Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-02-09 / 33. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1929 február 9. Héttőn délután öt órakor a Ferencesek fehértermében előadás lesz a Katholikus Szanatóriumról dőan villanyt kell használni. Udvara pedig oly szűk, hogy még levegőt is alig kapnak az udvari helyiségek. Az épület átalakítása is örületes összeget emésztene fel. Egy ilyen nagyfontosságú jóléti, közegészségügyi és a követelményeknek megfelelő intézmény csakis egy, erre a célra emelt, vagy vétel útján teljesen alkalmasnak talált épületben helyezhető el. Biztosítani kell ezen jóléti intézmény befogadó képességét és célszerű elhelyezését az egyes hivataloknak, az orvosi karnak és a betegeknek. A megfelelő méretű, tágas, vilá gos és egészséges helyiségek mellett igen fontos az összes hivataloknak és orvosi rendelőknek célszerű elhelyezése, úgy, hogy a betegek ne legyenek kénytelenek sötét és szűk folyosókon az egyes irodákat és orvosi rendelőket keresgélni. Összpontosítva kall lenni külön- külön, az intézet minden egyes összetartozandó szervének. Ezt az ' elengedhetetlen legelemibb követelményt a Széchenyi szálloda épületében megvalósítani képtelenség. Ezt elvárhatja nemcsak a város, de az iparosság is, hogy igen tekintélyes hozzájárulásával fenntartott jóléti intézmény a tagok illetve a betegek jogos igényeiknek megfeleljen; továbbá, hogy a nehéz helyzetben lévő építő iparosságnak munkaalkalmat biztosítson. Itt sürgősen cselekedni kell, amíg nem késő. Az illetékes tő nyezőknek haladéktalanul közbe kell lépni a Társadalom Biztosító Intézet nagynevű elnökénél Budapesten, hogy ez a szerencsétlen terv megakadályoztassék. (Lapzártakor arról értesülünk, hogy a Társadalombiztosító országos központja elejtette a szék- házvásárlás tervét és a közeljövőben építkezni kíván Egerben.) Miért nem takarítják a városháza udvarát? A háztulajdonosok egymásután kerülnek a kihágási biró elé, ha nem gondozzák a gyalog járdákat; mert első a közönség testi épsége. Ám a közönség csont jaira nemcsak az utcán, hanem a középületekben is ügyelni kellene. Elsősorban pedig a városházán. A háztulajdonosnak, akit például pénteken délelőtt büntet meg a rendőrség, módjában áll különösebb vigyázatlanság nélkül kitörni a nyakát a városháza udvarán, amelyet -— eltekintve a rendőrségi hivatalok előtt elhúzódó résztől — senki sem takaríttat. Ajánljuk az illetékesek figyelmébe. * Elveszett 7-én este Tacsi névre hallgató daxli és egy Lux névre hallgató farkaskutya. Meg találója értesítse Bállá vendéglőst. * Ha utazik: Füzesabony, Mis kolc, Kál-Kápolna, Hatvan, Vámos- györk és Gyöngyös pályaudvarain vegye meg az Egri Népújságot. Eger, február 8. Az Egri Népújság több cikk ben ismertette már a Katolikus Szanatórium ügyét. Városunk társadalma meleg érdeklődést tanusit a nagyfontosságú mozgalom iránt. Az egri társadalmi egyesületek, intézmények és testületek vezetői n8gy számban Az Eurőpaszerte dühöngő spanyol influenza hazánkat majdnem elkerülte. Budapesten tincs nagy mértékű influenza-járvány, amely nagyobb aggodalomra adhatna okot. Egerben alig van komoly spanyolnáthás megbateA tejszövetkezet kérdésében tájékozásul említem meg, hogy 1922-ben Ostoroson a tehénállomány 113 volt. A csarnokba 15—20 egyén hordta be kezdetben a tejet, mely naponként cca 50—60 liter volt. A kitartó munkával elértük, hogy 1926-bsn már 184 tagra emelkedett a termelők száma s ez év folyamán 171 878 liter tejet gyűjtöttünk be, adtunk el Egerben, 515 és fái millió korona értékkel, sőt az 1927. december 31 -i pénztári kimutatás szerint a községnek — beleértve az uradalmat is — 52.500 P-t kitevő összadőjával szemben a tagoknak cca 55.000 P-t fizettünk ki. A szövetkezet tagjait a törvénytiszteletre, valamint a fennálló törvényes rendeletek betartására tanítjuk. A szövetkezet az akkor is eszközölt hatósági tejrazziák alkalmával nem vitette vissza, vagy annak vezetője nem öntette ki a tejet, hogy a vizsgálat alól kibújjon, mert tudta, hogy ebból kellemetlensége nem származhatik. Azonban nagyon sok községbeli termelő, ki hátán cipelte Egerbe a tejet, úgy a múltban, mint moi' tanában is, nemcsak hogy bujkált a hatósági közegek elől, hanem tejét, mert félt a vizsgálattól, ki is öntötte s mikor a hatósági közegek elfogták az illetőt, az üres kannából nem lehetett ellenőrzői vizsgálatra tejet venni s így a lelketlen termelő nem került az illetékes büntetőbiró elé. Azonban ha hatósági ellenőrzés aznap nem fognak megjelenni február 11-én hétfőn délután 5 órakor a ferencesek fVártermében azon az előadáson, amelyet a szanatórium ügyében bud*pasti kiküldöttek és a mozgalom egri intézőbizottságának elnöke; Török Kálmán prépost-kanonok tartanak. gedés. Eddig mindössze egy-két beteget utaltak kórházba, akiknél az influenza tüdő-komplikációkkal járt. Tömeges megbetegedések nem fordultak elő városiunkban könnyebb természetű influenzában sem. közlemény. — lett volna, úgy Eger város fogyasztó közönsége kénytelen lett volna, ellenőrzés hiányában, azt a kiöntött tejet megvenni és és elfogyasztani. Lehet, hogy Vida képviselőtestületi tag űr is ez esetben oly szerencsés helyzetbe került volna, hogy ilyen tejet vettek volna mag részére ■ joggal hiszem, hogy ő kívánta volna a mennél gyakoribb és szigorúbb ellenőrzést. Az Eger városát környező községek lakói látva az ostoros! tejgyüjtő állomás eredményét, községeikben az ostorosihoz hasonló csarnok felállítását sürgették. Ennek hatása alatt dr. Szabó Gyula az egri járás főszolgabi- rája vette kezébe a tej szövetkezet ügyét s tett lépéseket illetékes helyen egy minden tekintet- bán ■ céljának megfelelő tejszövetkezet létesítésének létrehozásához. Hosszas tárgyalások után a főldmivelésügyi miniszter ura legnagyobb nehézségen segítette át az érdekelt termelőket és fogyasztókat, amidőn megbízta az Országos Magyar Tej szövetkezeti Központ igazgatóságát a tejszövetkezet megalapítására, valamint az ő útjukon bccsáj- totta rendelkezésre a szükséges tőkét. így 1928. december 12 én Egerben az üzem rendeltetésének átadatott. Ezidőszerint 10 községben van tejcaarnok. Minden tejcsarnok a törvényben előírt gépekkel, ellenőrző eszközökkel, újonnan épített jégvermekkel s tele hordott jéggel van ellátva, ügy az üzem, mint a csarnokok felszerelése, építkezése igen nagy összegbe került. Hogy Vída képviselőtestületi tag urnák a kifogásolt 24 filléres termelési tejár fizetésére válaszolhassak, szüksége* kimutatnom a következőket. Eger városának tejfogyasztása naponként körülbelül 6000 liter tej. Mármost a működésben lévő 10 község tejcsarnokába az eddig beiratkozott 840 szövetkezeti tag teheneiből, leszámítva az ellés alatt állő, vagy mán okból nem fejhető 340 tehenét, így a fejhető 500 darab tehén után minimális számítással, darabonként csak 4 litert számítva, 2000 liter tej jönne be. Ez a tej meny - nyiség március és áprilisban a duplájára emelkedik. A befektetett tőke törlesztése, annak kamata, az üzem és gyüjtőtelepi fuvarozási költségeink a 2000— 4000 liter tejet terhelnék. De mi a helyzet? Ma 1000—1100 liter tej jön be. így természetes, hogy a mai összes rezsiköltség ezt a tejmennyiséget terheli s ennek következménye, hogy tagjaink kevesebb tejet szállítva be, a költségek nagyobbak és ha e költségeket leszámítjuk, áll elő a tagoknak fizethető 24 filléres termelési tejár. Azonban ezt jól figyelje meg Vída képviselőtestületi tag ur: ha a fent említett, « Egerhez közel eső e még nem működő községek tejcsarnokaiba a községekben lévő cca 5000 darab tehénnek a tejét szállítanák be s onnan üzemünkbe, t egy darab tehén után évi átlagban, naponként esek 3 liter tejet számítva, 15000 liter tej állana a szövetkezet rendelkezésére. Ha most ezzel szemben beállítjuk az alapul vett 6000 literes tejfogyasztást, ebből leszámítva az uradalmak és gazdatisztek napi átlagos tejeladását coa 1000 litert, úgy szövetkezetünk naponként 5000 liter tejet tudna eladni. Ez esetben a termelők is jobban járna, mert a napi régié költség az 5000 liter tejre, valamint a fennmaradó 10,000 liter tej feldolgozására esnék s így többet kapna a tejéért, a fogyasztók pedig olcsóbban kapnák a teljesen kifogástalan elsőrendű tejet. Ebből folyik aztán, hogy a közönség kénytelen a piacon és házalóktól valamint kofáktól ezidőszerint 36—40 fillérért venni olyan tejet, melynek szállítói félnek úgy a szövetkezeti, valamint a hatósági tej-ellenőrzéstől. Ezzel kapcsolatosan hangsúlyoznom kell, hogy a múlt évben husvét előtt, aratási időszakban, amikor a tejszövetkezetünk még fal sem épült, teljesen üzemben sem volt 32 fillérért árusította a tejet, sa piacon Egerben jelentéktelen a spanyol- nátha megbetegedések száma Az egri tej szövetkezet alapításának előzményei Válasz Vida Ferenc városi képviseld interpellációjára. — Második
