Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-02-23 / 45. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1929. február 23. l Verekedés Mikófalván — ahol a fél falu békit Időjárás. Budapest, február 22. A Meteorológiai Intézet jelenti ma déli 12 órakor: — Hazánkban a hideg tovább fokozódott. Az éjszakéi minimumok mindenütt a —15 C fok alatt voltak. Leghidegebb volt ez idő Kspoc- várott és Magyarővárott, ahol —25 C fokot mértek. A nappali maximumok alig emelkedtek a —5 C fok fölé. Egyébként derült idő volt. Prognózis: Növekvő felhőzettel egyelőre csak az éjszakai hideg csökkenése valószínű. Egy-két nap múlva az idő enyhülése várható, lecsapódásokkal. * Eger, február 22. A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben tegnap 46 C. fok volt a maximális hőmérséklet. Éjszaka —160 C fokra szállt le a hőmérő hi- ganyoizlopa. Reggel 7 őrakor — 15‘6 C. fokot mértek. Teljes szélcsend uralkodott. tvmmtti Brrt^wwe«eíííáase»ís •srnttom Hz elmúlt héten Egerben két szövődményes influenza-megbetegedés történt. Eger, február 22. Az ország minden részében kisebb-nagyobb mértékben pusztít az influenzajárvány, azonban Egerben alig van még csak nyoma is. Előfordul ugyan egykét könnyebb megbetegedés, de az is beéri a közönséges «nátha« megjelöléssel. Mindössze a múlt héten volt két szövődményes influenza-eset. A betegeket az Irgalmatok kórházába szállították, ahol már föl i* gyógyultak. Szükségletét mindenkor helybeli iparosnál és kereskedőnél szerezze be. Mikófalva, február 22. Farsang hétfőjén a falubeli fiatalság nagy számban gyűlt össze az egyig mikőf&lvi korcsmában — elbúcsúzni a jókedvtől és utoljára mulatni pgyet. A mulatók között volt két legény is, Kovács Gábor Bálint és Kelemen sós Karoly. A két fiatalember már régóta udvarolt egy lánynak és emiatt nem voltak jóviszonyban egymással. De nem akartak kárt tenni egymásban és kerülték a találkozást. Utoljára szent István napján esett egy-két hirtelen sző közöttük, de akkor simán váltak el egymástól. A farsangi mulatozás hozta össze őket ujből. Borozás közben megint összeszólalkoztak a lányon és pedig olyan hevesen, hogy a többiek jónak látták szétválasztani a két haraA helybeli malmok és a terménypiac. Eger, február 22. Kaptuk a következő levelet: Igen tisztelt Szerkesztő űr ! Engedtessék meg nekem is, hogy az egri terménypisc elhelyezése ügyében b. lapjában megjelent cikkekhez hozzászólhassak. Szerény véleményem szerint az egri terméoypi?c megszűnésének nem közvetlen oka, a régi vásártér helyének megváltoztatása — habár ennek ésszerű elhelyezése is rendkívül fontos — hanem az, hogy az egri gőzmalom megszűnése óta termény - piacunk teljesen elnéptelenedett, j Míg ezelőtt a gőzmalom a vi- * dókról behozott minden meny- j nyiségű búzát és egyéb terményt gost. A társaság egyik fele Kovács Gábor Bálintot fogta le, a másik fele pedig Kelemen sós Károlyt csillapította, akit nyomban be is vittek a korcsma egyik belső szobájába. Alig lépt9 át azonban a szoba küszöbét, Kovács Gibor Bálint, a másik vőlegény-jelölt, kiszakította magát társai közül, kirántotta zsebéből egy ujjnyi hosszúságú mstszőkését és szét- öklözve Kelemen sós Károly kíséretét, hátbaszűrta vetélytársát. A legényt a bal lapocka alatt érte a szúrás és tekintélyes mélységű veszélyes sebet okozott a fiatalemberen, aki azonnal összeesett. Beszállították az Irgalmatok kórházába. Kovács Gábor Bálintot a csendörség vette őrizetbe, mely a szurkálás ügyében megindította a nyomozást. is könnyen és jő áron megvett és amellett az azóta megszűnt többi terménykereskedás is igen számottevő mennyiséget volt képes felvenni s igy kialakult egy egészséges verseny, termelőink tehát szívesen és azon biztos tudatban hozták terményeiket az itteni piacba, hogy azt itt jő áron értékesíthetik, eddig ma, tőkeerős terménykereskedők és felvevőképea malom hiányában, a termelő elkerüli piacunkat. Ismételten előfordult az az eset, hogy sok termelő kénytelen volt vásárló hiányában terményét a piacról visszavinni. Most tessék elképzelni a termelő bosszúságát, mikor lefizette a kövezetvámot és a tekintélyes helypánzt s árúját visszavinni kénytelen, vájjon eljön-e az másodszor is ? Aligha! Persze hogy elkerüli piacunkat és otthon inkább olcsóbban adja el, vagy pedig szebb tájakat keres fel. Más normális évben több száz vaggon terményt hoztak fel az egri piacra, mely itt köny- nyen talált vevőkre. Ma sajnos nincä vevő ssm. Minden gondolkodó ember beláthatja, hogy nem elég az, ha minden városrészről egyenlően könnyen hozzá férhető helyre helyezik a vásárteret, hanem első sorban piacot kell teremtenünk ! Általános hibája az embernek, nem akarom mondani, hogy a magyar