Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-01-09 / 7. szám
flB fi 10 FILLÉR Előfizetési di) postai szállítással: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, '/* évre 7 oiengő, egyes szám ára 10 fillér, vasár- * nap 20 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eget, Licenm, földszint, balra. Telefocszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ főszerkesztő: Dr. SUBÁN GUSZTÁV * POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOB XL VI. évf. 7. szám ♦ Szerda ♦ Eger, 1929. január 9. Egybeforrt az egri iparostábor A párbér- és deputátumváltság, a vasúti és a telefonösszeköttetés ügyei Hevesmegye közigazgatási bizottságának ülésén Annyiszor zsörtölődtünk már ezen a helyen, ragadjuk meg tehát a kínálkozó alkalmat, hogy dicsérjünk. Még pedig ezúttal az egri iparostársadalom megérdemelt boldogulására emeljük fel a sejtő tintáiüvegjét: éljen az egri iparosság, amely vasárnap oly imponáló módon tudott egységes lenni s tüzes lelkesedéssel párosult józan határozottsággal döntött jövendő sorsa fölött. Volt idő, nem is olyan régen amikor kimondották, hogy a kisiparosnak pusztulni kell az élet- lehetőségek s az érvényesülés mezőiről, mint ahogy a bölény kipusztul a kultúra gyűrűjében a végtelen prairiken. Volt idő, amikor megjósolták, hogy az iparos nem fogja tudni tartani a versenyiram tempóját a nagyiparral, a nagytőkével. S most mégis azt látjuk, hogy az iparostársadalom nem pusztult el parancsszóra s a jóslat nem vált be. Még szomorúbb viszonyok között, mint amikor ezek a jóslatok elhangzottak s még nagyobb teherrel a vállán, az iparosság rendületlen hittel bízik a jövőjében, kezében a munka lázával, szemében a szépség izeretetével dolgozik, alkot, tervez, fűr-farag és szerez dicsőséget a magyar névnek benn az országban s künn a nagyvilágban. Sőt most legújabban rájött arra, amit eddig nagyon köny- nyedén vett s ami miatt számos keservesen megszerzett pozíciót kellett feladnia, hogy ne bízza rá sorsát másokra, esetleg éppen az ellenséges érzületű, vagy legalább is ellentétes érdekű más gazdasági szervekre, hanem vegye sorsának irányítását a maga kezébe. Most mér rájött arra, hogy a tisztességes munkában megkérgesedeit iparostenyérba leghűségesebben az ugyancsak kérges iparostenyér simul s az így összefonódott kezet semmiféle erőhatalom, politika vagy rejtett ravaszkodás nem képes széjjelváiasztani. Egyszóval a magyar iparosság mozgalmat indított aziránt, hogy a nagykereskedelem s a nagyipar érdekeit oly kitünően védő szerv, a Kereskedelmi és Iparkamara mintájára megalkossák a maguk érdekképviseletét, a Kézműves Kamarát. Az egri iparosságnak vasár- népi impozáns egybssereglése az Ipartestület közgyűlésén azt a bízó hitet kelti bennünk, hogy az egri iparosság nemcsak lelkesen, de tartósan is belekapcsolódik a Kézműves Kamara felállításért folytatott nagy harcba. Közel hétszáz iparosnak felvonulása s érdeklődése ügyei iránt azt mutatja, hogy az egri iparostársadalom végre megtalálta önmagát, végre többre becsüli az egységet a harcos széthúzásnál, az öngyilkos nemtörődömségnél. A hétszáz főoyi tömeg örvendetes példát adott Eger város minden társadalmi rétegének, hogy válságos órákban miképpen kell összefogni s nemcsak siránkozni a világ folyása felett, de meg is jelenni a választási urna előtt. Na értse senki félre a választási urna kifejezést. Az egri iparosságot vasárnap nem a kedvelt magyar sport: a választási harc hozta együvé, nem korteskedett senki, nem is kellett szavazni, az óriás tömegnek egységes szeretete és hűséges ragaszkodása közfelkiáltással emelte maga fölé vezérnek azt, aki hosszú évek munkájával kovácsolta 8z egység pajzsát nem a maga érdekében, de a megvívandó nagy eszmei harcok győzelme érdekében. Nem elnököt