Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-12-19 / 290. szám

L 2 1 EGRI NÉPÚJSÁG désben. A villamoiításra be­érkezett ajánlatoknak szakértői feldolgozása ma érkezett meg. Az 50 oldalas nagy é» alapos munkát sokszorosíttatjuk éi szét­osztatjuk, s a legrövidebb idő alatt most már eldöntjük e kér­dést is. Nagy tetszés fogadja a főispán és az alispán igen megnyugtató nyilatkozatait, — amelyek véget vetettek a *ok nyugtalanságra okot adó találgatásoknak. * Érdekes jelensége volt a mai közgyűlésnek, hogy Erdőtelek községből Erdőssy Gyula plé­bános és Pap János kisgazda vezetésével kétszáz kisgazda vo­nult Egerbe Okolicsdnyi Imre alispán elé azzal a kéréssel, hogy Erdőtelek határából az 1600 hol­das Engel-fóle birtokot ne csa­tolják Dormánd községhez. Az alispán szívélyesen fogadta '“a küldöttséget, smelynek tagja megnyugodva hagyták el a me­gyeházát. Felhívás. Az Országos Katolikus Nép­szövetség egri szervezete az idén a város bárom külső pontján : a Hatvan II. negyedi Olvasókör­ben, a Mária-utcai Olvasókörben és a Maklári-úti róm. kath. isko­lában rendezi ismeretterjesztő téli előadásait, melyek decem­berben kezdődnek és márciusig fognak tartani. Az előadásokat a Hatvan II. negyedi Olvasókörben vasárna­ponként délelőtt 11 órakor, a Mária-utcai Olvasókörben és a Maklári-úti iskolában vasárna­ponként délután 4 órakor tartjuk. Az előadást ének és szavalat előzi meg s szavalat és ének követi. Mivel januári programmunkat szeretném az irredenta eszme szolgálatába beállítani, tisztelet tel fölkérem intelligenciánknak az elszakított területekről való tagjait, kogy szülőföldjüknek is­mertetésére egy-egy előadást vállalni szíveskedjenek. Az előadás ölelje fel az elsza kított részek történetéi, néprajzi viszonyait, földrajzi vonatkozó sait, kultúráját s gazdasági je lentőségét. Akik egy-egy ilyen előadásra vállalkoznak, szíveskedjenek eb beli készségükről engem lehető- leg még karácsony előtt érte­síteni. Matuszka Mihály kanonok-plébános. SS KIESBE CSKSaSSCHSaaaSESKDBIK} A karácsonyi záróra A miskolci kereskedelmi és iparkamara meg­keresése értelmében Egerben a karácsony ünnepét megelőző hat köznapon, azaz mától kezdve, az összes üzletek egy órával tovább, tehát 7 illetve 8 óráig, karácsonyt megelőző vasárnapon (dec. 23.) pedig déli 12 óráig lehetnek nyitva. Milyen érdekeltségek állanak a villamosításra pályázó vállalatok mögött? Eger, december 18. Az Egri Népújság a villamo­sítás sorsdöntő ügyének minden részletét igyekezvén megvilágí­tani, felvetette illetékes helyen azt az aggodalmat, hogy van-e biztosítókról gondoskodás minden pályázóval szemben a magyar ipar és a magyar ér­dekek védelmére? Mert igaz, hogy a legfontosabb nekünk hevesmegyeieknek, hogy a mi megyénk, tehát a mi tulaj­donunkat képező sokszáz millió pengő értékű, eddig kihasználat- lanűl heverő lignit-binciünk ér­tékesíthető legyen, de mi heves­megyeiek elsősorban magyarok, magyar hazafiak vagyunk és saját egyéni érdekeinket hasonló helyzetben mindenkor aláren­deltük a magyar haza és a ma­gyar ipar érdekeinek. Erre az aggodalomra Hevesy Gusztáv vármegyei főjegyző megnyugta­tóan közölte velünk, hogy a pá­lyázatoknál a legmesszebbmenő gondoskodás történt arról, hogy a villamosításnál minden gép, a legutolsó szög vagy a legkisebb szál drót is a magyar ipar terméke legyen. Felmerült más részről az az aggodalmunk is, bogy a pályá­zók egyike-másika külföldi tőke­csoportot képvisel és külföldről hozza be a pénzt. Illetékes helyen erre vonatko­zóan a következő feltűnően ér­dekes információt mondották az Egri Népújság munkatársának : — A kőt legnagyobb hazai bankvállalat a Kereskedelmi Bank és a Hitelbank, amelynek érdekkörébe tartozik a Salgó­tarjáni KöszéDbánya r. t. és a Magyar Általános Köszénbánya r. t., részvényeinek egy tekinté- tyes hányada külföldi kézben van. Köztudomású, hogy a Hi­telbank főrészvényese a Rot- •child ház, A Salgótarjáni az újabb időben minden egyes elek- trifikálő vállalkozását az igen neves osztrák Allgemeine Elek- triciläts Gesellschaft tál csinálja. A Magyar Alföldi Villamosságot Szolgáltató r. t. főrészvényese a hevesmegyei Mátravidőki Kő- szénbánya r. t. és a Magyar Leszámítoló és Pénzváltó Bank, tehát magyar vállalatok. Rész­vényesek azonban benne de min­denesetre kisebbségben a sem­leges svájci és velünk a régi szövetségesi viszony kapcsán barátságos németországi elek­tromos vállalkozások is. Ezekre okvetlenül szükség volt, mert ezek a vállalatok évtizedes ta­pasztalatokkal rendelkeznek a lignitéi történő elcktrifikálás körül. Illetékes informátorunk rámu­tatott még arra, hogy milyen előnyös az, hogy a mi tőkesze­gény országunk felsegitésére is­mét igénybe vehetjük a velünk régi baráti viszonyban álló nem­zetek támogatását. Hadd jöjjön csak az az idegen tőke segítsé­günkre, hogy ennek révén te­remtsünk gazdagságot ebben a szegény országban. Magyarország számára ma nincs más megoldás. Azért kellett igénybe venni a Speyer kölcsönt, a vármegyei font-kőlc»önt, a Talbot-cantrálé felépítésére ez angol kölcsönt, a földreform finanszírozására a svéd gyufakölciönt. Magyaror­szág a mai tőkeszegénységben kénytelen az idegea segítséget igénybe venni, de válogassa meg, kiktől veszi igénybe a se­gítséget. A miskolci szent Anna egyházközség jubileuma és az egriek. A nagy országos camennáriu- mok közepette csendesen és sze­rényen, mindössze egy város­rész szeretetében ünnepeltetve tartotta a Miskolc—Felsővárosi Szent Anna Egyházközség fenn­állásának százéves jubileumát. Ez alkalomból emlékkönyvet bo- csőjtott ki Rétay Kálmán apát, esperes plébános szerkesztésé­ben. Az emlékkönyvben számos, az egrieket is érdeklő cikk és adat található. Mindjárt az első oldalon Szmrecsányi Lajos ér­sek, b. t. t. intéz szózatot a plé­bániához, rajta kivül Leskó Jó­zseftől, Török Kálmán kanonok­tól és dr. Székely Lászlótól ol­vasunk értékes cikket. A jubileum alkalmából az egy­házközség renováliatta a temp­lomot. Az ornamentális díszítést Korény József akad. festő vé­gezte, hasonlőképen ő restaurál­ta a főoltárt, míg az orgona át­építését és hangolását az egri Cseh István és fia cég látta el. Az egri kereskedelmi alkalmazottak a vasárnapi teljes munkaszünetért. Eger, december 18. Az Egri Kereskedelmi Alkal­mazottak Egyesülete szomba­ton este társasvacsora keretében avatta fel új otthonát a Dobó utca 4. szám alatti házban. — A társasvacsorán több mint öt- venen vettek részt. Székely End­re elnök pohárköszöotőjében üdvözölte a pesti központ kihűl döttjét azzal a kívánsággal, hogy ne 13, de minél előbb újból mind a 63 vármegye kereskedelmi al­kalmazottainak legyen központja a budapesti központ. Balázs Jenő dr. ügyész, Schwarts István titkár, majd Deutsch Jenő köz­ponti titkár beszéltek ezután. A szónokok egyhangúlag állást foglaltak a vasárnapi teljes munkaszÜDet mellett és elhatá­rozták, hogy Egerből mozgalmat indítanak annak mielőbbi tör vénybeiktatása érdekében. 1928. december 19. Bélapátfalvai ipar- művészeti dísztárgyak kiállítása Egerben. Egyik utóbbi számunkban meg­írtuk, hogy a lebontásra kerülő Bélapátfalvai Kőedéoygyár leg­szebb dísztárgyaiból kiállítást rendez Egerben. Mint értesü­lünk, ezt a kiállítást a főutcán lévő rígi ponaépület egyik utcai helyiségében, karácsonyi vásár­ral kapcsolatban, dec ;mber 20 tői 24 ig tartják meg. Rendkívül sajnálatos, hogy ez a csaknem 120 éves régi kerá­miai gyár megszűnik, mert a legutolsó években a Bélapátfal­ván készült dísztárgyak minden tekintetben szépek és értékesek voltak. Dr. Seb6Ők Endre fárad­ságot és munkát nem kímélve, kutatta fel a régi magyar népies ornamentika legzamatosabb, leg- nemzetiesebb jellegű motívumait s ezeket alkalmazta értékes kézi- festés formájában kerámiai dísz­tárgyain. A régi bélapátfalvai edényekkel szemben az utolsó években készült dísztárgyak óriási haladást jelentettek és a gyárnak tekintélyes exportja keletkezett. A kiállítás megtartására dr. Sebeőköt az indította, hogy a közelben fekvő Eger város kö­zönsége, mely a bélapátfalvai edényeket a régebbi időkből is­meri, meggyőződést szerezhessen a legutóbbi néhány év gyárt­mányainak mindenképen értékes és a múlttal szemben nagy hala­dást bizonyító voltáról, továbbá, hogy azokat a legszebb dara­bokat, amelyeket ö évről évre, mint kifogástalanul sikerült egye- deket mintaképen félretett, Eger közönségének módjában legyen megszereznie. Alkalmunk volt az egri kiál­lítás keretében bemutatásra ke­rülő virágvázákat és virágtartó oszlopokat látni s valóban meg­lepett bennünket nemcsak az anyagszerűségben elért tökéle­tesség, hanem a formai kikép­zésnek, de különösen a teljesen finoman, választékos ízléssel ki­dolgozott festésnek megkapó magyarossága a nemzeti motí­vumok frappánsul ható alkal­mazása is. A kiállítás a legválasztékosabb anyagot nyújtja virágvázákból, virágtartó oszlopokból, amphő- rákből, kulacsokból, dísztálakból, cseréptartó díszedényekből s még sok másféle tárgyból, amelyek meglepően jutányos árakon ke­rülnek eladásra s így a közön­ség részére kitűnő karácsonyi vásárlási alkalmat is jelentenek. A kiállítás megtekintése díj­talan. Szükségletét mindenkor helybelh Iparosnál és kereskedőnél szerezze bel

Next

/
Oldalképek
Tartalom