embernek, hogy minden segítséget a hatóságtól vár. Pedig ez nagyon helytelen 1 Elsősorban kereskedőink és iparosaink érdeke egy egészséges és bőven ellátott, jól látogatott ter- ménypisc megteremtése. Azért ezekhez kívánok első sorban is cikkemmel szőlani és az ő figyelmüket akarom felhívni, amikor rámutatok a mulasztásokra, amelyeket nemtörődömségükké! saját maguk ellen követnek el, mert végeredményben kereskedőink és iparosaink érzik meg a terménypiac elnéptelenedését elsősorban. Hiszen nyilvánvaló, hogy mily válsággal küzdenek. Erős kihatással van a terménypiac elnéptelenedésére az is, hogy keretkedőink és pékipüroiaink a helybeli malmokat — melyek pedig elismerten elsőrendű liszteket gyártanak és kellő támogatás mellett képesek volnának Eger város és környéke lisztszükségletét fedezni — quasi boj- kottálják, nem gondolván meg, hogy ezáltal közvetve bár, de önmaguknak is ártanak. Ha kereskedőink és péfaiparo- saink a helyi malomipar támoAnglia és mi. ív. Business. Az angol élet minden jelensége két pillérre támaszfcodik.Ezek: az üzlet ás a sport. Az angol mindenből üzletet és mindenből sportot csinál. Ahol ez a két fogalom párhuzamosan halad egymással, ott nyugodtan viszi az angol a ma útját, de ahol ezek összeütköznek, ott megfordul a derék gentleman, merttudja, hogy előbb-utőbb tönkre fog menni. Amíg a sportszerű »fair play* vagyis a tisztességes játék engedi, addig az angol mindenből »businesB«'t, üzletet csinál. Ez a sző, amelyet különben »biznisz *-nek ejtenek, annyira tért hódított az angol életben, hogy ma már az angol ha nem ér rá valamire, azaz más dolga van, így izől: »I hava som» business* vagy ezt mondja : »I am busy«. Egyszóval el sem tudja máéként képzelni az elfoglaltságot, mint úgy, hogy akkor ő üzletet csinál. Ezek az üzletek pedig rengeteg formában jelentkeznek. Az angolnak mindig azon jár az esze, hogy mi hasznos és mi nem » ha a hasznos dolognak nagy éra van, de megéri azt, gyorsan leépíti az angol a ke- vésbbé hasznos dolgok iránti igényeit és megszerzi azt, amire (szüksége van. Amellett, hogy a bank és a kereskedelem náluk is elsőrangú üzlet, az angol ide sorolja az iskolát, a közlekedést, a katonaságot, egyes sportversenyeket, színházat mozit és más hasonló, még üzletnek elképzelhető élet- jelenségeket, olyan »üzletágakat« is előszeretettel űz, melyre mi legalább is azt mondanánk, hogy úriember ilyet nem tenne. Első helyen áll ezek között a fogadós. S valljuk be, igaza van akkor az angolnak, ha nyerni akar például a király betegségén. Utővégre őfelségének állapotát nem befolyásolja az, hogy Mr. Smith é* M. Johns a borzán 7:1 arányban fogadnak arra, hogy megél-e a király vagy S8m. Arról pt-dig, hogy őfelsége ezért megsértődjön, szó sem esik, hiszen biztos, hogy ezek most már nem törnek életére, mert azt nem engedi a »fair play« s egy uralkodónak igazán nem lehet szebb célja annál, hogy előmozdította egyik alattvalójának üzletét anél teül, hogy egy pillanatig is feszélyezte volna magát. Egy másik kedvelt angol üzlet az, mikor a festő, építész, orvos vagy ügyvéd felkeresi a társaság félelem és gáncs nélkül való tagjai azért, hogy ez be- j ajánlja Őt barátainak. Természe- • lesen a feltételeket előre lesze- 1 gezik s a beajánló rendesen 8—10 százalékot kap a pártfogoltnak juttatott pénzből. Hatonlőképen különös angol üzlet az ügynökségnek az a fajtája, mikor a tapasztalt londoni a külföldi vendégnek a szálloda alkalmazottján keresztül felajánlja szolgálatait az üzletek lebonyolításénál. Az ügynök ismeri a forgalmai, ennek eszközeit és rengeteg időt takarít meg az idegennek. Tudja ezenfelül azt is, mit hol kapni, milyen minőségben és milyen árban s ezzel tok felesleget kiadástól óvja védencét. Az persze természetes, hogy úgy ez idegen, mint a c^g százaiéiban fejezi ki köszönetét a darák ügynöknek, ki éppsn olyan kifogástalan gentleman, mint a miniszterelnök vagy a taxisoffőr. Mint említettem, az egész angol életet az üzlet és a sport vezeti. Természetes, ezért az üzletnek és sportnak nagy az egymásra gyakorolt hatása is. Most, hogy az üzletről van sző, látnunk kell ennek a hatását a sportra. Általánosan elfogadott elv az Angliában, hogy mindenkinek mindennap észszerűen kell legalább egy órát sportolni. Az angol ugyanis tudja, hogy aki »pórtól, az egészségesebb és ellenállóképesebb lesz; aki pedig egészséges, az sokat tud dolgozni; az, ki sokat dolgozik, sokat keres, sokat vásárol, sokat gyűjt én gazdagabb lesz. Vájjon van-e az üzletnek a gazdagság nál jobb alapja? Én azt gondolom nincs, hiszen pénz nélkül üzletel nem lehet csinálni. A sportnak az angol életre gyakorolt befolyása már az ötödik közleménybe tartozik. Bárány István.
