Egri Népújság - napilap / Eger - napilap, 1929/1

1929-01-01 / 1. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1929 január 1. viseltük s viseljük. Ez kulturni- vőnk fokmérője, emeltyűje a a vele kapcsolatos idegen forgalom következtében gazdasági életünk egyik biztos oszlopa. Az 1928. évben, szeptemberben már hasz­nálatba is vett hat új iskolával, s a már megkezdett Irgalmas utcai s Deák lerenc utcai isko­láinkkal a népoktatás ügyét városunkban hosszú évtizedekre megoldottnak tekinthetjük. Ma már, amikor utána va­gyunk, be merjük vallani, hogy a város külső negyedeiben bi­zony falusias állapotok voltak. Összevont oktatás a higiéné szempontjából több helyt kifo­gásolható s elégtelen tantermek­ben, hátrányára a tanítás-neve­lés különben önzetlen munká­jának. Az új hóstyai iskolák bármelyi­két betahetnénk a váro3 köz­pontjába s örömmel halljuk, hogy az intelligens emberek is szive­Az 1929. é — Kevés terem maradt az új­ság hasábjain az 1929. év prog- rammjára. Ezért ciak vázlatosan említem azokat, később úgyis sok sző fog még ezekről esni. — Egyik legnagyobb munkánk lesz Hevesvármegye villamosítá­sával kapcsolatban, a város világításához s a gép­erőre berendezett ipari üzemek­hez szükséges elektromos áram megszerzésének kérdését úgy megoldani, mely a gazdaságos­ság s biztonság követelményeit maradék nélkül kielégíti. A tár­gyalások megindultak s a januári közgyűlés már érdem­legesen fog benne dönteni. — Hisszük, hogy az irgalmas nővérek nyilvános- sági jellegű modern új kórháza is tető alá kerül ez évben s ezzel városunk közegészség­ügyének egy régóta tapasztalt nagy hiányosságát fogják meg­szüntetni a közszeretetben állő szürkanénikék. Ezzel kapcsola­tosan megcsináljuk a tüdőbeteg szanatóriumot, — s egy ragály- kórház berendezésével lehetővé terszük az elkülönítést oly csa­ládokban, ahol a lakásviszonyok miatt azt keresztülvinni nem lehet. — Az államilag támogatott pinceszövetkezethez, melynek megszervezése a közel jövőben, reméljük, könnyen ka- resztül vihető lesz, — az egri szöllősgazdák sok bizodalmát fűznek és méltán. A bor értéke­sítését fogja ez új intézmény könysbbé tenni, — helyesebben lehetővé tenni s ezzel pangó gazdasági életünk új erőre kap. JSrre pádig négy szükségünk van. A város földmives népének meg­élhetése, jőléte a szőlőre van bazirozva, — minden nehézség 8en küldik és fogják küldeni gyermekeiket e külső iskolákba, mert ők is megtalálják gyerme­keik tanulhatásának még szigo­rúan vett feltételeit is. Örömmel vettük a Rákóczi út elején épült rőm. kath. elemi iskolának az Orsolyák kezébe átadását. A környékező hóstyák népe, a szü­lők, pár hőnap múltán már is szeretetükkel hálálják az Eger­ben új női szerzetesrendnek gyöngéd nevelési munkáját. — Elértünk az 1928. év vé­gére, mely a nagy alkotásoknak gazdag esztendeje. Szizifuszi munkát igényeltek tőlünk, itt-ott félreértést támasztottak, sok kri­tikát váltottak ki s amikor mind­ezeket mérlegeljük, — lelkiis­meretünk nyugalmával nézünk vissza s bizakodással előre. — Talán a lap terjedelmét meghaladóan foglalkoztam a múlttal, de az 1928. évet, úgy éreztem, nem lehetett pár szóval elintézni. ' programja tehát, mely a bor értékesítését akadályozza, — ennek az értékes társadalmi osztálynak amúgy is nehéz helyzetét súlyosbítja. — A rendőrségi laktanyának 1928-ről elodázott felépítését bi­zonyára meghozza az új év. — Ezzel a városházán felszabadul­nak azok a helyiségek, melyeket már nehezen tudunk nélkülözni, városunk gazdagabb leaz — egy szép, méreteiben is impozáns épülettel s rendőrségünk nagy- fontosságú munkássága meg­felelő keretet s lehetőséget kap. — Az a nagy szegénység, mely az áldásosán dolgozó Szociális Missió-Társulat mellett, a Sze­génygondozó Bizottságban egy az ország figyelmére méltatott intézmény létrejöttét kisürgette, — bennünket a szociális bajok éberebb figyelésére s nagyobb gondoskodásra serkent. Hova-tovább jobban érezzük jelentőségét azoknak a társa­dalmi egyesületeknek, melyek kulturális, szociális munkássá­gukkal bekapcsolódtak a városi közéletbe, leemelve a mi vállunk- ról sok oly feladatot, melyeknek megoldása egyébként a városi adminisztráció munkásságát igé­nyelné. Ép azért a mi nagyobb figyelmünkre s gondoskodá­sunkra méltán tarthatnak szá­mot. HAVAS és TÁRSA teanagykereskedő cég keres EGER és környékére előkelő összeköttetésekkel bíró elsőrangúan bevezetett helyi képviselőt. Ajánlatok BUDAPEST, VI., Csata-ucca 25—27 címre kül­dendők.