Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-08-22 / 192. szám

Előfizetési dij postai szállítás­sal: egg hónapra 8 pengő 20 fillér, neggedévre 9 pengő 60 fillér, egges szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ főszerkesztő: Dr. HUBÁN GUSZTÁV POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eget, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések ♦ milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. * felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOB XLV. év/. 192. szám Szerda Eger, 1928. augusztus 22. ÉVFORDULÓ Szent István napján múlt 16 esztendeje annak, hogy ősz Fő- pásztornak az egri érseki szé­ket elfoglalta és az egri egyház­megye kormányzását átvette. Ez a tizenhat esztendő a leg­mostohább viszonyok között folyt le. A négy éves világháború nagy szenvedései, a forradalmak véres viharai s ezeknek nyomán az ország pusztulása és évezre­des határainak megcsonkítása töltik ki ezt a 16 esztendőt, mely ennyi reménységgel indult.... Hálatelt szívvel borulunk le az isteni Gondviselés előtt, hogy a megpróbáltatások súlyos nap­jaiban ezt a Főpásztort adta ne­künk. A Főpásztort, akit a sú­lyos csapások nem bénítottak meg erejében, akinek magas tró­nusánál a pusztító hullámok megtörve csapódtak vissza, aki a romokat nem nézte csüggeteg lemondással, hanem a próféták leikével, az apostolok buzgősá- gával s a nagy emberek böl­csességével új életet teremtett a pusztulás helyén. Űj életei teremtett, mikor a forradalmak mételye által meg­sebzett lelkeket győgyítgatta és a társadalom megromlott vér­keringését tisztogatta. Alig vo­nul el a vörös rém a nemzet egén, Főpásztorunk misszioná­riusokat küld szerteszét egyház- megyéjének minden falvába és városába; a veszélyeztetett őrhe­lyekre legkiválóbb papjait állítja, űj lelkétzségeket szervez, új in­tézményeket, zárdákat és isko Iákat létesít és új templomokat épít. Az egri egyházmegyében a Főpásztor vezőrkedése és irá­nyítása alatt a lelkes papság vállvetett munkával szolgálja a lelkek üdvét; ennek a munká­nak a nyomán a hitélet hatalmas fejlődésnek indul és az egri egy­házmegyepéldaképül áll az egész ország előtt. De amíg az ősz Főpásztor Isten országát egyházmegyéjé­ben így építi, hatalmas alkotó munkája székvárosát sem hagyja érintetlenül. Az irgalmas szama­ritánus szeretetővel és könyörü- letével felemeli az elesetteket, segíti támogatja és gyámolitja az özvegyeket, árvákat ős a há­ború szerencsétlenjeit. A fenn­tartási alapjaikat elvesztett in­tézményeket nagy áldozatokkal nemcsak fenntartja, hanem fej­leszti is ; űj intézményeket léte­sít, hogy az azok áldásaiban megerősödött ifjú nemzedék mi­nél szilárdabb támasza legyen a keresztény társadalomnak, a katholikus Egyháznak és sze­rencsétlen hazánknak. Emellett székvárosa népének szenvedései cizmus újjáéledésének történe­tét fogja papírra vetni, Eger nagy Főpásztorának, Szmrecsá- nyi Lajos dr. érieknek a lelkét fogja históriájának minden lap­jára rávetíteni. És a történetíró arről sem fog megfeledkezhetni, hogy a társadalmi fölbomlás napjait követő időkben az egri érseki székben olyan Főpásztor ült, aki télvíz idején betegen utazott föl az ország fővárosába, hogy ezer és ezer gyárimunkás­és bajai sem kerülik el figyel- \ nak a munkából való elbocsátá­siét, s mikor egyeseknek anyagi i Bfit megakadályozza. . . támogatást nyújt, ugyanakkor közbsnjár, kér, könyörög váro­sáért és ennek eredményeként maga az állam is siet a város segítségére: a város megterhe­lése nélkül űj épületeket emel Egerben «s így az egri ipar, kereskedelem és a nép nagy tö­megei a legnagyobb szúaség ide­jén kenyérhez jutnak. A Főpásztor munkája és irá■ nyitása nem korlátozódik azon­ban csak egyházmegyéjére és székvárosára. Bölcs tanácsait gyakran kéri az állam legfőbb ura csakúgy, mint a kormányzat férfiéi. A legnagyobb magyar főpap szavára felfigyel az egész nemzet, tőle vár útmutatást