Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-08-22 / 192. szám
Előfizetési dij postai szállítással: egg hónapra 8 pengő 20 fillér, neggedévre 9 pengő 60 fillér, egges szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ főszerkesztő: Dr. HUBÁN GUSZTÁV POLITIKAI NAPILAP Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eget, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések ♦ milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. * felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOB XLV. év/. 192. szám Szerda Eger, 1928. augusztus 22. ÉVFORDULÓ Szent István napján múlt 16 esztendeje annak, hogy ősz Fő- pásztornak az egri érseki széket elfoglalta és az egri egyházmegye kormányzását átvette. Ez a tizenhat esztendő a legmostohább viszonyok között folyt le. A négy éves világháború nagy szenvedései, a forradalmak véres viharai s ezeknek nyomán az ország pusztulása és évezredes határainak megcsonkítása töltik ki ezt a 16 esztendőt, mely ennyi reménységgel indult.... Hálatelt szívvel borulunk le az isteni Gondviselés előtt, hogy a megpróbáltatások súlyos napjaiban ezt a Főpásztort adta nekünk. A Főpásztort, akit a súlyos csapások nem bénítottak meg erejében, akinek magas trónusánál a pusztító hullámok megtörve csapódtak vissza, aki a romokat nem nézte csüggeteg lemondással, hanem a próféták leikével, az apostolok buzgősá- gával s a nagy emberek bölcsességével új életet teremtett a pusztulás helyén. Űj életei teremtett, mikor a forradalmak mételye által megsebzett lelkeket győgyítgatta és a társadalom megromlott vérkeringését tisztogatta. Alig vonul el a vörös rém a nemzet egén, Főpásztorunk misszionáriusokat küld szerteszét egyház- megyéjének minden falvába és városába; a veszélyeztetett őrhelyekre legkiválóbb papjait állítja, űj lelkétzségeket szervez, új intézményeket, zárdákat és isko Iákat létesít és új templomokat épít. Az egri egyházmegyében a Főpásztor vezőrkedése és irányítása alatt a lelkes papság vállvetett munkával szolgálja a lelkek üdvét; ennek a munkának a nyomán a hitélet hatalmas fejlődésnek indul és az egri egyházmegyepéldaképül áll az egész ország előtt. De amíg az ősz Főpásztor Isten országát egyházmegyéjében így építi, hatalmas alkotó munkája székvárosát sem hagyja érintetlenül. Az irgalmas szamaritánus szeretetővel és könyörü- letével felemeli az elesetteket, segíti támogatja és gyámolitja az özvegyeket, árvákat ős a háború szerencsétlenjeit. A fenntartási alapjaikat elvesztett intézményeket nagy áldozatokkal nemcsak fenntartja, hanem fejleszti is ; űj intézményeket létesít, hogy az azok áldásaiban megerősödött ifjú nemzedék minél szilárdabb támasza legyen a keresztény társadalomnak, a katholikus Egyháznak és szerencsétlen hazánknak. Emellett székvárosa népének szenvedései cizmus újjáéledésének történetét fogja papírra vetni, Eger nagy Főpásztorának, Szmrecsá- nyi Lajos dr. érieknek a lelkét fogja históriájának minden lapjára rávetíteni. És a történetíró arről sem fog megfeledkezhetni, hogy a társadalmi fölbomlás napjait követő időkben az egri érseki székben olyan Főpásztor ült, aki télvíz idején betegen utazott föl az ország fővárosába, hogy ezer és ezer gyárimunkásés bajai sem kerülik el figyel- \ nak a munkából való elbocsátásiét, s mikor egyeseknek anyagi i Bfit megakadályozza. . . támogatást nyújt, ugyanakkor közbsnjár, kér, könyörög városáért és ennek eredményeként maga az állam is siet a város segítségére: a város megterhelése nélkül űj épületeket emel Egerben «s így az egri ipar, kereskedelem és a nép nagy tömegei a legnagyobb szúaség idején kenyérhez jutnak. A Főpásztor munkája és irá■ nyitása nem korlátozódik azonban csak egyházmegyéjére és székvárosára. Bölcs tanácsait gyakran kéri az állam legfőbb ura csakúgy, mint a kormányzat férfiéi. A legnagyobb magyar főpap szavára felfigyel az egész