Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-11-28 / 273. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928, november 28. ’WMffWHWW'W1» WKtewMA'tomtoiiMJHmsaifi \ Dréhr Imre államtitkár ígéretet tett az egri iparos-tanonootthon felállítására Az államtitkár látogatása az egri Katolikus Legényegylet székházában. Vasárnap délután 3 órakor Dréhr Imre m. kir. népjóléti államtitkár, Láng János ország- gyűlési képviselő és vitéz Subik Károly apát, tb. kanonok társaságában megtekintette az egri Katolikus Legényegylet székhazát, amelynek kapujában a Bor- «ewtsíza-cierkészcíapat díszőr- sége és zenekara fogadta. Az államtitkárt az egri iparostársadalom nevében Tancsa István cukrász, a legényegylet elnöke és vitéz Subik Károly köszöntötte. Dréhr Imre államtitkár mindkét köizöntésre meleghangú lelkes beszéddel válaszolt, megtekintette a legény- egyesület helyiségeit, majd mikor Láng János országgyűlési képviselő a tanoncok küldöttségét vezette eléje s kérte, hogy az államtitkár tegye lehetővé Egerben egy tanonclnternátue felépítését, Dréhr Imre lelkes éljenzés közben ígérte meg, hogy mindent el fog követni arra vonatkozóan, hogy az egri iparostanoncok eme vágya teljesüljön. Dr. Sréter Zoltán főgeológus véleménye a november 20.-i egri földrengésről Az agglegények mkább adót fizetnek, de nem nősülnek. Mussolini nagyszabású reformjai során, az agglegény-kérdéshez is hozzányúlt. Négy évvel ezelőtt az olasz képviselőház elfogadta az agglegényadőről szőlő törvényjavaslatot. — A diktátor akarata azonban visszapattant az agglegények makecs ellenállásáról. Az agglegények inkább adőt fizetnek, — bár az adófizetés Olaszországban sem örvend általános népszerűségnek, de nem nősülnek. Mussolini most újabb törvény- javaslatot készíttetett a renitens agglegények megrendszabályo- zására, Az uj javaslat szerint az agglegényadő éppen 100 százalékkal fog emelkedni. Az agglegények pedig fizetnek, amig bírják, de zordonul kitérnek a hymen rózsaláncai elől. . . A virágok fényüzési adója. Budapestről jelentik : Az Országos Kertészeti Kongresszus Budapesten végétért. A kongresszus elhatározta, hogy a pénzügyminisztertől memorandumban mindennemű virágra nézve fényüzési és forgalmi adó eltörlését fogja kérni. A memorandumot egy küldöttség vitte és adta át Mayer János földművelési miniszternek. Eger, november 27. Az Egri Népújság vasárnapi számában megírtuk, hogy dr. Sréter Zoltán, a Földtani Intézet főgeológusa, a november 20.-i egri földrengés okainak, mérvének és hatásainak a kutatására városunkba érkezett. A főgeolőgus véleményétjiZap- csák József városi műszaki tanácsos a következőkben ismertette munkatársunk előtt: — Dr. Sréter Zoltán szerint a földrengés kisebb, helyi jelentőségű rengés volt, amely semmiféle aggodalomra nem adhat okot. A skála szerint a rengés erőssége három fok. Ez azt jelenti, hogy ilyen mérvű rengés mellett képek mozdulhatnak ei a falOD, rosszul csukott ajtók kinyílhatnak, de semmiféle kár nem történhetik. Kezdetben, A Borászati Lapok Írja : Az európai kontinensen árnyalati szilárdulás állott be, amely lu- lajdonképan örvendetes jelenségnek mondható. A bortermelő közvetlenül a rengés utáni napon, mivel a legtöbb megfigyelési adat a Vásártér és a vármegyei laktanya környékéről érkezett, arra lehetett következtetni, hogy talán a város nyugati határán elhúzódó Hajdú- hegy ciuszős földrétegének a hegy mélyében történt némi megmozdulása volt a földrengés oka. Mivel azonban az egerkörnyéki, 10—14 kilométeres körzetben fekvő községekben is érezhető volt a rengés, az említett feltevés elesik. Tudvalévőén Eger azon a törési vonalon fekszik, amelynek mentén ilyen kisebb rengések hol itt, hol ott szórványosan adódtak elő a múltban is. Ez a legutóbbi rengés is ezek közé tartozik s nem lehet semmi rendkívüli körülményre visszavezetni. államok közül ma Magyarország a legolcsóbb, ami azt eredményezte, hogy nagyobb külföldi érdeklődés mutatkozik. Vidékről a következő jelentéA bortermelő államok közül ma Magyarország a legolcsóbb sek futottak be : Prónayfalván nagy ritkán lehet hallani kisebb eladásokról. 