Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1
1929-01-29 / 24. szám
AH* 10 FILLÉR Előfizetési díj postai szállítással: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, '/• évre 7 oengő, «gges szám ára 10 fillér, vasár- * nap 20 fillér. * Szerkesztőség és kiadóhivatal i Eger, Licenna, földszint, balra. Telefonszám: 11. ^Hirdetések* milliméteres díjszabás szerint * számíttatnak. ® fészerteesztő: Dr. ÜBBAl> ÖDSZTÁ? ♦ POLITIKÄI MHPILÄP ♦ folelßs szerkeszti: KEKEMEN ANDOK XL VI. év/. 24. szám ♦ Kedd ♦ Eger, 1929. január 29. fiamilrf NIWI — P1**—a^^i«vniaMMsa«uaMi>iriir--T»ir>B nm||f ,1111 11MII llllllll— II II■IliiillllII IIWI 1 TIIIHTlflI■ ■iniilínTTIdBm33BBHEgBggaBggg?W^^ lir riíl’WB’WiraffaKlMWKdZaBaMBKgMBiBaBEatMaBaMMaBWi Cifra erkölcsi bizonyítványt állított ki egy angol bankár és nemzetgazdász az egyik leghatalmasabb angol lapban a Mor- □ing Post-ban Romániáról. Az angol bankároknak a rendesnél is jobb szemük és Ítélőképességük van valamely ország belső hitelképességének megállapítására. Azért erre a véleményre igen nagy súlyt kell helyeznünk s jelentőségét egész bátran kommentálhatjuk a javunkra. Ez az angol bankár minden szépítés, minden köntörfalazás nélkül hívta fel ugyanis az angol tőkéseket, hogy tartózkodjanak pénzüknek az oláh piacon való elhelyezésétől, mert Oláhországnak nemcsak pénzügyi helyzete válságos, de az ottani jogrend is annyira erkölcstelen alapon nyugszik, hogy & külföldi töke sorsa semmi esetre sincsen kellőképpen biztosítva, ellenben joggal feltehető, hogy a jóhiszemüleg elhelyezett pénz az utolsó fillérig elvész. Amint az egyénnek, úgy a nemzetnek is a legdrágább kincse a becsülete. Ha a becsület elvész, minden elvész. A fennti súlyos becsületbevágó kritikát olvasva, sok okunk van reménykedni, hogy ennek az erkölcstelenségre épített országnak előbb-utőbb össze kell omlania. A mostani miniszterelnök,Maniu, azzal a programmal jött, hogy kiirtsa országából a lopásokat, a sikkasztásokat, a panamákat. Lehet, hogy az uj seprőnek őszinte törekvése volt a tisztogatási szándék, de néhány hónap botránysorozata mutatja, hogy sikertelenül küzködik. Elég-e egy embernek a törekvése akkor, amikor az egész faj az erkölcstelenségre építi fel a maga exisztenc.ájút s amely faj mai területeit is a világtörténelem legszemőrmetlenebb lopásának köszönheti? Elég-e egyetlen embernek a törekvése annak megakadályozására, hogy ez az összelopott tákolmány össze ne ros- kadjon saját erkölcstelenségének súlya alatt még akkor ir, ha egyébként tekintélyes cinkostársak védelmezik? Hihető-e, hogy ez az erkölcstelenség tartósan erőt tud venni a világon, amikor, hisszük, az emberiség többségének vágya, eszménye ma is, a háború után is, a tiszta és becsületes életre való törekvés? Hedry Lőrinc főispán: „Az én részvételem biztosíték arra, hogy az egri pinceszövetkezetben önzetlen munkának kell folyni a kisemberek, a szőlősgazdák és az egri bor érdekében.“ { • 11 Az egri gazdák értekezlete lelkesedéssel foglalt állást a pinceszövetkezet létesítése mellett. Eger, január 28. Vasárnap délelőtt lí órakor értekezletet tartottak az egri szőlősgazdák ez Egerben felállítandó, államilag támogatott pinceszövetkezet ügyében. Mintegy kétszáz szőlősgazda gyűlt össze a városház nagytermében. Az értekezletet Trak Géza polgár- mester nyitotta meg. Meleg hangon üdvözölte Hedry Lőrinc dr. főispánt, aki megjelenésével megtisztelte az értekezletet s akinek elsősorban köszönhetjük, hogy a pincaszövetkezetet, amelyért annyi város versengett, Eger kapta a földmívelésügyi minisztertől. A polgármester ezután ismertette a pinceszövetkezet célját: A borkrízis világgazdasági okait fejtegette, majd elmondotta, hogy úgy kíván segíteni a magyar boron, hogy külföldön