Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-02-06 / 30. szám
EGRI NÉPÚJSÁG a nek, jónak örök forrásait; szed módot olyan meglátegokra, kifejezésekre, melyek az újság hatásaiban haladást jelentenek minden rígivel »zeniben, új irányokat Tágnak a művészetban, iskolákat teremtenek, melyekben új lehetőségek csírái duzzadnak, a haladáséi ez örök, a szfimba- vehateüen szépségideálok falé. Ezek a szépségideálok lehetnek átalános emberiek, ám igazán vonzók csak akkor lesznek, ha a művészetek iránt érdeklődő embe riségnek valami speciálisan űj-it mondanak e ez fö&ép nekünk, kiket oly kevéssé « oly rosszűí ismer a világ nem lehet más, mim a nemzeti irány. Utolsó kérdése ez volt: Mit várhat a fiatal művész ennyi tanulás, ennyi magába mélye- gél, ennyi fáradság után. Várhat dicsőséget, hírt, kézzelfogható elismerést, anyagi, szellemi függetlenséget, ezek nyomán boldogságot, ha igazán jeles ; még szegény hazánkban is várhat egy darab kenyeret, ha iparkodik ; egyet azonban várnia kell: küzdelmet a létért, talán olyan munkával, mely nem egészen felel meg ambícióinak, de a fölismerésig, a térre jutásig legalább a mindennapit biztosítja. Végig megy az egyes pályák Ígéretein s egy képpel fejezi be előadását. »Az ezerágú művészetről sokat lehetne még mondani; a vége minden szónak í gy lenne: menjen küzdeni akinek tehetséget munkára való ereje, akarata, elszántsága van.« 1929. február 6. Eger városa az egri várért. Eger, február 5. Eger város tanácsa tőle zol- hetőieg igyekezik a vár és kasa .matáinas karbahozását elősegíteni. Eddig egyetlen egy est iben sem zárkózott el semmiféle kérés teljesítése elől. Kisebb segélyeken kívül természetben ds sok segítséget nyújtott. Szabad sanksze- déat engedélyezett az Eger patakban, talicskákat kölcsönzött és más anyagokat engedett át díjtalanul. Az idén külön kérés nélkül, még Mészáros Béla dr. közgyűlési Mszől&lása előtt, a tavalyi segély kétszeresére emelte az évi támogatást. Ez a segély lehetővé fogja tenni, hogy a megkezdett munkák befejezésével a vár alagút hálózata a tavasszal megnyitható legyen a nagyközönség részére. Még pedig nem az eldugott Bolyky bástyán lesz a bejárat, hanem a Szép-bástya maliéit a közönség részére köny- nyen hozzáférhető helyes. Rövidesen a villanygyar is bevezeti a kazamatákba a villanyt, úgyhogy a közönség kellő megvilágítás mellett gyönyörködhetik az egri vár nagyszerű földalatti építkezéseiben. Ez nem azt jelenti, hogy ezzel a szükséges munkák be is fejeződtek volna. Még körülbelül tízezer annyit kell feltárni. Nem találtuk még meg a lejárót ahhoz a kocsikkal járható alagúthoz, mely a Sötétkapu alatt indult ki és a Sáncba vezetett. Erről az ^tagúiról említést tesznek a eze peai kamara építési naplói is. — Pataki Vidor dr. felkutatta a szepesi Mr. kamera iratai között az egri vár 1580—1550-ig tartő átépítésére vonatkozó adatokat. Ninci még felkutatva sem az egri vár egész északi frontja, sem a börtönök, a «Halottak útja,» az arzenális coljait szolgált termek, a várost és a várat Összekötő folyosó, stb. síb. Ezért a jövő évben nemcsak a város tanácsa által ígért nsgyobbmérvü intézmény»« támogatásra, do mindenféle más pénzforrás igénybevételére is szükség lesz. Dr. Pálosi Ervin. Az ismeretterjesztő tanfolyam háromhónapos munkája igen előnyösen látszott az ünnepély minden számán és minden szereplőjén. Nemcsak a belső pallérozotttág és fokozottabb műveltség nyomát, hanem az ebből folyó külső megjelenés biztosságát is észre lehetett venni. Az ünnepségen megjelentek: vitéz Subik Károly apát, az egyesület elnöke, dr. Limán Emil pSnzügyigazgatő, Pillér levantefelügyelő, Hammel Árpád népművelési titkár és Kusner János hitoktató, és a földműves legények és leányok nagy tömege. A műsor első számaként Csősző András, Szatmári Issván: »Mi nem feledhetünk« c. versét szavalta igen szépen. Vitéz Subik Károly apát, az egyesület elnöke mondotta az ünnepi beszédet, melyben elsősorban megköszönte az előadók nemes és önzetlen munkáját, akik pihenésüket áldozták fel azért, hogy a földműves ifjúság leikébe világosságot, tudást és műveltséget csepegtessenek. Mert az a nagy hiba nálunk, hogy a földműves nép nagy tömege még mindig tudatlanságban él. Nem kell külön hangsúlyozni, hogy mit jelent ez. A magyarság jövője a földműves nép biztos talajára kell, hogy felépüljön. Haladásunkban, a magyar feltámadásért folytatott munkánkban sokat számít, hogy a föld népe minél kultűráltabb legyen. A nagy tetszéssel fogadott beszéd után az ismeretterjesztő előadások lelke és irányítója: Trajtler Gáza igazgató-tanító beszámolt az előadások céljáról és menetéről. A vezetőség az idén Eger megismertetését