Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-02-14 / 37. szám

1929. február 14. EGRI NÉPÚJSÁG 3 Egerben és Hevesmegyében már a múlt év októbere óta van spanyolnátha Nyolc esetből mindössze egy volt halálos kimenetelű. Czekkel Ferenc dr. vármegyei tiszti főorvos jelentése. Eger, február 13. Czekkel Ferenc dr. vármegyei tiszti főorvos a közigazgatási bizottság keddi ülésén egyebek között a következőket jelentette : — Heves vármegye közegész* «égügyi állapota 1929 január havában általában elég kedve­zőnek mondható. Orvosaink szövődményes influenzát egyet jelentettek. .A beteg meg is halt. Tekintettel arra, hogy az orvosi tudomány az u. n. spanyol nátha külön kórokozóját napjainkig nem tudta felfedezni, úgy ksll felfognunk, hogy a spanyol nátha sem más, mint súlyosabb alak­ban jelentkező influenza. Mert hiszen minden fertőző betegség­nél tapasztaljuk azt, hogy egyik járványnál enyhe, másik jár­ványnál pedig súlyos alakban jelentkezik. Ezek szerint meg­állapíthatjuk, hogy spanyol, azaz szövődményes in­fluenzák vármegyénkben, főleg Egerben, már 1928 október 24 óta mutatkoznak és ezen idő óta a bejelentett ese­tek száma 6 volt, m&lyek közül csak a már említett egy eset volt halálos kimenetelű. A betegséget a náthás emberek terjesztik. Világos tehát, hogy; a védekezés leghathatősabb módja a náthá­soktól és ahol ezek jelenléte leg­inkább feltételezhető, a tömegek­től való ővakodás. A mostaná­ban észlelt esetek nem a leg­enyhébb lefolyásuak, huzamo­sabban tartanak, de jóindulatuak. A leghevesebb tüneteket újabban a Budapestről fertőzötten hazaérkezettek mutatják. A heveny fertőző betegségek közül hastífusz 9 (2 haláleset), diphteria 34 (1 haláleset), szövőd­ményes influenza 1 (1 haláleset), fültőmirigygyulladás 5, hökk- hurut 59, várhas 3, bárány­himlő 14, orbánc 2, vörheny 2, kanyaró 1 esetben fordáit elő. Az összesen 156 heveny fertőző megbetegedések közül 4 volt halálos kimenetelű. Hét éven aluli korban elhalt gyermek orvosi kezeltetésének elmulasztása miatt Egerben 1, Bátorban 1, Tarnaszentmárián 1, Besenyőtelken 2, Mikőfalván 3 esetben indult meg kihágási el­járás. Veszettségre gyanús kutya harapása miatt: Felsőtárkány- bői 5, Füzesabonyból 1, Eger­ből 4, Boconádról 1, így összesen ismét 11 egyén utazott fel a Pasteur intézetbe. A hatvani községi tüdőbeteg- gondozó intézetben 1928. évben jelentkezett 48 beteg, kiknek az intézet 142 rendelő napon 945 esetben nyújtott or­vosi kezelést. Az intézet bevétele 7600 P, kiadása 7272 P. 72 fillér volt. A természetbeni segélyek értéke 4090 P. 37 fillér volt. Szigorúan bizalmas beszélgetés az egri hóhér-jelölttel, aki nagy esélyekkel indul a pályázaton. •Bratet, ............................................. A főiskolások századának műsoros táncestélye. Vasárnap este 9 órakor kez­dődött az első egri önkénbe« bál, amely minden tekintetben a leg­fényesebben sikerűit. A meghí­vottakat fehér keztyűs önkénte­sek fogadták a tiszti étkezde termeiben, amely pompásan volt feldíszítve erre az alkalomra. Kilenc óra után pár perccel kezdték meg a műsorral egybe kötött táncdstélyt. Két rendkívül bájos egyfelvonásos jelenetet adtak elő az önkéntesek Dingha Nőri és Siongott Kornélia ven­dégszereplésével, akiknek