Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-02-17 / 40. szám

ÄHR 20 FILLÉR Előfizetési di) postai szállítás- Ml: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, V« évre 7 rengő, egges szám ára 10 fillér, vasár- * nap 20 fillér. <v EGRI NÉPÚJSÁG Szerkesztőség és kiadóhivatal i Eger, Licenm, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ főszerkesztő: Br. ORBÁN GUSZTÁV POLITIKAI NAPILAP felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK XL VI. évf. 40. szám Vasárnap Eger, 1929. február 17. Már a parlamentben is merik hangoztatni azt a köve­telést, hogy a betiltott szabad­kőműves páholymuakát engedje ismét megindulni a kormányha­talom, mert hiszen a békerevi- ziős törekvésekben nem nélkü­lözhetjük azokat ez elsőrendű összeköttetéseket, amelyek bizo­nyos magyar körök és a kül­földi páholyok vezető egyénisé­gei között megvannak. A magyar szabadkőművesek ■ajtőorganuma az utóbbi időben szinte kéjes dühhel vetette rá magát a békereviziős gondolat korteshullámaira. Szinte fixa ideája, hogy Martinovics vérével megszentelt hazánk azért jutott el Trianonig, mert Magyarország egykori vezérférfiai nem hasz­nálták ki kellően a külfölddel való összeköttetések láncolatát. Ezen a téren csak a szabadkő­művese)«: állták meg helyüket, élükön Kossuth Lajossal... Hanem szerencsére mi szegény falnak állított magyarok még nem vagyunk oly mértékben agyalágyultak, hogy ne tudnők ezeket a fellengző állításokat éppen ez ő arzenáljukból vett fegyverekkel visszaverni s a kellő értékükre leszállítani. Nem kell egyebet tennünk, mint könyv­tárunk egyik zugáből előven­nünk egy nyolcadrét alakú kis könyvecskét. A címe: »Szabad­kőműves Almanach.« Megjelent 1919 ben. Mindössze 200 oldal, de minden egyes lapja arról ta­núskodik, hogy Trianon meste­reit a magyarországi szabad­kőművességhez »igen kedvező« kapcsolatok fűzték. A »Magyar- országi Symbolikui Nagypáholy« pl. már Trianon előtt rendes diplomáciai összeköttetést tar­tott fenn a külföldi nagyorien- sekkel. Ugyanazokban a páho­lyokban, ahol Wilson, Ciemen- eeau, Sonnino, Lloyd George, Churchill, Chamberlain, Orlando, Tittoni, Scialoja, Bratianu, Benes, Kramarz, Pasics, Trumbics, Veni- zeloiz stb. atb. (ugyebár mily szomorúan jól ismert nevek egytől-egyig a trianoni zöld asz­tal mellől ?) valamennyien pá­holymesterek voltak, az Alma­nach tanúsága szerint magyar- országi páholytestvőrek voltak magyar vonatkozású ügyekben Az államvasutak vonalain harminc százalékkal csökken­tették a vonatok számát Ma estére megindul a közlekedés Budapest és Bécs között. Budapest, február 16. Az államvasutak vonalain a vonatok számát harminc száza­lékkal csökkentették a hófúvá­sok által bekövetkezett nehéz forgalmi állapotok miatt. A Ri­viéra utasai, akik a hófúvások miatt napokon át Székesfehérvá­ron vesztegeltek, ma reggel megérkeztek Budapestre. Bécsi jelentések szerint az osztrák vasutakon is javul a helyzet. Az osztrák vasutak igazgatósága ígéri, hogy még a mai nap folyamán megindul a forgalom Bécs és Magyarország között és a Béé«-Budapest kö­zött közlekedő vonat már indul is ma este. A helyzet Budapesten annyira javult, hogy most már sem szén- hiány, sem szénuzsora nincs a fővárosban. Az eger—lillafüredi út kiépítését nemcsak a város, hanem a vármegye Is küldöttségileg fogja sürgetni Eger, február 16. Sok szó elhangzott már amiatt, hogy a kereskedelemügyi mi­nisztérium az ország más részei­ben tervezett sürgősebb útépít­kezések kedvéért bizonytalan időre elhalasztotta a lillafüredi autóút bükki szakaszának befe­jezését. Az út most félig ké.zen áll és mindazok a gyümölcsök, ame­lyeket a beléje fektetett tőke hozhatna, talán évekre