Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-01-29 / 24. szám

AH* 10 FILLÉR Előfizetési díj postai szállítás­sal: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, '/• évre 7 oengő, «gges szám ára 10 fillér, vasár- * nap 20 fillér. * Szerkesztőség és kiadóhivatal i Eger, Licenna, földszint, balra. Telefonszám: 11. ^Hirdetések* milliméteres díj­szabás szerint * számíttatnak. ® fészerteesztő: Dr. ÜBBAl> ÖDSZTÁ? ♦ POLITIKÄI MHPILÄP ♦ folelßs szerkeszti: KEKEMEN ANDOK XL VI. év/. 24. szám ♦ Kedd ♦ Eger, 1929. január 29. fiamilrf NIWI — P1**—a^^i«vniaMMsa«uaMi>iriir--T»ir>B nm||f ,1111 11MII llllllll— II II■IliiillllII IIWI 1 TIIIHTlflI■ ■iniilínTTIdBm33BBHEgBggaBggg?W^^ lir riíl’WB’WiraffaKlMWKdZaBaMBKgMBiBaBEatMaBaMMaBWi Cifra erkölcsi bizonyítványt állított ki egy angol bankár és nemzetgazdász az egyik legha­talmasabb angol lapban a Mor- □ing Post-ban Romániáról. Az angol bankároknak a rendesnél is jobb szemük és Ítélőképessé­gük van valamely ország belső hitelképességének megállapítá­sára. Azért erre a véleményre igen nagy súlyt kell helyeznünk s jelentőségét egész bátran kom­mentálhatjuk a javunkra. Ez az angol bankár minden szépítés, minden köntörfalazás nélkül hívta fel ugyanis az an­gol tőkéseket, hogy tartózkod­janak pénzüknek az oláh piacon való elhelyezésétől, mert Oláh­országnak nemcsak pénzügyi helyzete válságos, de az ottani jogrend is annyira erkölcstelen alapon nyugszik, hogy & kül­földi töke sorsa semmi esetre sincsen kellőképpen biztosítva, ellenben joggal feltehető, hogy a jóhiszemüleg elhelyezett pénz az utolsó fillérig elvész. Amint az egyénnek, úgy a nemzetnek is a legdrágább kincse a becsülete. Ha a becsület elvész, minden elvész. A fennti súlyos becsületbevágó kritikát olvasva, sok okunk van reménykedni, hogy ennek az erkölcstelenségre épített országnak előbb-utőbb össze kell omlania. A mostani miniszterelnök,Maniu, azzal a programmal jött, hogy kiirtsa országából a lopásokat, a sikkasztásokat, a panamákat. Lehet, hogy az uj seprőnek őszinte törekvése volt a tiszto­gatási szándék, de néhány hónap botránysorozata mutatja, hogy sikertelenül küzködik. Elég-e egy embernek a törekvése akkor, amikor az egész faj az erkölcs­telenségre építi fel a maga exisztenc.ájút s amely faj mai területeit is a világtörténelem legszemőrmetlenebb lopásának köszönheti? Elég-e egyetlen em­bernek a törekvése annak meg­akadályozására, hogy ez az össze­lopott tákolmány össze ne ros- kadjon saját erkölcstelenségének súlya alatt még akkor ir, ha egyébként tekintélyes cinkos­társak védelmezik? Hihető-e, hogy ez az erkölcstelenség tar­tósan erőt tud venni a világon, amikor, hisszük, az emberiség többségének vágya, eszménye ma is, a háború után is, a tiszta és becsületes életre való törekvés? Hedry Lőrinc főispán: „Az én részvételem biztosíték arra, hogy az egri pinceszövetkezetben önzetlen munkának kell folyni a kisemberek, a szőlősgazdák és az egri bor érdekében.“ { • 11 Az egri gazdák értekezlete lelkesedéssel foglalt állást a pinceszövetkezet létesítése mellett. Eger, január 28. Vasárnap délelőtt lí órakor értekezletet tartottak az egri szőlősgazdák ez Egerben felállí­tandó, államilag támogatott pin­ceszövetkezet ügyében. Mintegy kétszáz szőlősgazda gyűlt össze a városház nagytermében. Az értekezletet Trak Géza polgár- mester nyitotta meg. Meleg han­gon üdvözölte Hedry Lőrinc dr. főispánt, aki megjelenésével meg­tisztelte az értekezletet s akinek elsősorban köszönhetjük, hogy a pincaszövetkezetet, amelyért annyi város versengett, Eger kapta a földmívelésügyi minisz­tertől. A polgármester ezután ismer­tette a pinceszövetkezet célját: A borkrízis világgazdasági okait fejtegette, majd elmon­dotta, hogy úgy kíván segíteni a magyar boron, hogy külföldön borpincéket állít