tartotta fontosnak, hogy előkészítse a jövő év előadásait, melyeknek célja az ország megismertetése lesz. Az egyesület nyolcvannégy előadást és négy tanulmányi kirándulást rendezett, amelyeknek keretében az előadók a legkü- lömbözőbb témákról értekeztek. Diszkó József káplán az ember lelki és erkölcsi világáról, Temes- váry István dr. jogskad. tanár stb. egészségtani és jogi ismeretekről, Gajda Gyula ny. gazd. iskolai igazgató és Matós István szaktanár gazdasági kérdésekről, Forgács István tanító történelmi korszakokról tartott előadást, míg Trajtler Géza igaz- gatő-íanítő Eger fizikai- és emberföldrajzi, irodalmi és művészeti vonatkozásait ismertette. Negyvenhárom beiratkozott hallgatója volt a tanfolyamnak, akik mindig pontosan és szorgalmasan látogatták az előadásokat, sőt előfordult, hogy olyanok is eljöttek, akik be sem iratkoztak. A legkiválóbbak közül 16legényt- leányt meg is jutalmaztak. A beszámoló után ez egyesület műkedvelői az >ósi rögök« cimű irredenta színművet adták elő szép sikerrel. A rendezés nehéz munkáját Kállay János egyesületi titkár végezte. Katholikus szanatórium Irta: n. Chsrnák Béla ny. áll rend. főfelügyelő. Sokféle elnevezésű szanatórium, állami-, megyei*, városi- és különféle hitfelekezeti kórház és egyéb egészségügyi intézmény van már Magyarországon, de csak sokféle, azonban az ápolásra szorulók számához mérten nagyon kevés. Olyan szanatórium, vagy kórház pedig, amilyen célkitűzéssel akarjuk a legrövidebb idő alatt létesíteni a Katholikus szanatóriumot: egyáltalán nincs még Magyarországon. Arról a nagy horderejű mozgalomról, amelyet a «Magyar Országos Katholikus Szanatórium Egyesület* tűzött ki: úgy érzem, hogy csak igen kevesen tudnak. Látva nemzetünk pusztulását, lelkiéletünk erős hanyatlását, egyesületünk elhatározta, hogy sürgősen hozzáfog a mentési munkához. Hol kezdődjék e munka ? Egy oly egészségügyi intézmény létesítésével, ahol gondoskodás történik nemcsak a beteg test, hanem a beteg lélek meggyőgyitáeáről if. Ez a katholikus szanatórium. A »Magyar Országos Katholikus Szanatórium Egyesület« dr. Domokos Géza igazgató-főorvos kezdeményezésére 1926-ban alakult meg. Ez az egyesület célul tűzte ki, hogy mindenek előtt egy több- százágyas, a »Lieisuxi Szent Teréz« ről nevezett, szanatóriummal kapcsolatos kórházat épít fel, mely bel-, ideg-, sebészeti-, szülészeti- és nőgyógyászati osztályokból fog állni. Az ápolást szerzetes nővérek fogják ellátni. A szanatórium felépítése nagyon sok pénzbe kerül. De hozzuk meg a tőlünk telhető anyagi áldozatot annál is inkább, mert ez sz. áldozat a Kriazími szere- tétből fakadó szamariiánusi cselekedet és éppen ezért nemcsak embertársaink, de elsősorban Isten előtt tesz kedves. Annak a ténynek i-z elgondolása, hogy gyógykezelésre szoruló katholikus testvérünk egy minden tekintetben katholikus rzellemü környezetbe kerül, hol nemcsak a beteg teát, de vele egyidejűleg a beteg lélek is kellő gondozásban fog részesülni: már egymaga megéri, hogy a hivő katolikus anyagi áldozatot hozzon. A tagsági dij oly csekély, hogy még a legszegényebb ember is megfizetheti egyszerre az egész évi tagdijat, — pl. ha lemond 2—3 mozielőadásről, vagy egyéb költséges kedvteléséről, mert úgyszólván mindenkinek van valamilyen kedvtelése. Viszont ha majd állni fog már az intézmény Budán a fővárostól kilátásba helyezett nagykiterjedésfi parkban és bármely tag csak egyszer vegye igénybe annak áldásos működését: sokszorosan visszatérői a befizetett csekély összeg, oly nagy kedvezményt nyújt tagjainak az egyesület. A tagok ugyanis kórházi ellátási dij ellenében szanatóriumi ellátásban részesülnek. Míg pl. a klinikákon és kórházakban 25—30 ágyas kórtermek vannak, addig a létesítendő szanatóriumban 2-3 4 ágyas szobák lesznek, szanatóriumi kényelemmel berendezve. A te gok már most, addig is, mig a szanatórium felépül, orvosi tanácsadásban részesülnek. Hogy az építkezés mielőbb megkezdhető legyen, az egyesület az 1928 évi okt. válaszmányi ülésén elhatározta, hogy azon tagokért, akik az évi 2 P 40 f. helyett rendes tagsági díjul évi 12 pengőt fizetnek, az építendő szanatórium kápolnájában állandóan szentmisét mondat. — Azok nevei pedig, akik legalább 10 ilyen tagot gyűjtöttek, a szanatóriumban . felállítandó márványtáblán fognak megörökít- tetni. Felvilágosítást szívesen sd: Dr. Domonkos Géza igazgató- főorvos, Budaposí, VIII., Jőzsef- kőrut 62. ez. Oktatni kell a földműves ifjúságot. A Keresztény Szociális Egyesület ismeretterjesztő tanfolyamának záróünnepélye. A Keresztény Szociális Egyesület február 2-án délután 5 órakor tartotta ismeretterjesztő tanfolyamának jőlsikerült műsoros zárőünnepélyéí.