borpincéket állít fel, itthon pedig négy államilag támogatott pinceszövetkezetei létesít. Azért van szükség pinoeszövetkezetre mert csak nagy tételekben kapható egytípusú jóborok helyezhetők el külföldön. Egy alkalommal pl. tízezer hektoliter vörösbort kértek Svájcba Egerből. Eger csak ezer hektolitert tudott felajánlani a kívánt minőségű vörösborból. Ilyen kis tétel azonban nem kellett a svájciaknak. A pince- szövetkezet ezen a bajon ságit, együtt kezelik, egytípusúvá teszik a bort és minőségét is felfokozzák a lehetőségig, állami márkával látják el, állami garanciát adnak arról, hogy ez valóban egri bor. Az állami támogatás abban áll, hogy az állam kétszázezer pengőt ad alaptőkéhez Se olcsó kölcsönt a forgó tőkéhez. A pincét mér le is kötötték. A pinceszövetkezet most már megalakulhat. A miniszter a szövetkezeti részjegyek jegyzésénél is kedvezményt nyújt, mert tudja, hogy ma nincs a gazdának pénze, éppen ezért a részjegyeket borban és müst- ban is lehet jegyezni. A jövő vasárnap a város négy földműves olvasókörében a gazdákat felvilágosítják a pinceszövetkezetről és megindítják a jegyzést. Hedry Lőrinc dr. főispán emelkedett ezután szólásra: — Tisztelt értekezlet, kedves barátaim ! A polgármester úr részletesen elmondotta mindazt, ami a pinceszövetkezetre vonatkozik. Alakulnak a szövetkezetek, hogy a magyar bor válságának a kérdését megoldják. A magyar bor iránt külföldön nagy kereslet van. A megbízható príma márkájú borainkat keresik külföldön éss itthon a magyar bor mégis válságban van. Ennek oka az, hogy a külföld fokoc bort keres ős nagy: 10—15 ezer hektoliteres: tételekben keresi és ugyanazt a mennyiséget évről- évre. [Nekünk tehát megfelelő mennyiségű egyfajta bort kell termelnünk. Nincs az a mennyiségű egri vörös bor, amit el ne lehetne helyezni külföldön. De nincs meg a bizalom a külföldi vevőkben a hamisítványok miatt. Megveszik a borunkat, ha garantálja valaki annak fajtisztaságát. Erre is van hivatva a pinceszövetkezet. Az állam garantálja itt a mi borainkat saját márkájával. — Meg kell alakulni a pinceszövetkezetnek abból a célból, hogy a kistermelő is jó áron értékesíthesse borát. — Első célja tehát a pince- szövetkezetnek a kistermelők borkészletei részére megfelelő magasabb árak biztosítása. A második cél pedig az, bogy a külföldnek megfelelő nagy meny- nyiségű egyfajta bortételekkel állhassunk rendelkezésére. — A bizalmatlanságot, amely a magyar embernek sajátja minden újjal szemben, tegyük most félre. A fuldokló ember felé egy mentő övét dobtak. Ha elfogadja, kiúszik a partra. Ha nem, elpusztűl. Arról van sző most nálunk is, hogy elfogadjuk-e azt a segítő kezet, amelyet a földmivelésügyi kormány felénk nyújt a pinceszövetkezet által. Én bízom abban, hogy az egri szőlősgazdák megértik a szövetkezet jelentőségét és létre fogják hozni azt az intézményt, amely teljes egészében az övék marad és őket szolgálja. A főispán nagy tetszéssel fogadott szavai után Braun Károly városi főjegyző javasolta, hogy holdanként bizonyos minimális összeget szabjanak meg a réizjegyzéseknél. Egernek 3200 kát. hold szőlője van. Határozzák el, hogy holdanként pl. 30 pengőt kell jegyezni. Ezt mindenki szívesen megteszi és 24 óra alatt együtt van a százezer pengő. Timon Bála és Hallos Iván dr. felszólalása után Vida Ferenc örömmel üdvözölte a pince- szövetkezet gondolatát és meleg köszönetét mondott a főispánnak a segítségért. Általános helyeslést és lelkesedést váltott ki Vida Fererc, amikor ezeket mondotta: — Helyezzük a legfőbb vezatést a főispán úr kezébe, mert neki erős keze van és lecsap oda, ahová kell! Lipcsey Páter kir. közjegyző, kormőnyfőtanácsos szakszerű felszólalása után Hedry Lőrinc főispán következő szavai zárták bt; az értekezletet:
