távbeszólőfor- galomra általában a nemzetközi távbeszólőforgalomra megállapított szabályok érvényesek, igen sürgős (Eclair) beszélgetések azonban nem válthatók. A »Cigány« Pólyán. A pélyi Mű­kedvelő Egyesület újabb tanúsá­gát adta a falu lelkes kultúrmun- kájának, Ptrényi László h. esperes- plebános kitűnő rendezésében hozta színre Szigligeti örökbecsű szín­művét, a Cigányt. Három előadást ért meg a falusi színpad zsúfolt ház mellett, ami fokmérőzi a mű­kedvelők játékát. A harmadik elő­adáson, január 6-án, a hevesi kát. tanitőtársadalom színe-java is meg­jelent Buezkö Gábor esperes plé­bánossal és Bikki Bélával, a He­vesi Lapok felelős szerkesztőjével. Előadás után a hevesi qurtett tet­szetős műdalokat énekelt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom