Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-07-10 / 157. szám

2

EGRI NÉPÚJSÁG

19 28. július 10.

Személyi változások az egri főegyházmegyében

Új igazgatót kapott az egri Szent József-internátus.

I

Az őrsekfőpásztor Vencsell Ede prépost-kanonokot, a Szent József internátus igazgatóját, saját kérelmére, igazgatói tiszte alól elismeréssel felmentette s helyébe internátuii igazgatónak Szentgyörgyi József pápai tb. káplánt, a mezőkövesdi szent Láizló konviktus igazgatóját és ottani főgimnázium hittanárát nevezte ki. Turtsányi Ambrus dr. theolőgiai tanár az egri papnevelő intézet aligazgatójává, Fábry Bála egri káplán, a fő- székesegyház sekrestye-igazgatójává és karkáplánná, Holik Sámuel dr. theolőgiai rendes tanárrá, papnevelő intézeti tanulmányi felügyelővé, Vécsy László dr. a Dambrovszky Imre dr. apát, tb. kanonok, egyetemi tanár távozásával megüresedő szentizéki ügyészi állásra neveztetett ki. Péczeli Imre egri hittanárt és szent József fiúnevelő intézet első tanulmányi felügyelőjét a mezőkövesdi főgimnázium hittanárává neveztetvén ki, helyébe jön Egerbe Csont Géza hit- tanár Miskolcról. Egri káplánnak pedig Lang János kunszentmártoni hitoktató rendeltetett.

Vágásy Domokos siroki lelkész ideiglenesen nyugdíjaztatok. Scsavniczky István tisza- berceli lelkész az újonnan szervezett buji lelkészi állomásra lelkésszé, Heringh Lajos diósgyőri adminisztrátor nyirbak- tai, vitéz Suba Pál pereces- bányatelepi önálló hitoktató pedig szuhogyi lelkésszé neveztettek ki.

Lados Ferenc pusztagyendai lelkész Sírokba, Mudri István gyöngyösi káplán Tiezabercelre, Terenyi László mezőkövesdi hitoktató Orosra küldettek adminisztrátornak. Angyal Géza jász- árokszállási hitoktatőpuiztagyen- dai, Losonczy Géza karcagi hitoktató kállősemjéni, Sumi János fel- sőtárkányi kisegítő zaránki.Bathő József volt váci egyházmegyei áldozár és újpesti hitoktató pedig az újonnan szervezett Jászberény portelki tanyai körzeti helyi lelkészévé neveztetett ki. Herczku Mihály diósgyör-vas- gyári hitoktató perecesbánya- telepi önálló hitoktatói állomásra küldetett. Bánhegyi Bála

gyöngyösi és Lipovniczky Sándor nyíregyházi hittanárok kölcsönösen áthelyeztettek. Ludá- nyi Tamás gyöngyösi káplán és Schernhard Kornél diósgyőri hit oktató miskolci, Stelcz Sándor keresztespüspöki káplán diősgyőr- vasgyári, Szalay Ferenc ózdi káplán diósgyőri, Bozőky János jászapáti káplán mezőkövesdi, Bernát Ferenc dr. kisvárdai káplán jáizárokszál- lási és Stieber József kiskörei káplán pásztói hitoktató lett. Dankő József szuhogyi ideiglenes lelkészhelyettes Gyöngyösre,Nagy Sándor dr. Hevesről Kuszentmártonba, Tóth Gyula Jászladányból Hevesre, Bernolák Máté Füzesabonyból JászladányA fürtperonoszpóra sok kárt tett a magyarországi szőlőkben.

A Borászati Lapok írja: A kedvező terméskilátások, melyek Nyugat Európában mutatkoznak, nem befolyásolták eddig sem az ottani, sem a közép- európai borpiacot. A készletek az új szüretig még meglehetősen szilárd árak mellet adhatók el. A kereskedelem mindenesetre nagyobb bevásárlásokat nem eszközöl s így csak a vendéglős és korccmáros iparnsponkénti fogyasztásának kielégítésére mutatkozik nagyobb élénkség. A bekövetkező szüretre meglehetős nagy előkészületek folynak A bortermelő államok, különösen Közép-Eurőpában a német é* osztrák rossz terméskilátások folytán ez államokba exportra számítanak. Az osztrák és német kereskedők közepes érdeklődést is mutatnak. Magyar- országon a virágzás meglehetősen ment végbe.

