Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-03-20 / 16. szám
2 EGER 1929. tnärciue 20. Épitseu-e Eger betonutat? — Közérdekű levél. — i iiimil—iifci■!!■!> uiimiiimiiii iiiin ii'imi nr ini rni i ~ v kérdése, mely még mindig jobb, mint a rablás, vagy családirtás. A tolvajok és csirkefogók nem óhajtanak kivándorolni, községemből éppen a jobb érzésű, dologszerető férfiak akarják most kezökbe venni a vándorbotot. Ezeknek hazaszeretetében, viszonylagos műveltségében nincs hiány és ha megvolna nékik legalább a napi bárom pengő állandó napszámuk, eszük ágában sem volna Kanadába menni, hiszen még mielőtt elindultak volna, máris alig várják, hogy hazajöhessenek arra a földre, melyen őseik ezer év őta dalolva verejtékeztek. Községem az ózdi és nádasdi gyárakhoz vezető országúton fekszik, naponta látom 5—10-es csoportokban a messzi vidékekről munkát keresni fölvonulők szomorú csapatát. De munka nincs, még az idevalósiaknak sem, mert nincs rendelésük a gyáraknak, az üzemek redukálva vannak és szívesebben elküldenének tiz felesleges régi munkást, mint egy újat felvegyenek. Már pedig ezen ipartelepek élén van lélek, de még milyen magyar lélek, szociális és ember- baráti lélek, és még sem lehet a ▼is majorral megbirkózni. És a napokban nagyon elfa- csarodott a szivem, mikor egyik hosszú idő óta bolyongó, de munkát nem találó csoport egyik helybeli boltban eladta még az otthonról elhozott szalonna, bab és lebbencstőszta utolsó maradékát, hogy vonaton haza tudjon menni. És fájt a szívem, mikor azokban a nagy hidegekben félig megfagyva jöttek este haza községem szegényei a cser- melyi erdőről, hol naponta egy pengő öíven fillért kerestek. És akiknek még ez a munka- alkalmuk sem volt meg? Ezeknél természetesen nem nagyon nehéz dolguk van a kivándorlásra biztató hiénáknak. És itt a nép vezetőjének ajkára fagy minden argumentum. Vannak természetesen a kivándorlók között, akiket puszta kalandvágy, vagy pénzszomju- ság vezet Kanadába, vagy aki két már ott levő rokonaik, vagy barátaik csalogatnak ki s akis nincsenek is anyagilag a legrosszabb helyzetben, de legtöbben a-nehéz gazdasági helyzet- böl kifolyólag szállanak az őceán- járő hajóra. A földbirtokreform mis telkén felépült a szerény ház adósságra és reménységre. A reménység elmúlott, az adósság megmaradt én a volt katona elszántan indul rohamra a büszke dollárok eben. Nemrégen a kivándorlók végzete» csalódásait fejtegettem egyik útnak induló bobölcai legény előtt, mire az félbeszakított: — Tetszett e már játszani kártyán huszonegyet? — Valamikor. — Tetszette már tizenhétre bevágni ? — Lehet! — Nohát, így van az ember ez amerikai úttal is. Bevág. Vagy fuccs lesz, vagy bejön a király és akkor kivágom a huszonegyet. Ezt akarom. Ki akarom vágni az egész falu és az előtt a leány előtt a huszonegyet! Mert van így is néha, ha szegény a legény . . . Kádár József. Az *Egert folyó bő 9.-i és 13.-Í számaiban a város útépítési programmjához komoly, szakszerű hozzászólások jelentek meg, melyek azt ajánlják, hogy a város legalább kisérletképen cement betonűtburkolatot is építsen. A hozzászólásokban sok megszívlelni való foglaltatik, arra nézve azonban, hogy Eger város kísérleti betonutat készíttessen, nem vagyok a cikkekkel egy véleményen. Kétségtelen, hogy a betonutak újabban erősen kezdenek tért- hődítani. Régebben csak más burkolóanyag alapzatául alkalmazták a betont, az autóközlekedés előtérbe nyomulása őta azonban, minden burkoló anyag nélkül épülnek cement betonutak. A külföldön, különösen Amerikában terjedt el az útépítés e fajtája, ahol a forgalom zömét az autók teszik. A legutóbbi időkben pedig hazánkban is épültek már ilyen útburkolatok. Bár a jő cement betonutak egész sora bizonyítja, bogy mit lehet a beíonutépítés terén elérni, mindamellett a cement- betonnak az út felső, u. n. köp- tatő-rétegében való alkalmazása tekintetében eddig általában nem nagyon jő tapasztalatokat szereztek. A hazai próbautakról az életkoruk rövidsége miatt ezidő- azerint végleges véleményt alkotni nem lehet. A szakértők más útburkolatokkal szemben a következő hátrányokat hozzák fel: A betonnak nagy hátránya a természetében rejlő merevsége, minek következtében a hőmérséklet nagyobb ingadozásainak Eger, március 19 Még 1924 Dyarán történt, hogy Hatvanban egy éjszaka feltörték a a postahivatalt és elrabolták a több mint egymil- liárd koronát tartalmazó pénzes csomagot, amely a hatvani köztisztviselők egyhavi fizetése volt. A nyomozás hosszú időn át eredmény nélkül folyt, a hatvani postahivatal akkori főnöke pedig az eset fölötti