Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-12-02 / 277. szám
o Ai EGRI NÉPÚJSÁG 1928. december 2 mel a piaci árakra — a beadott boranyag véglege# ára, melynek összege a tag javára le>z írva. Ezután jön az, amit a borát egyénileg értékeiítö termelő nem ■zámíthat #oha: az üzleti ha- szonbani részesedét, azaz az árkövetelésen felül az értékesítésnél elért szövetkezeti üzleti haszonból a tagot beadott borkészlete után még megillető arányos rész. — A szövetkezet attruisztikus, nem dolgozik ét alapszabály- szerűen nem is dolgozhat táját üzleti nyereségére, hanem annak előnyeiben tagjait réizeiiti csu- pán. — A pinceszövetkezetet a föld mivelé8ügyi kormány lényeges támogatásban részesíti: lejegyzi a 200,000pengőben kon- templált alaptőkének felét, ezenfelül 12 évi kamatmentes kölcsönt ad a megfelelő pince, berendezési ét felszerelési tárgyak beszerzésére. Az értékesítésnél pedig odaáll a maga tekintélyével és a külföldre menő kéizle leket ellátja állami márkával. — Látható már az itt vázolt dolgokból is, hogy itt Eger bortermő viszonyaiban egy nagyszabású és nagy hatással biró akció van keletkzőben. — Eltűnik a bizonytalanság, mely már ott születik, mikor a tavaszi első kapálást teszi a szőlősgazda; megszűnik a kétség afelől, hogy az oly négy költséggel előállított bornak lesz e majd vevője, nem fogja hajtani a szükség a szőlősgazdát, hogy bármi áron elprédál- ja a borát csak azért, mert kell a pénz. En bizom abban, hogy ez a magas protektorátus alatt meginduló szövetkezet meg fogja teremteni Egerben a szőlőtermelés nyugodt állandóságát és az értékesítésnek megnyugtató szabályozását. — Bízom abban, hogy össze fog gyűlni két év alatt akár pénzben, akár borban ez a 100 ezer pergő, mely mint üzlet- rész-jegyzes kell ahhoz, hogy Eger szőlősgazdái is megtegyék a maguk részéről azt, amit az egri bor hírnevének fenntartása az egri bor piacának biztosítása ez egri bortermelés jövője érdekében megtenni kötelességük. Három órás földrengés. Budapest, december 1. Ma reggel 5 óra 26 perckor a íöldrengési obszervatórium mt/oíc- ezer kilométer távolságból földrengést jelzett. A földmozgás bárom óra hosszat tartott. Ismeretterjesztő előadások a Cifra negyedi Ifjúsági Egyesületben. A Cif- ranegyedi Ifjúsági Egyesületben ismét megkezdődtek az ismeretterjesztő előadások. A november 18.- tól március 17.-ig terjedő időközben összesen 18 előadásra vállalkoztak a lelkes ügybuzgóságú előadók. Előadások tartására vállalkoztak : Bujnovszky Aurél, Erdős Apollinár, Frindt Jenő, dr. Horváth Géza, Lőrincz Károly, Ma- tuszka Mihály, dr. Pálosi Ervin, Petróczky Lajos, Rusztek Károly, Simcsó József, vitéz Subik Károly, dr. Szabó Vilmos, dr. Temesváry István, dr. Urbán Gusztáv és dr. Vízy Miklós. Az egri vízvezeték építője és az aszfaltburkolatok rendbehozása Bründl János újabb ajánlatot adott be, amelyben méterenkint 4 pengő 50 fillért kínál az útburkolat helyreállításának megváltására. Eger, deceember 1. Az a szerződés, amelyet Eger város tanácsa és Bründl János vízvezetéki és vízmű építési- vállalkozó, budapesti lakos az egri vízvezeték megépítése tárgyában kötöttek, kimondja, hogy a vállalkozó a vízvezetéki cső- árkokkal kapcsolatban felszedett aszfaltburkolatot köteles helyreállítani. A vízvezeték megépítése után Bründl János nem hozta rendbe az aszfaltburkolatot, hanem azt az ajánlatot tette Eger város képviselőtestületének, hogy inkább folyóméterankint 4 pengőt fizet, de mentesítse őt a helyreállítási kötelezettség alól. A képviselőtestület legutóbbi közgyűlése kevésnek találta a 4 P ős egységárat és az ajánlatot nem fogadta el. Bründl János erre ma, szombaton délelőtt újabb 4 P 50 f-es ajánlatot tett, amelynek elfogadása vagy el nem fogadása felett a legközelebbi városi közgyűlés fog dönteni. Egerben 132 hadikölcsönkötvénytulajdonos tart igényt állami támogatásra November elején Eger város főjegyzői hivatalában kezdetét vette a háború« magyar államadóssági címletek kisjövedelmű tulajdonosainak támogatására hozott törvénycikk végrehajtása. Támogatásban részesülnek majd mindazok, akik legalább 5000 korona névértékű eredeti jegyzésű nosztrifikált kölceönkötvény birtokában vannak és összes jövedelmük az évi 1500 pengőt nem haladja meg. A támogatásban részesülni kívánók kérvényüket november 30-ig adhatták be a városházán, Pap István