kiesnek a magyar, közelebben a heves és boriodmegyei városok gaz­dasági vérkeringéséből. Nem hisszük, hogy beható körülte­kintéssel ne lehetne a befejező munkálatokra fedezetet találni és ne lehetne kedvezően elin­tézni az érdekeltek kéréseit. Miskolc város törvényhatósága már több ízben terjesztett kérel­met az illetékes tényezőkhöz, legutóbb pedig Eger város köz­gyűlésen foglalt állást az Autó- mobilos Egyesület sürgető indít­ványa mellett. A közgyűlés — mint azt annakidején megírtuk, — azt is elhatározta, hogy kül- dötteégileg keresi föl Hermann Miksa kereskedelemügyi minisz­tert az útépítés miatt. Irak Gáza polgármester most ez ügyben megkereste Okolicsányi Imre alispánt, abból a célból, hogy a vármegye is szolidáris álláspon­tot foglaljon el a kérdésben, a főszőnokmeaterek. És mily csodálatos, mégsem voltak jő diplomáciai összeköt­tetéseink. Talán aludtak a mi magyarországi páholyköveteink, amikor már jóval a világháború előtt szóba került Magyarország feldarabolása és felosztása a sok­kal éberebb oláh, szerb, cseh páholynagymesterek között? Kár tehát a magyarság fele- dékenységében bízva, ezeket az összeköttetéseket ismét emlegetni és Kossuth Lajos nagyságának uszályában megkapaszkodni. — Igaz, hogy Kossuth tagja volt egykor egy amerikai nagypá- holynak, de viszont Angliában, Amerikában és Olaszországban mindent megtett a magyarság népszerűsítése érdekében. S az is igaz, hogy Kossuth szabad­kőművessége és a jelenlegi test­vérek gondolkodása között ég és föld a különbség. Ez utóbbiak »előkelő« összeköttetéseinek kö­szönhetjük, hogy 1920 bin a szabadkőműves békediktálók azt se tudták, hogy Kossuth Ma­gyarországa melyik világrészben fekszik . . . S határozottan ál­líthatjuk, hogy a megcsonkított Magyarország senyvedése ma is szabadkőműves érdek. Hogy miért? az okát nem nehéz ki­találni. amely egyúttal az ő érdeke is. Az alispán rövidesen határozni fog és minden valószínűség sze­rint olymódon, hogy a várme­gye, mint olyan szintén küldött- ségileg fogja kérni az útépítés befejezését. A döntés után a küldöttségek Okolicsányi Imre alispán és Trak Géza polgár­mester vezetésével a legrövidebb időn belül Budapestre utaznak. Rövid megjegyzések egri ügyekről. A honatyák decentralizálását tet­ték a napokban szóvá. Valóban, a pártélet és a pártérdek túlsá­gosan elvonja a vidéktől az ö képviselőit. Pedig ne tagadjuk, a vidéknek kellene valahogy talpraállítani ezt az országot. A vidék érzését, gondolkodását, törekvéseit csak az érezheti át igazán, aki személyében is ré­szese a vidéki életnek. Őszinte átérzés nélkül nem csak szín­padi, de politikai szerepet sem lehet jól játszani. Igaz, hogy néha rossz a szereposztár, ki­váló tehetségek mellékszerepe­ket játszanak, de néha a jó mel­lékszereplők is megmenthetik a színdarabot. * Mindig komolyabb alakot, kezd ölteni a mende-monda a soproni csonka egyetemről. A felsőház­ban már interpelláltak is miatta: mi igaz a szóbeszédből. Sopron — a leghűségesebb város — természetesen sürgeti az elintézést, ígéretekre hivatko­zik, melyek állítólag (?) neki Ígér­ték a három felekezeti jogaka­démiát — igy az egri érsskit is. — Amíg nem látunk tisztán, nem beszélünk a fából vaskari­káról, a három-felekezetű állami kultúrintézményről. Csak annyit: szép dolog a bőkezűség és az áldozatkészség, de mindig csak a magunk zsebébői! Hamásnak a zsebéből emeljük ki az aján­dékot, — azt nálunk máskép hívják. * Bizottságok vannak a városi képviselőtestületben. Földműve­lési, kertészeti stb. bizottságok. Ezeket a bizottságokat nem igen foglalkoztatja a város. Egyedül a pénzügyi bizottságnak akadt állandó munkája a közelmúlt

Next

/
Oldalképek
Tartalom