Fűrtperonospora sok helyen kárt tett.

Termésbecslésbe csak e hő végén bocsátkozhatunk. Vendéglősök és korcsmárosok a kedvező időjárásban meglehetősen nagy forgalmat bonyolítanak le és dacára a sör nagy fogyasztásának, mint üdítő italt a bort nagyon szívesen fogyasztják.

— Szófiában Protageroff tábornok ellen, aki a macedóniai belső forradalmi szervezett vezérlőbizottságának tagja, merényletet követtek el. A tábor nők három revolverlövést kapott és holtan esett össze. A merénylők elmenekültek.

— Kiss Menyhért volt jobboldali ellenzéki képviselő belépett a kormánypártba.

A Szeretet szerepe a gazda életében.*)

Irta: Szent-Ivány Farkas apci földbirtokos.

II.

Eddig beszéltem a szeretet ről a gazda-ember életében általában, azaz az Isten és a felebarát iránti szeretetről, a következőkben a szeretetről a gazdálkodásban, mint munkában kívánok hozzátok szólni.

Igazán szép eredményt a gazda csak akkor érhet el és csak akkor érdemli meg a jó gazda nevet, ha minden munkáját, cselekedetét, a természet, a föld, a jószág iránti szeretet irányítja. Ez ellen a parancs ellen a gazdák legnagyobb része pedig nemcsak naponta, de állandóan vétkezik.

A természet iránti szeretet megkívánja, hogy minden növényt, fát és virágot kiméljünk és ápoljunk. Az a szőlő tőke,

• A pásztói katholikus nagygyűlésen mondotta el ezeket a szerző. Annak idején tudósításunk kereteibe nem fért már be ez a beszéd, ezért a mai vasárnapon adjuk azt közre. Több gazda olvasónk ugyanis, aki hallotta e beszédet. kérést intézett hozzánk, hogy tegyük lehetővé, hogy Hevesmegye valamennyi gazdájához eljuthasson ez a beszéd. Szerk.

az a gyümölcsfa, az a határfa, sövény vagy rózsafa épp oly élő és érző teremtménye a mindenható Istennek, mint mi vagyunk. Éppen úgy fáj annak a szőlőtőkének, ha gyökereit a filoxéra rágja, leveleit a peronospora leperzseli, annak a gyümölcsfának, ha törzsében a féreg rág, annak a határfának, ha gyökereit ekével elvag- dossuk, oldalát kocsival, szekérrel lehorzsoljuk, annak a rózsafának, ha a lisztharmat megfojtja, mintha nekünk karunkban, lábunkban a csontszu rág, ujjainkat megégetjük, bennsőn- két a rákos kór kínozza, végtagjainkat megcsonkítják, testünket megsebesítik, vagy fojtó- gázban megfulladunk. Ha a szeretet nem parancsolja a gazdának ezen növények kímélését és ápolását, úgy a saját kárán fogja azt később megtanulni.

Nézzük a föld iránti szeretetett Ugyebár a szeretet első követelménye, hogy amit elvettünk attól a földtől lermőerőben, búza, tengeri, burgonya, bor, vagy bármilyen más termény formájában, ezt az erőhiányt istálló- trágya. műtrágya, továbbá szerető gondos megmunkálás, művelés alakjában adjuk vissza neki. Ne zsaroljuk azt a becsületes magyar földet, mint az

idegen vámszedő vagy bérlő, de mint annak keresztény katolikus tulajdonosai műveljük, munkáljuk, gondozzuk azt szeretettel. Irtsuk ki, szabadítsuk meg a testén élősködő gyomoktól, gazoktól, enyhítsük, száraz éghajlatunk által őt úgyis gyakran kínzó szomjúságát, tarlőhántás- ■al, gyakori boronálásokkal, őszi mélyszántással, amely gondos, szerető megmunkálást, művelést az a becsületes magyar föld mindig busásan visszafizeti a következő terméshozamnál.

