Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-12-01 / 276. szám
Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 2 pengő 50 fillér, '/« évre 7 pengő, «gyes szám ára 10 fillér, vasár- ♦ nap 20 fillér.« C-C Szerkesztőség és kiadóhivatal i Eger, Líceum, földszint, balra, Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések* milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ főszerkesztő: Dr. ÜBBÁN ŰUSZTÁV POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK XL V. év/. 276. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1928. december 1. A sziktalaj javítási akciót 1929,-ben is folytatja a m. kir. földmivelésügyi miniszter A jövő évben a 300 holdnál nagyobb területen gazdálkodó birtokosok és bérlők is kapnak állami támogatást. Eger, november 30. A m. kir. földmivelésügyi miniszter rendeletet küldött Heven vármegye alispánjához a szik- talajjavítáti akció folytatásáról. A rendelet többek között ezeket tartalmazza: A megindított állami sziktalaj- j a vitáéi akciót az 1929. évben is folytatni kívánom a mindazokat a kedvezményeket, amelyeket a mészszegény, kötött szikes területek megjavítására eddig első sorban csak a 300 kát. holdnál kisebb területen gazdálkodó birtokosok (bérlők) részére helyeztem kilátásba, a 300 kát. holdnál nagyobb területen gazdálkodó birtokosok (bérlők) részére is kiterjesztem. Az állami támogatás most is két irányú lesz, még pedig vagy egyszertmindenkorra szőlő támogatás, vagy pedig hosszú lejáratú kedvezményes kölcsön nyújtása. A megjavított szikes szántóföldeknek a megjavítás előtt megállapított földadóját az állam 15 éven belül nem fogja felemelni. Az állami sziktalajjavítási akció közgazdasági jelentőségére való tekintettel a belügyminiszter úrral egyetértőié g a következőket rendelem el: 1. Utasítsa a községi (városi) elöljáróságokat, hogy a hirdetBalkáni életstílus. A közélet tifzteisIgtelenségét, a panamád, megvesztegetések, sikkasztások miazmás világát már jóval a háború előtt balkáni életstílusnak bély^gezsük és büszkék voltunk arra, hogy ez sz életstílus megtorpant az erdélyi Kárpátok védőkoszorujá- nál, a Duna déli határvonalánál és kártékony b cillusai nem tudtak átrepülni a magyar levegőbe. Tri .non mintha ennek a balkáni életstílusnak is útlevelet adott volna a természetes határok felrobbantásával és a Balkánnak, mint fogalomnak az ezer éves ország testébe való behatolásával. Ha őszinték akarunk lenni, a panama szó már nem hat nálunk sem olyan idegbizsergő szenzációként, mint p). a háború előtt. A »kijárás« szőve! már szinte elhumorizálgat nak nemcsak a vicclapjaink, hanem komoly újságjaink i*. A nyomor, a szegéoység négy ka- ríső. Menlevelet szeretne adni olyan ^gondolkodásbeli elhajlásoknak, melyek a létfenntartás j ösztönét vagy a gyomor jogát a biCiület elé helyezik. A háború szenvedései, a forradalmak borzalmai, a koronaromlás gazdasági Vitus-tánca mindenesetre sikeresen hozzájárultak a nemzet becsület-energiáinak és lelkierejének csökkenéséhez. Mindez azonban nem elegendő ok arra, hogy ölhetett kezekkel nézzük a közélet s a társadalmi becsületérzés elposvfinyosodását. Nemzetünk igazságáért folytatott hároszi küzdelmünkben egyik legragyogőbb érvünk az, hogy más, tisztább, fenköltebb az életstílusunk, a becsület fogalmáról magasabb kulíűrnívőjú nézeteink vannak, mint a körülöttünk pos- hadő, hamisítatlan balkáni stílusú hódító államokban. A kui- túrfölénynél s a szociális érzés fölényénél sokkal fontosabb a becsületérzés-fölénye, a közélet erkölcsi tisztaságfölénye, mely a költő szavai szerint is »minden ország támasza és talpköve«, hát még egy megcsonkított, tá- masználküli szererciétlen országnak. A külföld érdekszimpátiája ideig-óráig el tudja viselni a panamákkal ékes szövetséges belső rothadásának a bűzét, de a kiábrándulás előbb-utőbb bi- ! zonyos; viszont a megszállt területek lakossága is szívesebben vonzódik