meg­jelenése és ügyes temperamen­tuma osztatlan tapsot keltett. Ezután megkezdődött a tánc. Az ezred vegyes zenekara szol­gáltatott elsőrangú zenét, amelyre aztán mintegy 40 pár egészen a reggeli órákig táncolt. Éjfél után, amikor a hangulat a lég- frissebb volt, a táncoló párokat az önkéntesek hatalmas konfetti és szerpentin záporral árasztot ták el, amely nagyban elősegí­tette az intim mulatság farsangi, pompás hangulatát. A táncnak CB?k a késő reggel vetett véget. Úgy a rendezés, mint az egész táncestély oly pompásan sike­rült, hogy az egri közönség leg- őszintébb elismerését kell tolmá­csolni rz önkénteseknek. A megjelent asszonyok és leá­nyok névsora: Asszonyok : Milassin Kornélné alezredetné, Pálos Ferencné szá- zodosné, Cioltkő Kálmánné szá­zadomé, v. Fodor Istvánné sz.-né, v. Haáry Mihályné sz.-né, Usz- ksy Györgynó sz.-né, Har- tyánszky Györgyné sz.-né, Kar- • ay Károlyné sz.-Dé, Baldermann Frigyesné sz.-né, Rais« Ferencné sz.-né, Liscuinszay Báláné sz.-né, Papp Kökőnyesdy Sándorné fő­hadnagyáé, Bíró Jánosné, Braun Viktorué, Feliei Lajosné, Gulá- c«y Gázáné. Jezierszky Mihályné, Kápoloey Lánzlőné, Krassy Mik­lósáé, Kun Árpádné (Erdőtelek), özv. Otta Nándornő, Perlaky Elemérué, özv. Polánkay János­né, özv. Szabó Bóláné, Szabó Józsefi; é (Gyöngyö»), Szongolt Tivadarné. Leányok : Balogh Irma, Biró Manci, Braun Panni, Braun Mar­osa, Cholnoby Dódy, Csáki Gizi, Dankó Matyi, Diogha Nóri, Fa­zekas Bébi (Kassa), Gerley He- lén, Garley Csibi, Guláciy Manci, Jant Ella, Jsziertzky Vanda Kaján Sárika (B. gyarmat), Kras­sy Ili, Kun Ucsi (Erdőtelek), Li- povniczky Teri, Otta Irén, Per laky Kaja, Szabó Maci, Szabó Manci, Szabó Piriké (Gyöngyö»), Szongott Korall. Vidák István már az ügyészség foghazában várja további sorsát. Fi dák, Istvánt, a szélhámos ter­ménykereskedőt, akit tegnapelőtt reggel fogott el az egri rendőr­ség, a mai nap folyamán átkisér- ték a kir. ügyészségre. A rendőr­ség a károsultak kihallgatását már tegnap délben befejezte s lezárta a nyomozást, amelyet most a kör­nyék csendőrsége folytat tovább. Vidák István bűnlajstroma, mint értesülünk, még mindig hiányos; nap-nap után újabb szélhámossá­gok derülnek ki és a legkülönbö­zőbb feljelentések hozzák napfény­re az alkalmi terménykereskedő bűnös üzelmeit. Eger, február 13. Az elmúlt délelőtt egy közép­korú férfi kopogtatott be a szer­kesztőségbe. A hóna alatt nagy köteg talpbör és felsőrésznek való. Egy pillanatra ezemügyre ▼esszük és kéiz a személyleiráa. Szemében a sanda gyanú. Ritkái haja a felöltő gallérján kunko- rodik; orra, szája rendes. Külö­nös ismertetőjele: egy pár cipő. Ami rajta van. Nem hiszem, hogy van a világon ilyen. A tetején szörnyű könyöklőssel tülekednek a foltok egy tapodtat helyért és a különböző nagyságú és minő­ségű bSrdarabok szörnyű hival­kodással kiabálják, hogy ők cipőfelsőrész. Nem tudom mi tart­ja össze őket. Azt hiszem ez az ember hipnotizálja a cipőjét. La teszi a csomagjait éa beszélgetni kezd. — Mondják már meg az urak, honnan tudták meg, hogy pá­lyázok. — Nagy dolog ez — mondom — nem maradhat titokban. Külön­ben is gondolatolvasők vagyunk. Körülnéz. Biztosan így véle­kedik : No én is begyöttem. Hárman zúdítjuk rá a kér­déseket: — Miért hagyja ott a cipész­mesterséget? — Tetszik tudui, mert sokkal nyugalmasabb pálya ez a hóhéri. Meg aztán hátha több less a kuncsaft. — Ne higyje, — mondom — manapság már olyan sok az akasziófára való betyár, hogy föl se tűnik senkinek. Nam lát­ják a fától az erdőt. Kevés az akasztás. Nem úgy mint a régi jő békevilágban. — Azőr ne tessék hinni, hogy nincs jövője — feleli — merhát tet-ziktudci jöhet egy fordulat — sose tudja az ember — oszt már zsinegelhetünk is egyre- máara. — Van e nagy gyakorlata? — Hát — szerénykedik — vagy úgy hetven embernek adtam fel a nyakravalőt. A háborúban. Ilyen volt a szolgálatom. — És meg voltak-a magával elégedve ? — Akiket felkötöttem? — Nem. A felsflbbség. — Biztosan. — Mennyi idő múlva haltak meg ez eliiéltek? — Melyik hogy. Ném ment az fórsriftosan. Némelyik egy pilla­nat alatt a fán volt. Észre se vette. — Mit gondol: kinevezik-e? — Reménykedők. Ha kinevez­nek, elébb egy hathetes kurzust kell végighallgatni. Pröbazsine- gelőssel. Ott tudják meg, van-e az embernek gusztusa a dologhoz. — Mi a fontos az akasztásnál? — A nyakcsigolya. Azt kell eltörni. Mikor felhúzták, egy csa­varás a nyakon. — (Mutatja a levegőben.) Azzal már szedi is a bőröket. Elmenőben azonban még vissza­szól: — De meg ne írják az urak. (-) Bn BBaBBBBWMBtKMWeeaaaEMMMa Időjárás. Eger, február 13. A Meteorologiai Intézet egri állomása jelenti: Egerben teg­nap — 10 C fok volt a maxi­mális hőmérséklet. Éjszaka 158 C fokot mutatott a hőmérő. Reggel hőt órakor —136 C fo­kot mértek. Gyenge északkeleti szél fújt. A reggeli hőmagasság öt centiméter. HÍREK 1929. február 13 Ferrari Albertina Egerben. Érté­kes hangversenynek volt a szín­helye február 11-én a Kaszinó díszterme. Ferrari Albertina he­gedűművésznő gyönyörködtette ne­mes játékával az Angolkisasszo­nyok növendékeit, kik közül 400-nál többen jelentek meg a tanári kar vezetése mellett. Szinte hihetetlen az a sok nemes energia, amely a művésznőből árad. Technikája, szí­nezése, tónusa bámulatos. A leg­nagyobb sikert Hubay mesternek «Hullámzó Balatonijával aratta, melyet a közönség kívánságára a «Csárdajelenet«-tel toldott meg. A művészi élvezetet mindenben alá­támasztotta Hodula Istvánnak, a Nemzeti Zenede tanárának zongo- rakisérete, melynek precizitása mellett a versenyszámok minden szépsége érvényesülhetett. A kí­sérő zongoraművész önálló szá­mokkal is gyönyörködtette-hallga­tóit Teljesen uralkodik a hang­szerén. Ha elmélyedő stílusát, bá­mulatos technikáját, fegyelmezett­ségét át tudja adni tanítványainak, akkor a fiatal művész nevét még sokszor fogjuk hallani. A gimnázium liceáiis előadásai a jövő vasárnap folytatódnak. Ba­ranyai Jusztin dr. egyetemi ta­nár betegségéből felgyógyul s igy most, vasárnap, fogja megtartani a legutóbbi alkalomról elmaradt előadását a papi pályáról. A nagy hideg következtében meg­repedt a Szvorényi úti közkút. A szibériai hidegben nem egy helyen befagyott a vízvezeték házi cső­hálózata, hétfőn reggelre pedig a Szvorényi út végén felállított köz­kutat repesztette meg a fagy. A környék lakói, akik most víz nél­kül maradtak, kérik az illetékese­ket, hogy intézkedjenek a vízszol- gáltatási zavar megszüntetésére.

Next

/
Oldalképek
Tartalom