Régi bevált, jő magyar közmondás, hogy »Gazda szeme hizlalja a marhát.« Én azt hiszem, hogy ezt a bevált régi jó magyar közmondást ki kellene egészíteni olyképan, hogy »szerető, simogató szeme*. Bizony a szerető, becéző, simogató bánásmódot senki és semmi sem hálálja meg úgy, mint a gazdaembernek munkájában nélkülözhetetlen segítőtársa, a lova, ökre, szamara, tehene, sőt még a kutyája is. Milyen másként fejlődik egy jól ápolt, kezelt kis jószág, csikó, borjú vagy bárány, esetleg ugyanolyan élelmezés mellett is, ha azt szeretettel simogatják, vakargatják, pucolgatják, élősdiek nem szívják a vérét, vigyáznak rá, hogy kárt ne tehessen magában, nem

ba, Lábas József Sajőnémetiből Füzesabonyba, Pongrácz Sándor Kápolnáról Törökszentmiklősra, Pócs György Harsányból Kápolnára, Bobovniczky Gyula Sajővárkonyből Karcagra, Tálas József Bükkizenterzsébetről Sa- jóvárkonyba, Horváth István Verpelőtről Ózdra, Zakkay József Rakamazről Felsőtárkányba, Csiffáry Sándor Kerecsendröl Rakamazre, Király Alajos oroii adminisztrátor Polgárra, Gáli Gyula gyöngyöshalászi ideigl. lelkészhelyettes Jászapátiba, Csókán Lajos pásztói hitoktató Gyöngyösre, Gulyás István Jász- féDyszarúből Kiskörére, Tökölyi Imre Maklárről Jászfényszaruba, Rácz Pál Borsodszirákről Kis- nánára és Gruber Imre Arlőből Csányba küldetett káplánnak.

Az űjmisések közül: Barta József Arlőba, Bihari János Bükkszenterzsébetre, Budai Alajos Keresztespüspökibe, Kovács István Bodonyba; Ligeti József Kisvárdára, Mészáros László Kereciendre, Szabó Ferenc Sajó- németire, Száva János Kenderesre és Taraba Gyula Harsányba káplánnak, Ciászti Gyula szerpap pedig Napkorra küldetett kisegítőnek.

Gépjárművezetői vizsga Egerben.

F. hó 11. én, szerdán délelőtt a miskolci gépjármű kerület bizottsága Egerbe jön és a tűzoltólaktanyában megvizsgálja a közüzemi gépkocsikat. Akik gépjárművezetői vizsgát óhajtanak tenni, a bizottság előtt ugyanekkor megjelenhetnek.

* R Városi Fürdő rt. uszodáiban az Egri Népújság, valamint a fővárosi napi és sportlapok kaphatók.

fogják a zsenge fejlődé# borában nehéz munkába, mini az a kicsiny állat, melyet igaz, hogy ugyanígy etetnek és itatnak, de nem nevelnek, ápolnak ilyen gondos szeretettel. A goromba, durva kocsisnak lovai csak keserűséget és bajt okoznak; aki szeretettel szőlítgatja jószágait, annak lova, ökre első szóra híven teljesíti kötelességét. A jól tartott és jó bánásmódot élvező házőrző-kutya, mely életét is képes feláldozni hivatása teljesítése közben, megfizethetetlen a tanyákon és pusztákon, el nem mozdul a küszöbről. Az éhezte- tett és csak szidással és veréssel tartott kutya elcsatangol más portára és a goromba, szívtelen, durva gazda bottal ütheti másnap reggel elveszett vagy lopott jószága nyomát.

Kedves gazdatársaim! Az elmondottakból láthatjátok, hogy gazdálkodásba, mint munkába, foglalkozásba, annak minden ágába, mennyi szeretetet lehet és keli bevinni.

De általában minden munkánk csak akkor lehet eredményes és csak akkor elégíthet ki bennünket, ha abban örömünket leljük, az elért eredmény örömmel tölt el bennünket, ezt pedig csak akkor érhetjük el, ha azt szeretettel végez-