és azt szívesen követi fenntartás nélkül az egész keresztény ma­gyar társadalom. S ha egykor a történetíró a magyar katholi­A tizem, at esztendős évfor­dulón boldogan és büszkén te­kintünk föl ősz Pátriárkánk nagy alakjára. Tércienállva adunk há­lát az Istennek, hogy szorongat- tatásaink nehéz napjaiban ilyen prófétát adott nekünk az Úr. S ezen az évfordulón a keresztény Magyarország minden hű fia föl- fohászkodik az Egek Urához, hogy Szmreciányi Lajos dr. ér­seket, a nagy Főpásztort, az ál­dozatos hazafit, a bölcs pátriár­kát és irgalmas szamaritánust tartsa meg nekünk erejének tel­jében soká, igen soká a keresz­tény Magyarország vigasztalá­sára és a magyar katholicizmus dicsőségére. Az évfordulón feltör minden keresztény magyar leikéből a fohász: Jó Atyánkért esdeklünk Tartsd meg Isten őt nekünk! 99 A szentistváni Magyarországról nem mondunk le soha!“ A Szent Jobb körmenet. — Az ország zászlójának felavatása. Budapest, augusztus 21. A székesfőváros ünnepi díszt öltött Szent István napján. Az ország minden részéből hatalmas tömegek özönlöttek a nemzeti ünnepre. A fővárosba érkezett vidékiek és külföldiek számát nyolcszáz­ezerre becsülik. Hétfőn reggel 6 órakor zenés ébresztővel járták be a zene­karok Budapest utcáit. A főváros minden részéből a várba tódult a nép. Mindenki sietett, hogy helyet kapjon a körmenetben. A királyi palota elő érkező magyar közéleti előkelőségek valamennyien díszmagyarban voltak. A külföldi diplomaták sötét ruhában és cilinderben je­lentek meg. Orsenigo Caezare pápai nuncius és Serédy Juszti- nián biboros hercegprímás teljes főpapi díszben érkeztek. Háromnegyedkilenckor meg­szólaltak a harangok, feltárult a palota hatalmas kapuja és meg­indult a Szent Jobb-körmenet. Keringem papok serege, dísz- század, kalonazenekar, az ame­rikai magyarok 500 tagú kül­döttsége, a Katholikus Szövetség halad el, majd a koronaőrök festői egyenruhája tűnik fel a menet hátoldalán. Közöttük kar- inges papok viszik magosán tartva a Szent Jobbot rejtő üvegszekrényt. A pápai nuncius és Serédy hercegprímás előtt Emset Sán­dor pápai prelátu», majd Fass József népjóléti miniszter nagy­préposti ornátusban és más fő­papok haladnak. A hercegprí­más mögött néhány lépéssel ten­gernagyi egyenruhájában egye­dül haladt Horthy Miklós kormányzó. Utána gróf Klebelsberg Kunó vezetésével a kormány tagjai, majd a diplomáciai testület kö­vetkeztek. A menet a várkápol­nából kiindulva a Szent György- téren és az Orizágbirő-utcán át a koronázó templomba vonult, ahol a hercegprímás ünnepi szentmisét mondott. A szentmise után a körmenet az Uri-utcán át tért vissza a ki­rályi palotához. A várkápolná­ban újból elhelyezték a Szent Jobbot, majd a hívek szamára is megnyitották a kápolnát és óriási tömegek indultak a Szent Jobb megszemlélésére. Az ország zászlójának felavatása. Szent István napján déli tizen­két órakor országos ünnepség keretében avatták fel a Szabad­ság-téren az ország zászlóját. Az emlékmű az irredenta szob­rokkal szemben ál). Nagymagyar- ország földjéről összehordott rö­gök fölé épült szószék fogja körül, közepéből nyúlik fel a hatalmas zászlótartó, amelyen az ország zászlaja fog lobogni. Az emlékmű elölt egy asztalkán kicsinyített mása van a zászló­tartónak, — amelyet Urmánczy Nándor vezetése alatt álló kül­döttség ma este visz Londonba lord Rothermerenak. Tizenkét órakor megjelent a szószéken Fritz János dr., a ren­dező-bizottság elnöke és beje­lentette, hogy az ország minden községéből, a hősi halottak sírjairól és a tör­ténelmi helyekről összegyűjtött szent rögöket behelyezik az em­lékmű ereklyetartójába. Szavait óriási megafonok to­vábbítják a téren. A főváros hat diszbeöltözött huszára meg­ragadja a lépcsőkre helyezett zsákokat és beönti az urnába. Ezalatt az egyesített dalárdák a Szózatot éneklik. Utána Urmán­czy Nándor tartja meg az avató­beszédet: E talapzatba hehe-

Next

/
Oldalképek
Tartalom