fel, itthon pe­dig négy államilag támogatott pinceszövetkezetei létesít. Azért van szükség pinoeszövetkezetre mert csak nagy tételekben kapható egytípusú jóborok helyezhetők el külföldön. Egy alkalommal pl. tízezer hektoliter vörösbort kértek Svájcba Egerből. Eger csak ezer hektolitert tudott felajánlani a kívánt minőségű vörösborból. Ilyen kis tétel azonban nem kellett a svájciaknak. A pince- szövetkezet ezen a bajon ságit, együtt kezelik, egytípusúvá te­szik a bort és minőségét is fel­fokozzák a lehetőségig, állami márkával látják el, állami ga­ranciát adnak arról, hogy ez va­lóban egri bor. Az állami támogatás abban áll, hogy az állam kétszázezer pengőt ad alaptőkéhez Se olcsó kölcsönt a forgó tőkéhez. A pin­cét mér le is kötötték. A pince­szövetkezet most már megalakul­hat. A miniszter a szövetkezeti részjegyek jegyzésénél is ked­vezményt nyújt, mert tudja, hogy ma nincs a gazdának pénze, éppen ezért a részjegyeket borban és müst- ban is lehet jegyezni. A jövő vasárnap a város négy földműves olvasókörében a gaz­dákat felvilágosítják a pinceszö­vetkezetről és megindítják a jegyzést. Hedry Lőrinc dr. főispán emelkedett ezután szólásra: — Tisztelt értekezlet, kedves barátaim ! A polgármester úr részletesen elmondotta mindazt, ami a pinceszövetkezetre vonat­kozik. Alakulnak a szövetkeze­tek, hogy a magyar bor válsá­gának a kérdését megoldják. A magyar bor iránt külföldön nagy kereslet van. A megbízható príma márkájú borainkat keresik kül­földön éss itthon a magyar bor mégis válságban van. Ennek oka az, hogy a külföld fokoc bort keres ős nagy: 10—15 ezer hektoliteres: tételekben keresi és ugyanazt a mennyiséget évről- évre. [Nekünk tehát megfelelő mennyiségű egyfajta bort kell termelnünk. Nincs az a mennyi­ségű egri vörös bor, amit el ne lehetne helyezni külföldön. De nincs meg a bizalom a külföldi vevőkben a hamisítványok miatt. Megveszik a borunkat, ha ga­rantálja valaki annak fajtiszta­ságát. Erre is van hivatva a pinceszövetkezet. Az állam ga­rantálja itt a mi borainkat saját márkájával. — Meg kell alakulni a pince­szövetkezetnek abból a célból, hogy a kistermelő is jó áron értékesíthesse borát. — Első célja tehát a pince- szövetkezetnek a kistermelők borkészletei részére megfelelő magasabb árak biztosítása. A második cél pedig az, bogy a külföldnek megfelelő nagy meny- nyiségű egyfajta bortételekkel állhassunk rendelkezésére. — A bizalmatlanságot, amely a magyar embernek sajátja min­den újjal szemben, tegyük most félre. A fuldokló ember felé egy mentő övét dobtak. Ha elfogadja, kiúszik a partra. Ha nem, elpusztűl. Arról van sző most nálunk is, hogy elfo­gadjuk-e azt a segítő kezet, ame­lyet a földmivelésügyi kormány felénk nyújt a pinceszövetkezet által. Én bízom abban, hogy az egri szőlősgazdák megértik a szövetkezet jelentőségét és létre fogják hozni azt az intézményt, amely teljes egészében az övék marad és őket szolgálja. A főispán nagy tetszéssel fo­gadott szavai után Braun Ká­roly városi főjegyző javasolta, hogy holdanként bizonyos mini­mális összeget szabjanak meg a réizjegyzéseknél. Egernek 3200 kát. hold szőlője van. Határoz­zák el, hogy holdanként pl. 30 pengőt kell jegyezni. Ezt min­denki szívesen megteszi és 24 óra alatt együtt van a százezer pengő. Timon Bála és Hallos Iván dr. felszólalása után Vida Fe­renc örömmel üdvözölte a pince- szövetkezet gondolatát és meleg köszönetét mondott a főispán­nak a segítségért. Általános helyeslést és lelke­sedést váltott ki Vida Fererc, amikor ezeket mondotta: — Helyezzük a legfőbb vezatést a főispán úr kezébe, mert neki erős keze van és lecsap oda, ahová kell! Lipcsey Páter kir. közjegyző, kormőnyfőtanácsos szakszerű fel­szólalása után Hedry Lőrinc fő­ispán következő szavai zárták bt; az értekezletet:

Next

/
Oldalképek
Tartalom