választottak vasárnap, aki száraz hivatalnoka legyen az egri Ipartestüietnes,hanem hadvezért, mert ma az eszmék nem békés ügyintézőket, de bátor és céltudatos harcosokat kívánnak meg. Ezért gratulálunk szívből az egri iparosságnak, hogy megtalálta az eszmét, mely sorsa jobb- rafordulása felé vezeti, s megtalálta a vezért, aki az eszme zászlaját nemcsak itthon, de az egész ország iparostársadalma előtt magasra emeli. Egység és kitartás, ez legyen továbbra is irigyelt jelszava az egri iparostábornak. Dr. Urbán Gusztáv. Eger, január 8. Heves vármegye közigazgatási bizottsága ma délelőtt Hedry Lőrinc dr. főispán elnöklete alatt ülést tartott. A főispán az ülés megnyitásakor meleg szavakkal üdvözölte az új évben először összeült bizottság tagjait, s erőt, egészséget és Isten áldását kérte a közért teljesített munkájukhoz. Az alispáni jelentés. Búzás Endre dr. vármegyei tb. főjegyző ezután felolvasta az alispáni jelentést, amely egyebek között így hangzott: — Ismeretes a t. Bizottság előtt, hogy a belügyminiszter úr az 1928. évi községi költségvetések felülvizsgálata eredményeként ezekből a párbér és deputátum címén előirányzott egyházi és felekezeti jellegű kiadásokat törölni rendelte. Ezen rendelkezés végrehajtása során különösen azért, mert a rendelkezés hosz- szű idők óta folytatott gyakorlatot szüntetett meg, több helyen súlyos zavarok állottak elő. A zavarok megszüntetése végett a vármegye főispánjával együtt több alkalommal személyesen tárgyaltam a belügyminisztériumban. A közigazgatási bizottság is táviratilag fejtette ki ez ügyben elfoglalt álláspontját s kérte a rendelkezés visszavonását. — Örömmel jelenthetem, hogy a belügyminiszter úr érveinket elfogadta és 1928. évi december hő 22.-én kelt rendeletével akként intézkedett, hogy a vármegye területén 1929. év végéig a a régi állapot visszaállítandó. Ez alatt az idő alatt az érdekeltségekkel folytatott tárgyalások eredményeként remélhető a kérdés végleges és közmegelégedésre való rendezése. — A miniszter fentebb ismertetett rendelkezésének kézhezvétele után azonnal intézkedtem, hogy az 1928. évi községi költségvetések a felekezeti kiadások beállításával kapcsolatban újból átdolgoztassanak s az 1929. évi már letárgyalt községi költség- vetéseket e szempontból revízió alá vettem. A munkálatok folyamatban vannak s remélem, hogy ebben a hónapban teljesen befejezést is nyernek. Vasúti ügyek. A Máv. igazgatóság a hatvant járás azon kérelmét, hogy a salgótarjáni vonalon fekvő községek Egerrel jobb összeköttetést kapjanak, nem igen teljesíthette, mert a meglévő vonatok menetidejének megváltoztatása más összeköttetéseket zavarólag érintene és különösen Hatvanba és Aszódra járó iskolás gyermekek szempontjából is lehetetlen. Új vonat beállításáról pedig a jelenlegi gazdasági viszonyok között gondolni sem lehet. Kedvező elintézést nyert azon törekvésünk, hogy a Kisujszállás- kisterenyei vonalon az eddigi állapot változatlanul maradjon. A tarnavölgyi községek lakossága ezután is a régi módon érheti el a megye székhelyét. A telefonhálózat kiépítésére vonatkozó munkálatokat az időjárás akadályozza, a debreceni posta műszaki felügyelősége értesítése szerint azonban minden alkalmat fel fognak használni a megkezdett munkálatok folytatására. Nehézségeket okoz a szükséges pénzösszeg előteremtése, mert a munkálatok az előirányzottnál jóval nagyobb ösz- szegat igényelnek. A vármegyei költségvetés tárgyalása alkalmával sikerült a nehézségeket részben eloszlatni. A közbiztonsági állapotok a hő folyamán kielégitőek voltak. Egy kisebb tűzeset történt Kál községben. Fegyelmi eljárás sem a községi jegyzői, sem pedig a vármegyei tisztviselői kar tagjai ellen nem indult. Plósz István: Örömmel veizi tudomásűi a felekezeti költség-