elkeseredésében fő belőtte magát. Már űgylátszott, hogy a milliárdos postarablás tettese örökre elkerüli az igazságszolgáltatás eujtő kezét, amikor — két évvel a cselekmény elkövetése után — az egri rendőrségen Krause István székesfehérvári géplakatos bejelentette, hogy a nem tud ellentállni, könnyen megreped. Dilatációs hézagok kihagyásával lehet ugyan ezen baj ellen védekezni, a kihagyott hézagok azonban kényes helyei a burkolatnak és a forgalom alatt ezen helyek csakhamar kigödrö- zödnek. A sérült részek tartós kijavítása nehezen kivihető. — Az eddigi tapasztalatok szerint rendkívül befolyásolja a betonút jóságát a munka végrehajtása Csak jól begyakorolt munkásokkal, nagyon gondos gépi keveréssel, általában igen kedvező munkafeltételek mellett készített burkolatok váltak be és ezek is ott, ahol csak könnyű gépi járművek közlekednek. Tény, hogy nemzetgazdasági szempontból igen nagy jelentőséggel bírna, ha a betonutak, melyeknek anyaga hazánkban kiváló minőségben beszerezhető, az aszfaltutakat, melyeknek anyaga külföldi eredetű, lassan kiszoríthatnák. A betonutépítés problémája azonban ma még teljesen nincs megoldva. Az állam felkarolta a betonűtépítés ügyét és kiváló szakértők dolgoznak a tökéletesítésén. Véleményem szerint addig, mig a betonutépítés problémája teljesen megoldást nem nyert, helyesebb, ha Eger, ahol a forgalom zömét a lófogatú jármüvek képezik, a máshol mindenütt bevált betoi alapzattal készült aszfalt, kiskocka, fejkö, karamit, stb. útburkolatoknál marad, — melyeknek anyaga az aszfalt kivételével szintén honi eredetű — és nem kísérletezik betonúital. Eger, 1929. március 18. án. Rapcsák József, városi műszaki tanácsos. hatvani postarahiő nem volt más, mint az ő bátyja: Krause László egri géplakatos és ciép- lőgéptulajdonos. A dr. Horváth Gyula egri rendötanácso* irányításával megindított uj nyomozás meghozta a kellő bizonyítékokat i«. A bíróság a nagy vagyonának eredetét igazolni nem tüdő Krausz Lászlót a postarablásért tíz évi fegyházra Ítélte, felesége pedig orgazdaság miatt kisebb fogházbüntetést kapott. Krause Lászlóné azóta mindent elkövetett, hogy férjét a börtönből kiszabadítsa. Tanukat szerzett, akikre hivatkozva, perújrafelvételért folyamodott. A perujrafalvételi kérelmet a bíróság elutasította, ellenben az eljárás s*orán olyan dolgok patA hatvani postarabló feleségét fegyházra ítélték hamis tanuzásra való rábírás miatt tantak ki, amelyeknek következtében Krausz Lászlónál hamis tanuzásra való rábiráa miatt vád alá helyezték. Kisült ugyanis, hogy Krausz Lászlóné busz-harminc millió koronás jutalmak igére - sével olysu tanukat igyekezett szerezni, akik a postarablás éjszakájára férjének alibijét igazolják. Két ilyen fogadott tanú eleinte kötélnek is állt, később azonban, amikor nem kapta meg a kialkudott előlegnek második részletét, nemcsak nem vállalta a hamis tanuzást, hanem fel is jelentette az asszonyt. Az egri törvényszék tegnap tárgyalta a hatvani postarablás bűnügyének ezt a szenzációs epilógusát. A főtárgyalást Gál- borg József, az egri törvényszék elnöke vezette. Az asszony a fogadott tanukhoz irt levelek felmutatására sem ismerte be bűnösségét. A bíróság az öt óra hosszat tartó tárgyalás után Krausz Lászlónét hamis tanuzásra való rábírás büntette miatt három és félévi fegyházra ítélte. Érdekes az ítélet indokolása is, amely elismeri, hogy a vádlott asszonyt a bűncselekmény elkövetésében nemes szándék: férjének megmentése vezette. Krausz Lászlóné felebbezett az ítélet ellen. Kozarek debütált. Balassagyarmat, március 19. A balassagyarmati törvényszék fogházának udvarán ma reggel 7 órakor hajtották végre Ferenczi Pál bognármester háláló* ítéletét, aki feleségét és három gyermekét meggyilkolta és egy előre megásott gödörbe temette. Tegnap délelőtt olvasták fel előtte az ítéletet s aztán viiszakisérték a siralomházzá átalakított cal- lába, ahol utolsó éjszakáját nyugodtan töltötte. Az ítéletet az új hóhér hajtotta végre. Az akasztás után 17 perccel jelentették a törvényszéki orvosok, hogy a halál bekövetkezett. Fegyverkezik Bulgária? Brüsszelből jelentik, hogy a bulgár kormánya belgiumi gyárakban 200 repülőgépet készíttet, amelyeket légi forgalomban és sportcélokra akarnak felhasználni. Ezzel szemben megállapították, hogy ezeket a gépeket egy óra alatt könnyűszerrel hadirepülőkké lehet átalakítani. A belga kormány javasolja ebben az ügyben bizottság kiküldését, amelynek feladata lenne annak a megállapítása, vájjon ezek a híresztelések fedik-e a valóságot. Szükségletét mindenkor helybeli Iparosnál és kereskedőnél szerezze be.