10—11 fokos ujborok 25—30 filléres áron kelnek. Nagyobb eladás nincsen. Szentmártonkátán urasági jobb tételek 55—60 filléres árban keltek el. Paraszt borokban óriási nagy a helybeli és környékbeli fogyasztás. Ezek 32—35 filléres árak mellett jelentékeny meny- nyiségben is adattak el. Debrecen. Gyenge kereslet és kínálat mellett Hajdusámsoaben nagyobb mennyiséget 30 fillérért vásároltak. Gyöngyösön eladatott 100 hl. 9 fokos vegyes fehér 30 fillérért, 80 hl. 11 fokos vegyes fehér 32 fillérért, 300 hl. 12 fokos rizling 44 fillérért és 25 hl. 12 fokos muskotály 55 fillérért. Pécsett élénk kínálat és köze* pes kereslet mellett kis tétekben 12 és fél fokos óborok 1 pengőért kelnek el. Uj borról nincs tudomás. Villányon közepes kereslet és éléuk kínálat mellett eladatott 160 hl. 13-2-es vörösbor 70 fillérért, 160 hl. 12 8 fokos fehér 65 fillérért. Balatonfüreden éléuk kínálat és közepes kereslet mellett eladatott 130 hl, bácsi számlára 78 fillérért, 75 hl. budapesti számlára 80 fillérért, 80 hl. körmendi számlára 70 fillérért. Kisebb ko- ciitételek 60—80 fillérért kelnek el. Az Egri Torna Egyesület, mint utólag értesülünk, a jubileumi bir- kozóversennyel kapcsolatban Keresztes Lajos világbajnok tiszteletére nagy társasvacsorát rendezett, amelyen Steiner Ferenc elnök öá* rany Géza igazgató-főmérnöknek, továbbá a birkózó szövetség képviseletében megjelent Diniek Vi- dornak és a MAC. szakosztályvezetőinek, Häffntr Roderichnek ős vitéz dr. Kossuth Ferencnek az Egri Torna Egyesület jubileumi emlékplakettjét nyújtotta át. Utinapló. (Harmadik főzet: Taliánországban.) Irta: Hevest] Gusztáváé. XXXIX. Egyszerre csak a bömbölő víz egy mély sziklaüreg telhetetlen torkába zúdul, tajtékos hömpölygéssel. A sötét barlang elnyeli a vizet, hogy a hegy másik oldalán kiadja magából. Csodálatosan megkapó, lebilincselő varázs van e nagyszerű bújócskában. Ráhajoltam a vékonyka korlátra, a fülsiketítő zajtól szinte ká- bultan néztem a természet eleven játékára. Rikító narancshéjakat dobáltunk a vízbe, mint megvénült gyerkőcök néztük, hogy hányszor megforgatja, feldobja, lenyomja a víz erőszakos ereje, míg végre eltűnik a borzongató sötétségben. Nagyszerűen megtervezett tanulmányútokon, most először bosz- szankodtunk. Szerettük volna megnézni a Villa D’ Estét, melyről azt mondják a könyvek, hogy a conti- nens legszebb kertje. Igen ám! — de az húsvét vasárnap nem látogatható ! Hasztalan csicsergett a bájos kis Baló doktorné, pompás | olasz nyelvtudása sem tudta levenni lábáról a rendelethez szigorúan | ragaszkodó igazgatóját e nagyszerű parknak. Nem láthattuk — sajnos — az évezredes fák alatti játékos szökőkutakat, a sövények végében vakító szoborcsoportokat. Dehát Itáliában szigorú rend van! Meg kellett elégedni annyival, hogy rendetlen subancok módjára, a kerítés melletti kőpadokra állva beleseget- tünk. Az igazgató nevetve félre nézett! Felkocogtunk tehát a Vesta romokhoz, s miközben az édes, puha kalácsot csipegettük, a templomrom tövében levő kis terraszos vendéglő araszos asztalkájáról, a párolgó csokoládé szürcsölgetése közben is ki- sesegettünk a csésze mellől a tíz- rzeres vízesésre. Jobbról-balról kö- lös-körül zuhanó vizek ezüstje szalad le a mélybe, felettük ütött- vert, lapostetejű tarka, többemeletes olasz házak magasodtak, melyeknek pincéjéből rohant elő a víz, azt az optikai csalódást idézve azzal elő, mintha e festői, ódon házakat a víz hozná magával. Békét, nyugalmat szerető embernek, ki a természeti szépségek szem- ; lélésében is örömét tudja lelni, Tivolinál nagyszerűbb helyet keresni sem kell. Visszatérve Rómába, összeszedtük holmijainkat s az éjjeli vonattal el- vasutaztunk az Örök Városból. Hogy nehéz volt-e az elválás? De még mennyire ! Búcsút mondtam az ékesen szóló emlékek otthonának ! A robogó vonat ablakából nézve mondtam Istenhozzádot a lámpafények tűzszemeivel pislogó, csodálatos Rómának. Távozóban megállapítottam, hogy olyan e szép, szent város, mint egy hervadni nem tudó, de nem is akaró nagystílű diva, mert a történelem színpadán mindig vezetőszerepet játszott és legyen ez a főszerepe akár a pogány imperium domus aureaja körülötti, vagy a Cinquecento művészkorában, de éppen úgy a mai erőteljes nemzeti politikában is, mindig, minden konkurenciát verően, a legérdekesebb tud maradni. A városok caesarjának született! Firenze. Ismét és újból, a hasonlatok tarka képei táncolnak előttem. Mikor legelőször életemben e város ősi nevét hallottam, a Flórenc szót, úgy éreztem, mintha végtelen, hosszú lapályos kertet látnék, melynek minden talpalattnyi helyén törpeszárú, liláskék testű, harangtöl- cséres virágok nyílnak. Mikor pedig úgy mondták: Fiorenza, akkor pedig a sok-sok milliárdnyi harangfejecskék hullámos imbolygásba kezdtek, sóhajos dallal köszönteni egymást. A kék harangvirágos mezőben szelíd kedvű, lusta zöldkigyó fekszik, mely olyan játszi enyelgés- sel, hogy maga sem hiszi el, mondogatja a csengetyüvirágoknak: Fel ne ébresszetek a jóleső szunyókálá- lásomból, mert ha nagyon megharagszom, halálra öntözlek benneteket ! (Folyt. köv.)
