Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-02-05 / 29. szám

A8H 10 PILLÉK Előfizetési dí) postai szállítás­sal: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, '/« évre 7 pengő, *gges szám ára 10 fillér, vasár- * nap 20 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal j Eger, Líceum, földszint, balra, Telef önszánt: 11. ♦ Hirdetések ♦ milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ áttszerfeoszMi: Dr. ÓBBAN ÜICSZTÁV > POLITIKAI NAPILAP Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOB XL VI. évf. 29. szám * Kedd ♦ Eger, 1929. február 5. Választások az Egri Ügyvédi Kamarában Az elhunyt Barchetti Károly dr. helyebe Petro Kálmán dr. ügyvédet választották meg helyettes elnöknek. A propaganda ha jó, elősegítheti az eszme el­terjedését és győzelemre jutta­tását, ellenben tönkreteheti a még oly szép, nemes gondolat hitelét, ha rossz, nsiv, önző, mo­hó vagy önreklámul! propagan­dával akarjuk a viléggal meg­ismertetni. Sokat hallunk bz utóbbi idők­ben a magyar sorscsapásnak, je­lenlegi helyzetünknek a külföl­dön való feltárásának sürgős és fontos szükségességéről. Erköl­csi és gyakorlati szempontok szólnak mellette. Erkölcsi szem­pontok azért, mert minden ideg­szálunk báborogva tiltakozik a ránk mért igazságtalanságok « igazunk tudatában harsogva szeretnők az egész világ fülébe bekiáltani, hogy nem érdemeljük meg mostani nyomorult sorsun­kat Gyakorlati szempontok vi­szont'ezért, mert jól tudjuk hogy amíg ez a trianoni álla­pot fennáll, nálmok nem lehet sem tartós politikai, vagy gaz­dasági rend, nyugalom, jólét, •sak ájult táGtorgás a bizony­talanságba, nyomor, fokozatos lezüllés. Sző sincs róla, a külföldi pro­paganda terén már sokfelé és sok mindenre kiterjedő figye­lemmel történtek jelentős lépé­sek. A kormány és a diplomácia hivatalosan, testületek, egyesü­letek, sőt magánosok is sokféle eszközzel megpróbálkoztak. Sok­szor szerencsével és sikerrel, sokszor bizony szerencsétlenül és sikertelenül. Különösen a ma­gánvállalkozásokra áll ez utóbbi megállapítás, mert a tervszerűt­len, csupán hangulatot kelteni akaró egyéöi propaganda igen sokszor még szt a szimpátiát is lerontja, amit a kormányzatnak felelős munkával és komoly ada­tokkal sikerült megszerezni. A külföldi politikai életnek egy kitűnő magyar ismerője, gróf Teleki Pál figyelmeztet most bennünket arra, hogy mennyire esinján és megfontoltan kell bán­nánk a propaganda módszerei­vel és eszközeivel s hogy meny- nyire gyanús már minden pro- pagandaszerű jelenség a külföl­dön. Minden európai metropo­lisban és jelentősebb hivatalban százszámra hemzsegnek a pro­Eger, február 4. Az Egri Ügyvédi Kamara február 2.-án délelőtt 10 órai kezdettel tartotta tisztújító köz­gyűlését Brünauer Bálint dr. elnöklétével az egri királyi tör vényszék I. emeleti tanácster­mében. Erlach Sándor dr. kamarai titkár nagy érdeklődés mellett olvasta fel a Kamarának az igazságügyi m. kir. miniszterhez intézett jelentését az elmúlt 1928. évről. A jelentés, amelyet a köz­gyűlés egyhangúlag elfogadott, többek között így hangzik: Megemlékezés az elhunyt helyettes elnökről. — Az 1928. év nekünk nagyon fájdalmas veszteséget okozott. Elvesztette kamaránk elnök­helyettesét: dr. Barchetti Károlyt, aki harmincöt éven át volt tagja kamaránknak. A kamara beléle- tében állandóan tevékeny ré«zt vett azóta, hogy a kamara 1896- ban beválasztotta választmányá­ba. 1897 ben titkár lett, mely tisztségét 1911-ig viselte, 1920 óta pedig mint elnökbe'yeUes segí tett irányítani a kamara ügyeit finoman pallérozott jogászi el­méjével, mély judiciumával és mindenek fölött párját ritkító kollegiális érzésével. A halála fölött érzett sajnálkozásunkszava nem a hivatalból kijáró elparen- tálás szava, hanem mélyen a lelkűnkből f ikad és ha valakinek emlékét sokáig és szeretettel fogluk megőrizni űgv ö lesz «-z. pagsndiaták és mázssszámra a propagandairatok, úgy hogy a külföld már halálosan megúnta ■ bizalmatlansággal fogadja eze­ket, mert eo ip>o elfogultaknak tartja őket s információikét tár­gyilagos forrásból kísérlik in­kább megszerezni. Teleki Pál gróf ezekből a meg­figyelésekből arra a következte­tésre jut, hogy a magyar pro­pagandát a tárgyilagos gondol­kodás legfontosabbjára: a tudo­mányra kell bízni. Ezt a mun­kát szerinte a magyar tudósok­nak kell javarészben vállainiok — Az év másik halottja: Somogyi Dezső gyöngyösi kol­légánk volt. Apponyi Albert gróf dísztaggá választása. — Az év folyamán kamaránk önmagát tisztelte meg azzal, hogy gróf Apponyi Albert urat, aki a trianoni jogfosztó gyülekezet, a genfi Népak-szövetsége és az egész világ aeropágja előtt fej­tette ki a megcsonkított ország védelmében a legnehezebb ügy­védi ténykedést, melyet valaha ügyvéd kifejtett s amely eléggé meg nem becsülhető és meg nem hálálható ténykedése által bősé­gesen kiérdemelte az »Advocatus Hungáriáé« epitheton ornansát, — díiztagjává választotta. Elis­merésnek ez csekély, de mi nem adhatunk ennél nagyobbat neki g az elismerés csekélységét az ő szemében is bizonyára emelni fogja az a tudat, hogy amit mi neki nyújthattunk, azt hálatelt szívvel nyújtottuk. Babocsay Sándor 60. éves ügy védi jubileuma. — Nagy örömÜQkre szolgáit, hogy N gyméltőságod az év leg­végén kelt magas elhatározásá­val újból kegyes volt kinevezni kamaránknak és az egész ügy­védi karnak érdemekben oly gazdag nesztorát: babocsay Sán­dort, aki ez év folyamán töltötte be ügyvédségének 60. esztende­jét, mely hosszú idő alatt állan­dóan és kizárólagosan csakis az üev vődeée-ffel foglalkozott és azzal a célzattal, hogy munká­juk és felvilágosításaik a kül­földi tudományos körökbe szi­várogjanak be elsősorban. Ha majd ezek tudományos alapon nosztrifikáiják igazságainkat, e kulturális kapcsolatok révén százezren és százezren fogják önkéntelenül magukba szívni azt, amit jelenleg propaganda alak­jában maguktól elutasítanak. A tudomány tárgyilagosságával szemben a politika szemfény­vesztés és szélhámoskodás nem fog sehol hitelre találni. patiiarchális kora dacára ma is a legteljesebb szellemi frissesség­ben azzal keresi meg száraz, de becsületes kenyerét. A tisztujítás. Szobatlanűl nagy érdeklődés kísérte a kamara tisztűjítását. Titkos szavazással választották meg az ügyvédi kamara tagjai az új tisztikart. A szavazatszedő bizottság elnöke Csókás István dr. ügyvéd volt. Délután féikettőkor hirdette ki Brünauer dr. válasz­tási elnök a szavazások ered­ményét. Összesen 94 ügyvéd szavazott le, ami igen tekintélyes szám, ha meggondoljuk, hogy Hevesmegye területén 123 ügy­véd és 17 ügyvédjelölt van. — A szavazások alapján Az Egri Ügyvédi Kamara tiszti­kara az 1929., 1930., 1931. évekre a következő: Elnök : Dr. Alföldi Dávid. Elnökhelyettes: Dr. Petró Kál­mán. Titkár: Dr. Erlach Sándor. Ügyész: Dr. Kertay Sándor. Pénztáros: Dr. Ott Páter. Választmányi rendes tagok: Dr. Brünauer Bálint, Csépány Gáza (Hatvan) Dr. Horváth Mi­hály, Dr Jankovics Dazső, Dr. Szabő Szilárd, Csókás István, Dr. Sohwarcz Arthur, Dr. Heim- ler Ede, Dr. Schwircz Dezső, Dr. Kuroz Jakab (Gyöngyös), Dr. Dallos Iván, Dr. Barsy Ist­ván. Választmányi póttagok: Dr. Hakker Béla GyŐDgyöa.Dr. Végh József Tiszafüred, Dr. Vajda Lipót Hatvan, Dr. Alföldi Bála, Dr. Síké János, Dr. JeBztrebé- nyi Lajos Gyöngyös. Tagdíj és adókiveiő bizottsági tagok: Dr. Csánk István, Dr. Schwarca Dezső, Dr. Fuchs Jó­zsef Gyöngyös, Dr. Pap Béla Heve«. Hivatalból tagja: a kamara pénztárosa. Tagdíj és adófelszólamlási bizottsági tagok : Babocsay Sán­dor, Dr. Cíepányi László, Dr. Molnár Sándor, Dr. Szőke A. Ernő Heves, Dr. Ilié* Gyula Hatvan, Dr. Soh Gyula Hatvan. Hivatalból tagja: a kamara pénztárosa. Nyugdijintézeti közgyűlési ta­gok : Dr. Barsy István, Dr. v. Sziráky Károly.

Next

/
Oldalképek
Tartalom