vissza a becsület anyaországához a balkáni életstílus fojtogató légköréből. A klinikai panamák, Nagy István ügye, most a Röser-bot- rány hallatlanul sokat ártottak presztízsünknek. De még mindig nem veszítettük el jőhírnevün- ket. Még mindig nem késtünk el a tisztogatás megkezdésével. A pengővaluta stabilizálásával karöltve kell járni a közéleti tisztaság stabilizációjának. Ennek a módja az, hogy az állam a maga büntető hatalmával irgalmatlanul rácsap minden bűnösre s csirájában fojt meg minden fekélyképződményt. Magukról megfeledkező emberek mindig voltak és lesznek, de az államhatalomnak sohasem szabad megfeledkezni arról, hogy mivel tartozik a nemzeti becsületnek. A magyar életstílus éppen abban külömbözik még mostani lerongyoltságában és szűkvoaa- lűságában is a balkáni életstílustól, hogy itt a bűnösnek reszketnie kell a megtorlástól s nem veheti meg pénzen a büntetlenséget. Ebben egyeknek kell lenniük államnak, társadalomnak, közvéleménynek, sajtónak, mindenkinek. Éppen ezért ejthet komolyan aggodalomba bennünket többek között az a jelenség ie, amely pl. most a hamis érettségi bizonyítványok világra szóló botrányával kapcsolatban felmerült a sajtó egy részében. Érdekből, ssentimeatalizmusből vagy ki tudja mily okból oly húrokat pengetnek, hogy a hamis bizonyítványok vásárlóit amnesztiában részesítsék. A magyar becsület életstílusa nevében kell tiltakoznia mindenkinek, hogy a balkáni életstílusnak ezt a szokását átplántálják honi földbe. Aki bűnt követett el, lakoljon érte s vonják le vele szemben minden konzekvenciáját tettének- Annál súlyosabb ez a bún, mert ellenségeink kárörvendve s önmagukat igazolva látva hirdethetik a világba, ime, ilyen a közélet az erkölcsbirő szerepét követelő Magyarországon. Ha nem állítjuk vissza ismét régi magas piedesztáljára a nemzeti becsületet, a közéleti tisztaságot, a bűnüldözés sikerességét, minden trianoni veszedelemnél is bizonyosabban elvesztünk. Dr. Urban Gusztáv. ményeket, melyeket a községeknek közvetlenül küldök meg, a községházán, jegyzői irodában, gazdakörben, táriaskőrben és egyéb hirdetésre alkalmas helyeken függesszék ki é* a leg& közelebbi két egymást kővető vasárnapján dobsző útján teljes szöveggel tegyék közzé. 2. Utasítsa az érdekelt községi (városi) elöljáróságot, hogy a két példányban készítendő «Kimutatásiba írja össze azokat a birtokosokat (bérlőket), akik a szikes szántóföldek megjavítására irányuló állami akcióban 1929. évben réaztvenni szándékoznak. Azoktól, akik a kát. holdankinti 40 pengős hozzájárulást fizetik, a hozzájárulási költségeket szedje be, az így befolyt összegeket a község pénztárába ideiglenesen helyezze el, majd pedig hetenkint az Országos Központi Hitelszövetkezet legközelebbi fiókjába jegyzék mellett, elismervény ellenében, szállítsa be. Azokkal,akik a kamatmentes kölcsönt veszik igénybe, az igénybejelentőlapot, azokkal pedig, akik a hozzájárulást fizetik, az A. jelű kötelezvényt két példányban írassa alá. 3. Minden község (város) köteles kiküidendő szakértőimnek — kik a jelentkezés után a helyszínen fokják megállapítani, hogy a megjavítani kért terület alkalmas a megjavításra és hogy a javításhoz mennyi mész szükséges — a helyszíni szemle alkalmával ingyen előfogatot (fuvart) rendelkezésre bocsátani. A helyszíni szemléhez az elöljáróság egy tagja kijelölendő, aki a helyszíni szemlét tartő kiküldötteimet a helyszíni szemlére elkísérni és nekik ott tartózkodásuk egész idején a felvilágosításokat minden irányban meg- adoi köteles. A talajjavitő akció közérdekű voltára való tekintettel felhivan- dók úgy a községi mint a körjegyzők, hogy a lakosságot az akció lényegéről, kiváltképen az állami támogatás mindkét módjáról világosítsák fel. A jelentkezés díjtalan. 4. Minden elöljáróság köteles lesz gondoskodni arról, hogy — amennyiben a mészpor kirakására, a jelentkezők esetleges nagy száma miatt a vasúti álló-