- Már érzem, kiváncsiam várja a köz­vélemény az utak helyreállítására irányuló programomat Itt egy kis türelmet kell kér­nem. A 6—7 méter mély szeny- vízcsatorna árkok leülepedését meg kell várnunk a a ráépítés csak azután történhetik meg. Addig ideiglenes megoldással fogjuk a helyzetet elviselhetővé tenni. Nem akarunk abba a hely­zetbe kerülni, mint egyik vidéki város, hol a siettetett útépítés következté­ben egy utca tizenegyszer sza­kadt be. — Egyébként a mérnöki hi­vatal már dolgozik a város ősz- szes utcáinak helyreállítási, új­raépítési úti programjával s részletesen kidolgozott munká­latával az 1929. évben már ér­demlegesen fog foglalkozni a képviselőtestület. — Ezért a nagy türelemért nagy kárpótlást ígérünk. — Mert ha utcáink kövezetét újjá építjük s ezzel kapcsolatban parkjainkat is újjáalakítjuk, — egyik legszebb s legkellemesebb vidéki város leszünk. 95.000 pengőt fognak az új évben útfenntartásra s új utak építésére fordítani s 55.000 pen­gőt a gyalogjárók rendbehoza­talára. — Ez év folyamán újból ki akarjuk nyitni a színháznak be­zárt kapuit s ezzel kulturális Sie­tünk eme szakaszán visszaállít­juk a megszakított folyamatos­ságot. — Nem kívánok ezúttal rész­letesen foglalkozni a vásárcsarnok s a közvágóhíd megépítésével, mivel ennek lehetőségét majd háztartási helyzetünk fogja meg­szabni. Most még az egyensulyo- zottságunk megvan. Adósságunk összege ugyanaz, mint volt a békeidőkben s ház­tartásunk mérlege aktív, bár a békeidők 100 százalékot meghaladó pőtadőjával szemben ennek mérve 50%, — nyugdíj- teher az 1914. év 15,000 koroná­jával szemben 101,715 psngő, — a vármegyei háztartáshoz hozzá­járulásunk az 1914. évi 2453 ko­ronával szemben 45,430 pengő, — s a közmunkából, — mely teljes egészében a városé volt ez előtt, most 38,000 p9Dgö a vármegyét illeti. — Ez a mérleg feladatunkká teszi, hogy minden újabb s nagyobb mérvű beruházás előtt a polgárság teherbíró képességét s a városi háztartás egyensulynzottságát nem csak pontos, szakszerű el­bírálás alá vegyük, — de a városi élet teherbírásának érverésén állandóan rajta tartsuk kezünket. — Reméljük a jő latén segí­tését s ha programmunkat meg­valósíthatjuk, nem csak a fejlő­dést szolgáljuk, nem csak a mu­tatkozó szükségleteket elégítjük ki, de munkaalkalmak nyújtásá­val segítségére leszünk váro- Bunk polgárságának. BuUpeet, I., Horthy Mlhlói.at 11*121. Most Fndzsi Jama tesz szemrehányást... Ha otthon leszek, a Kárpátok fognak hívogatni... Imaoka Dsuicsiro japán Imaoka Dsuicsirő japán tanár, akit Egerben is ismer és szeret a közönség, ez évben is felke­reste újévi üdvözletével magyar barátait. Az Egri Népújság szer­kesztőjéhez ezeket írta üdvöz­letében : — «ősi szobásunkat ez idén is felújítóin. A japániafe tudva­levőleg minden újévkor beszá­molnak az ő-esztendőben folyta­tott munkálkodásukról és jövő­beli terveikről. Hőt éve már, hogy magyar nyelven állítom össze évi mérlegemet. Döbbenetes gyor­sasággal múlik az idő. Ám, a végzett munka mennyisége — úgy érzem — nincs arányban az elmúlt évek hosszúságával. Ez évi munkásságom látható tanár újévi üdvözlete. gyümölcse csupán egy könyv kézirata. Magyar nyelven írtam. — Űj-Nippon lelkét ismertetem benne. Három Királykor kezd­tem írni és Karácsony hetében fejeztem be. Szaporában ered­mény, mert a múlt Szilveszterkor azt hittem, hegy ennyi idő alatt még egy másik tervezett mun­kámmal is elkészülök. Da ezt — sajnálatomra — már csak az új évben tudom tető alá hozni. Második könyvemet nem magya­rul, hanem japánul írom. Ebben honfitársaimnak akarom be­mutatni Európa legkedvesebb országát: Hungáriát. Pontos, lelkiismeretes munkára törekszem. Itt szerzett tapasztalataimról

Next

/
Oldalképek
Tartalom