városi aljegyzőnél. Pénteken délig összesen 132 kérvény érkezett be Eger város főjegyzői hivatalába, melyeket elbírálás céljából felterjesztettek a Pénzintézeti Központhoz. A kérvényeket a m. kir. népjóléti minisztériumban fogják véglegesen elintézni. Akik támogatásban részesülnek, pénzüket a m. kir. postatakarékpénztár útján fogják megkapni. Kötelezővé kell tenni a temetőben való ravatalozást Alig van kulturváros ma Magyarországon, ahol meg nem oldották volna a kötelező ravatalozás kérdését, vagy legalább is behatóan nem foglalkoztak volna ennek mielőbbi keresztülvitelével. Közegészségügyi, kényelmi stb. szempontok követelik meg, hogy Egerben is napirendre tűzzük ezt az eddig meglehetősen elhanyagolt kérdést. Az intelligencia körében már eddig is eléggé tért hódított a temetőben való ravataiozás,látva annak minden tekintetben való higiénikus és kényelmes voltát. Pedig éppen azon társadalmi osztályok érdekében kell a kötelező ravataiozás eszméjét felvetői, amelyek lakáiügyileg sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint az intelligencia, t. i. az egyszoba - konyha* lakásokban, sőt tömeglakásokban összezsúfolt néprétegek érdekében. Borzasztó elgondolni is, hogy mily állapotok vannak ezekben a lakásokban, ahol a holttest legkevesebb másfélnapig nyitott koporsóban fekszik, nyáron szabad prédára kitéve a legyeknek, a fertőzésnek. A családtagok egy nap, egy éjjel, sokszor két éjszakán keresztül is együtt vannak a halottal. Gazdasági szempontból is tokkal kedvezőbb a temetői ravataiozás. Sokan, félve a meg«ző- lástő), erejükön felüli kiadásokba verik magukat, a háznál díszei ravatalozást rendelnek, parádés kocsit kívánnak, ami mind elmarad a temetői ravatalozásnál. Egyéb kényelmi szempontok is latba esnek, ha nagyon keressük őket. Úgy hisszük, hogy ezek az egriek arra fogják indítani az illetékes tényezőket, hogy a felvetett kérdéssel foglalkozzanak s a megoldás anyagi fedezetéről gondolkodjanak. A kisiparosok küzdelme a hatósági üzemek ellen. Országszerte nagy panasza a kisiparosságnak az, hogy most, amikor úgy is oly kevés a munka és oly nehéz a megélhetés, még a hatósági üzemek is versenyt támasztanak és bizonyos munkalehetőségeket vonnak el a kisiparoiságtől. Legutóbb a győri ipirtestület indított újabb mozgalmat a hatósági üzemek leépítése tárgyában. Beadvánnyal fordult a város tanácsához a különböző intézmények iparűzése ellen és kéri, hogy a közgyűlés írjon fel a belügyi és honvédelmi s kereskedelmi miniszterhez a sérelem orvoslásáért. Kéri, hogy a katonai műhelyek munkaköre ne terjedjen a békebelin túl, a fogházipart rendszabályozzák meg és szorítsák izük keretek közé és építsék le a különböző hatősági üzemeket. A debreceni ipartestület hasonló beadványt intézett a város tanáciához. A budapesti vendéglős ipartestület pedig memorandumot ad át a kereskedelmi miniszternek és béri a fővárosi községi élelmiszer üzem megszüntetését. zen BUNDÁK KOSSUTH LAJOS-U. 9 iSKsecau m HÍREK Eger, december 1. Korunk két nagy betegsége: a dilettantizmus és az ideggyengeség. Ma mindenki beleszól mindenbe, akár van köze hozzá, akár nincs, ha ért hozzá, ha nem. Már pedig manapság az emberek nagy része még a saját foglalkozásához sem ért tökéletesen, mi rengeteg zűrzavarnak az okozója, nem még hogy minden máshoz is értene, a költészettől a harang- öntéséig. Dilettánsnak nevezhető tehát az a mai ember, ki — sze rinte — mindenhez ért, sok dologhoz tényleg konyít, de semmit sem tud alaposan. Ezen műkedvelő tudományos- sághoz nagyon illő nyavalya a neuraszténia. Ezerszámra látunk jól öltözött, vidám urakat és hölgyeket, kikről senki sem gondolná, hogy a lelkűk tele van titkos férgekkel, gyanakvásokkal, gyanúsításokkal és százlábú elkeseredésekkel. Nem lehet soha tudni, hogy a konvencionális udvariasságok és életerősnek látszó kacagások mögött mily sok oktalan bánat, indokolatlan fekete szin rejtőzik, mik végeredményben megmérgezik az egyéni boldogságot éppúgy, mint a társadalmi életet. Itt az advent. A feketét gyógyítani kell a lilával, a rosszat a bűntudattal és megbánással. Ha a magad életét, vagy felebarátaidnak sorsát bűnösen dilettáns életfelfogásoddal, vagy ideges szavaiddal, írásaiddal, tetteiddel megbántottad, a lelkedet átölelő adventi szent hangulatban, jöjj ide az igaz Ur elé és — szánjad és bánjad! Kádár József.
