Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-02-08 / 32. szám
ab a 10 FILLÉR KIÖHzetési di) postai szállítással: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, '/« évre 7 pengő, egges szám ára 10 fillér, vasár- » nap 20 fillér. ♦ Szerkesztősép és kiadóhivatalt Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések ♦ milliméteres dl)» szabás szerint ♦ számíttatnak. * főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XL VI. évf. 32. szám ♦ Péntek ♦ Eger, 1929. február 8. Megválasztották az új fertálymestereket. Az uj negyedmesterek szombaton, Apollónia napján teszik le az ünnepélyes esküt. Eger, február 7. Eger város összes negyedeiben már december óta folynak a híres »suttogók«, ahol a negyed érdemes polgárai összegyűlnek és szót szóba fűzve, enyhe borocskák igazságába elmerülve barátságos vacsorák keretében megbeszélik, hogy ki légyen a legméltóbb férfiú, aki Apollónia napjának reggelén a közbizalom alapján nyakába keríti a pirosbélétfi fertálymesteri palástot és kezébe fogja a szalagos botot. Az utolsó suttogón szokták megválasztani az űj negyed- mestereket, akik egy esztendeig lesznek az illető negyed bizalmának letéteményesei. A sutto- góknak vége. Az új fertálymestereket megválasztották. A város I. negyedében, Kovács György, a II negyedben Halasy János, a III. negyedben vitéz Bajnok Kálmán, a IV. negyedben Szongott Tivadar; a hatvani I. negyedben Bóta Gibor, a II. negyedben Király Mihály, a III. negyedben Miskolczy István, a IV. negyedben Pap Lajos, a makiári I. negyedben Rohlicsek Gyula, a II. negyedben Mayer András, a felnémeti negyedben Tóth Ferenc, a cifranegyedben pedig Pók László lettek a negyed vezérei, akik az ősi tradíciók nyomán fogják gyakorolni tisztségüket. Az uj fertálymesterek folyó hő 9-én, szombaton, Apollónia napján reggel hét órakor teljes díszben a főszékesegyházba vonulnak, ahol ünnepélyes szentmisét hallgatnak. Mise végeztével a városháza nagytermében Trak Gáza polgármester kezébe leteszik a negyedmesteri esküt. Az egri tejszövetkezet alapitasanak előzményei Válasz Vida Ferenc városi képviselő interpellációjára. — Első közlemény. — Egymást falfák fel a vörös farkasok. Trotzhij, a le- igázott Oroszország volt korlátlan hatalmú kényura száműzetésbe kényszerült menni, nincs többé, elmúlt, mint a pusztító fekély, melytől maga a beteg is megundorodott ée alig várta, hogy megszabaduljon tőle. Az új kényúr: Sztálin végleg legyőzte Trotzkijt, fefalta farkas- társát, miként annak idején Ro- bespiere legyőzte Dantont. Hogy ki volt rémuralma tetőpontján Trotzkij ? Lenin politikai végrendeletében így jellemzi: »Trotzkij egy veszedelmes stréber, olyan mint a borotva : használat után azonnal tokba kell zárni.* Lenin jól ismerte fegyvertár« ait, tehát — félt tőlük. Mint ahogy félhet minden bolsevista vezér, hogy hirtelen fejére nő a másik é* megtöri tiszavirágéletű uralmát. Mert a vörös Oroszországban, a nép tanácsköztársaságában a nép maga nem számít semmit. Minden a vezérek akaratán és kécyurAlmén múlik, mely könyörtelenül lenyakazza vagy száműzi az ellenszegülőket. A vezér »elvtársak« még egymás életére is törnek, csakhogy közelebb juthassanak a jól jövedelmező abszolút hatalomhoz, így következeit be Trotzkij bukása is, aki moit Konstantinápolyban elmélkedhet azon, hogy hol hibázta el a taktikát vezértársaival szemben. Trotzkij tehát, a vörös tigris, a vérengző fenevad, a szamual- lik és kUubélák atyamestere — megvarten kullogott el a küzdelem színteréről. Mit is tehetett volna máit, ha regaszkodottnyo- morúságos kis életéhez, melyet esak a száműzetéssel menthetett meg. Trochij ilyenformán kikapcsolódott Szovjetoroszország politikájából és a vörös lavioa most áj vezérrel az élen, tovább düböröghet új célja, a Kelet meghódítása felé. Az azonban bizonyos, hogy amint Lenin megutálta Trocaijt, s »mint Sztálin száműzetésbe küldte, úgy jön nemsokára egy új ember, aki Sztálint fogja elküldeni, hogy új jelszavakkal, új szépítésekkel magához ragadhassa a tudatlan népek országának teljhatalmát. Kerék le — kerék fel, • a vörös farkasok egymást falják. Eger, február 7. Vida Ferenc városi képviselő- testületi tag Eger város képviselőtestületének gyűlésén a tej - razzia ügyében tett » az Egri Népújság február 2-iki számában közölt interpellációjával kapcsolatban a következők közlésére kértek fel bennünket: Minden olyan intézmény, msly a köz szolgálatában áll, tárgyilagos kritikára jogosult, sőt azt ki is kell állania. Azonban mielőtt Vida képviselőtestületi tag urnák válaszolnék, figyelmébe kell ajánlanom, hogy kritikát csak az gyakoroljon, aki a kritizált intézményt ismeri, annak tárgyával teljesen tisztában ven s érti is azt, amelyhez hozzá szől. A kritikára jogosult egyén, ha a kritika tárgyát képező intézményt, saját hivatásánál fogva kellőképen nem ismeri, vagy előképzettsége alapján nem ismerheti, vegyen magának annyi fáradtságot, hogy kérdezze meg az illetékes egyént (intézménynek, vagy hivatalnak vezetőjét), vagy pedig keressen és kérjen oly indiffarens egyéntől tanácsot, ki a tárgyat előtanulmányai alapján ismeri s elfogulatlan, a tárgyhoz méltó s alapos tudást biztosító tanáccsal tud szolgálni s csak ennek birtokában tegye illetékes helyen kritika tárgyává a közcélt szolgáló intézményt, vagy az intézmény vezetőségének intézkedéseit. Ha Vida képviselőtestületi tag űr így járt volna el, akkor a képviselőtestületi gyűlésen nem szólalt volna fel oly formában, mint tette január 31-én. Mert hiizen egy képviselőtestületi tagnak nemcsak joga, de kötelessége is a tárgyilagos kritika. Tekintve azonban, hogy Vida képviselőtestületi tag úr, minden előzetes tájékozódás, a tejszövetkezet vezetését intéző igazgatóság megkérdezése nélkül, valamint szakember tanácsának hiányában csak azért, hogy felszólaljon, esetleg így a könnyen szerzett népszerűség miliőjébe képzelve magát, tette meg a lapban közzétett kijelentéseit, úgy a termelők, valamint Eger város fogyasztó közönsége érdekében, de a tejszövetkezet reputációja érdekében is, kénytelen vagyok mint a tejszövetkezet ügyvezető igazgatója Vida képviselőtestületi tag urat a nyilvánosság előtt, e lap hasábjain felvilágosítani az alábbiakról. őszintén szólva ezt szívesebben megtettem volna irodánkban négyszemközt, ha hozzám fordul felvilágosításért az interpellációja elmondása előtt — azonban a helyzet kényszerűségéből folyó- lag a felvilágosítást más mód hiányában, így és itt kell megadnom. Hogy tárgyilagos, alapos, minden félreértést kizáró választ ad- baisak azoknak, kik a képviselő- testüleú tag űr interpellációját olvasták s e cikket olvasni fogják; kénytelen leszek hosszasabban foglalkozni az Eger és Vidéke Tejszövetkezet alakításának előzményeivel, létesítésével, üzembe- hely^zésével, céljával, közgazdasági értékével, közegészségügyi létjogosultsága és szükségszerűségével. A tejszövetkezet alapításának előzményei. 1917-ben dunántulról kerültem Ostorosra kántortanitőnak. Ismerve a dunántúli tejszövetkezetek áldásos működését s tagjainak anyagi jólétét, mely jólétet 60% bán a tejszövetkezetek biztosítják, sokszor eltűnődtem s gondolkodtam Egerváros vidékét környező községeknek siralmas tehénállománya, valamint az itt szokásos tejértékeiítás módja fölött. N*p nap után láttam száz és száz asizony, serdülő leány és fiú hátán a háztartásukban nélkülözhető tejnek a háton való beszállítását Egerbe. A pénzre szüksége lévén nem törődve az időjárás viszontagságaival, egészségének veszélyeztetésével, időveszteséggel, a családtagok s gyermekek elhanyagolásával, a gyermekeknek mivel az anya távol van az iskolai mulasztásaival, a lábbeli és ruhakopásából származó kőit-