nemzet, tőle vár útmutatást és azt szívesen követi fenntartás nélkül az egész keresztény magyar társadalom. S ha egykor a történetíró a magyar katholiA tizem, at esztendős évfordulón boldogan és büszkén tekintünk föl ősz Pátriárkánk nagy alakjára. Tércienállva adunk hálát az Istennek, hogy szorongat- tatásaink nehéz napjaiban ilyen prófétát adott nekünk az Úr. S ezen az évfordulón a keresztény Magyarország minden hű fia föl- fohászkodik az Egek Urához, hogy Szmreciányi Lajos dr. érseket, a nagy Főpásztort, az áldozatos hazafit, a bölcs pátriárkát és irgalmas szamaritánust tartsa meg nekünk erejének teljében soká, igen soká a keresztény Magyarország vigasztalására és a magyar katholicizmus dicsőségére. Az évfordulón feltör minden keresztény magyar leikéből a fohász: Jó Atyánkért esdeklünk Tartsd meg Isten őt nekünk! 99 A szentistváni Magyarországról nem mondunk le soha!“ A Szent Jobb körmenet. — Az ország zászlójának felavatása. Budapest, augusztus 21. A székesfőváros ünnepi díszt öltött Szent István napján. Az ország minden részéből hatalmas tömegek özönlöttek a nemzeti ünnepre. A fővárosba érkezett vidékiek és külföldiek számát nyolcszázezerre becsülik. Hétfőn reggel 6 órakor zenés ébresztővel járták be a zenekarok Budapest utcáit. A főváros minden részéből a várba tódult a nép. Mindenki sietett, hogy helyet kapjon a körmenetben. A királyi palota elő érkező magyar közéleti előkelőségek valamennyien díszmagyarban voltak. A külföldi diplomaták sötét ruhában és cilinderben jelentek meg. Orsenigo Caezare pápai nuncius és Serédy Juszti- nián biboros hercegprímás teljes főpapi díszben érkeztek. Háromnegyedkilenckor megszólaltak a harangok, feltárult a palota hatalmas kapuja és megindult a Szent Jobb-körmenet. Keringem papok serege, dísz- század, kalonazenekar, az amerikai magyarok 500 tagú küldöttsége, a Katholikus Szövetség halad el, majd a koronaőrök festői egyenruhája tűnik fel a menet hátoldalán. Közöttük kar- inges papok viszik magosán tartva a Szent Jobbot rejtő üvegszekrényt. A pápai nuncius és Serédy hercegprímás előtt Emset Sándor pápai prelátu», majd Fass József népjóléti miniszter nagypréposti ornátusban és más főpapok haladnak. A hercegprímás mögött néhány lépéssel tengernagyi egyenruhájában egyedül haladt Horthy Miklós kormányzó. Utána gróf Klebelsberg Kunó vezetésével a kormány tagjai, majd a diplomáciai testület következtek. A menet a várkápolnából kiindulva a Szent György- téren és az Orizágbirő-utcán át a koronázó templomba vonult, ahol a hercegprímás ünnepi szentmisét mondott. A szentmise után a körmenet az Uri-utcán át tért vissza a királyi palotához. A várkápolnában újból elhelyezték a Szent Jobbot, majd a hívek szamára is megnyitották a kápolnát és óriási tömegek indultak a Szent Jobb megszemlélésére. Az ország zászlójának felavatása. Szent István napján déli tizenkét órakor országos ünnepség keretében avatták fel a Szabadság-téren az ország zászlóját. Az emlékmű az irredenta szobrokkal szemben ál). Nagymagyar- ország földjéről összehordott rögök fölé épült szószék fogja körül, közepéből nyúlik fel a hatalmas zászlótartó, amelyen az ország zászlaja fog lobogni. Az emlékmű elölt egy asztalkán kicsinyített mása van a zászlótartónak, — amelyet Urmánczy Nándor vezetése alatt álló küldöttség ma este visz Londonba lord Rothermerenak. Tizenkét órakor megjelent a szószéken Fritz János dr., a rendező-bizottság elnöke és bejelentette, hogy az ország minden községéből, a hősi halottak sírjairól és a történelmi helyekről összegyűjtött szent rögöket behelyezik az emlékmű ereklyetartójába. Szavait óriási megafonok továbbítják a téren. A főváros hat diszbeöltözött huszára megragadja a lépcsőkre helyezett zsákokat és beönti az urnába. Ezalatt az egyesített dalárdák a Szózatot éneklik. Utána Urmánczy Nándor tartja meg az avatóbeszédet: E talapzatba hehe-
