Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-11-21 / 267. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928. november 21. Miért rozsdás, vagy zavaros az egri vízvezeték vize? A székesfőváros fövegyésze Egerbe érkezett, hogy megállapítsa a vízvezetéki vízszolgáltatással járó kellemetlenségek okát. Eger, november 20. Az egri vízvezeték vize ellen állandóan sok panasz érkezik a városi vízművek igazgatóságához : az egyik fogyasztó reggelenként rozsdásnak, a másik fogyasztó állandóan zavarosnak találja a vizet. A vízvezetéki vízszolgáltatással járó kellemetlenségek kiküszöbölése céljából szükségessé vált tehát annak a raegállspí tása, hogy mi teszi rozsdássá, vagy zavaro*8á a vívezeték vizét? A városi vízművek igazgatójának : Ringelhann Béla műszaki főtanácsosnak a meghívására dr. Ernyey Ödön, Budapest székei' főváros vegyészeti intézetének fövegyésze, kedden Egerbe érkezett, hogy megvizsgálja a vízvezeték vizét. A fővegyéiz, aki vízvizsgáló speciáliata, a vizsgálat alkalmával különösen azt fogja megfigyelni, hogy vas, mangán, vagy vasat támadó (agresszív) szénsav találhatő-e a vízvezetéki vízben? A vizsgálat eredményét pár nap múlva fogjuk közölni, a vizsgálatok befejezése után. Az egri Gárdonyi Társaság nagygyűlése »Az irodalomnak vissza kell térnie Széchenyi nacionalizmusához!« Eger, november 20. Az egri Gárdonyi Társaság vasárnap délután tartotta nagygyűlését a ciszterci gimnázium tornatermében Kürti Menyhért dr. c. tankerületi kir. főigazgató elnöklete alatt. Az irodalmi est díszes közönségének soraiban ott láttuk: ÁfnsíonEndre püspököt, Hedry Lőrinc dr. főispánt feleségével, Magyary Pál min. taná- c*os pánzügyigazgatőt, Török Kálmán prépoet-kanouokot, a Gárdonyi Társaság tiszteleti és rendes tagjait, városunk irodalom-pártoló közönségét, ez Angolkisasszonyok leánynevelő intézetének, valamint több egri középiskolának növendékeit, tanárnőit, illetve tanárait. Az elnöki megnyitó. Kürti MsDyhért dr. a Gárdonyi Társaság elnöke megnyitó beszédében meggyőző szavakkal hirdette, hogy az irodalomnak is bele kell kapcsolódnia a Kle- belsberg Kunő gróf kultuszminiszter által megjelölt neonacionalizmus programmjába. A minket kifosztott kis, Bprő nemzeteknek vadságát és tébolyát csak szilárd nemzeti érzéssel tudjuk elszenvedni. Büszkén hirdetjük, hogy mi vagyunk Európában a legrégibb es leglángolobb nemzeti egység. De magunkba szállva beval!- hatjuk, hogy ugyancsak mi vagyunk minden újoak, minden divatnak kritikában behódolni. A Vart pour Vart élarciba öltöztetett nemzetietlen irányzat azt hirdeti, hogy a művészet független tértől és időtói. A nemzeti irodalom nem azt várja, hogy az író csak hősi époszokat zengjen, de bármiről ír a magyar irő, maradjon meg magyarnak. t \ Előkészületek a román választásokra. Bukarest, november 20. A román pártok lázas előkészületeket tesznek a küszöbön állő választásokra. A magyarok különállóan vonulnak a választási küzdelembe. A szlávok és a szászok is szövetkeztek a választásokra aromán nemzeti paraszt párttal. caacascm^B^BaHíSsiagsasaicai m Az első futballper felmentéssel végződött az egri kir. törvényszéken. Ez év tavaszán történt, hogy a Mese.—Gyek. futballmérkőzésen a gyöngyösi kapus: Halmay László, térdficamodást szenvedett. A gyöngyösi futballista a a mérkőzés után 6 hétig betegen feküdt, majd felépülése után súlyos testi sértés miatt feljelentette Lakatos Lajost, azzal vádolva meg Eger legrégibb futballistáját, hogy az ő szándékos, előre megfontolt rúgása okozta a balesetet; az egri kir. törvényszéken a tanuk azonban azt igazolták, hogy Halmay véletlen szerencsétlenségnek lett az áldozata, mire dr. Szabó Ignác büntető egyesbírő Lakatos Lajost a vád és következményei alól felmentette. —50 C fok hideget mértek 11 ezer méter magasságban. Bázel, november 20. Három svájci repülőtiszt tegnap tizenegy ezer méter magasságba emelkedett. A repülők ebben az irtózatos magasban 50 G. fok hideget mértek. — Az uj ülésszakban a képviselőház a közigazgatás reformját tárgyalja. — Karinthy Frigyes bepörölt egy poloskairtót — írói tisztelet- díjáért. Utinapló. {Harmadik főzet: Taliánországban.) Irta : Hevesy Gusztávné. XXXVIII. Tivoli, a Sabin-hegyek lejtőjén, Rómától északkeletre fekszik az Anio folyó vízesései partján. Tikkasztó hőségben indultunk a búsvétvasár- nap ^.délutáni kiránduló vonattal. Majd elolvadtunk, miközben a termékeny Campagnán áthaladtunk. Hanem százszorosán megérte a kis küzködést a meleggel, mert nem mindennapi gyönyörűségekben volt részünk, pedig a már megtett remek tanulmányúton eléggé elkényeztettek bennünket a jelen és a múlt nagyszerűségei. Micsoda regényes fekvése van e kis püspöki városkának. És azok a beszédes ókori épületmaradványok?! De igazuk volt a császári Róma nagyurainak, midőn nyaralóikkal itt ütöttek tanyát a festői domboldalakon, melyeknek aljában sok-sok kisebb-nagyobb vízeséssel zúg-zörög az igyekvő kis Anio folyócska. A tikkasztó forróságot mintha elnyelte volna a sok vízzuhatag, melyeknek lármás nótája, monoton egyhangúságával olyan andalító. Árnyas szerpentinutak kőlépcső- zetén hol fel, hol le kapaszkodva, minden fordulónál újabb és újabb panorámája látszik a vizek zuhanó útjának. A hegy felső peremén büszke monopteros áll, Vesta kerek templomának viharvert rotondája, melyen a nyurga korinthusi oszlopok tetején, mégffélig rajta van a faragott, díszes homlokú tetőzet. — Ott fogunk majd ozsonnázni, — indítványozza Dybas tanár úr, a sok nyelven beszélő, vidám világjáró. Ott! — igen, igen ott, — felel rá a helyeslés kórusszava. Kinek ne lenne kedve egyszer-egyszer életében ilyen fejedelmi, hogy ne mondjam istennői helyen csokoládét szürcsölgetni. Node még arra ráérünk. Egy darabig álldogálva lelkesedtünk a vízmelletti domboldal beszédes villaroinjaiért, melyeknek nagyré- szét a rakoncátlan kedvű, áradó víz már leszaggatta. Milyen csodás lehetett, midőn évezredekkel ezelőtt a márványoszlopos terraszokon, a lobogó fáklyafénynél, téglaszínűvé világosított arcú rabszolgák hada kocsikeréknyi ezüsttálakon felvirá- i gozott sült pávákkal kinálgatta a ' rózsagirlandos asztal előtt heverésző ! tógás és paliás uraságok sorát. A j lantok búgó, reszketve elhaló sirá- j ma mellett fel-felcsattant az ezüst vagy arany billikomokat gyakran üritgető dőzsölök dala s a vérszínú vagy aranyragyogású nedűkből még a szelídített párducnak vagy oroszlánnak is loccsantottak, mely furcsa dísz egyik nagyúr házából sem hiányozhatott. Társaim, kiket a múlt időkbe való visszabarangolás nem támasztott ügy hozzá a repkényes sziklafalhoz, apró kis sikongásokkal figyelmeztettek, hogy tovább menjek. Gyere, gyere — hívogattak lelkes biztatással — itt van a grande cascata! Valóban, e csillogva sziporkázó valóság megérdemelte, hogy a múltak álmából felébredjek a tiszteletére. Hogy bömböl, ordít e vízzuhatag! A szinte porzóssá vált vízszemecs- kék ködébe mintha szalagot fonna a napsugár. És este! — este, milyen lehet a boldfénynél ?! Sajnos, azt már nem láthattam, Petőfi erőien magyar marad példáűl izerelmi várisiben is, egészséges szerelmi érzésével. Hol van ettől a magyarságtól a ma szerelmének beteges köhécselése, amelyet modern magyar költők szerelmi lírájában olvasunk? — Vissza kell térnünk Széchenyi nacionalizmusához és el kell foglalnunk az irodalom terén is a bennünket megillető helyet Keleten és Nyugaton egyaránt. A főtitkári jelentés. Bárány László dr. a Gárdonyi Társaság főtitkára olvasta fel ezután jelentését. A társaság tagjainak a nagygyűlés előtt tartott közgyűlésén a megüresedett választmányi tagsági helyekre Tö rök Kálmánt és Saád Henriket, új tiszteleti tagokká pedig Gaal Mózes ifjúsági írót, Csathó Kálmán regényírót és Sík Sándor költőt választották meg. Felolvasások. Gaal Mózes főigazgató, ifjúsági író, tiszteleti tag, lépett ezután tapsviharban a felolvasó asztalhoz. Székely falusi történetet olvasott ,fel, hangulatos, bájos részleteket egy készülő nagyobb munkájából, amelyet nagy-nagy szeretette], gyönyörködve hallgatott a közönség. Gopcsa László államtitkár, tiszteleti teg olvasta fel ezután « Gárdonyi anyja» c , megható részletekben bővelkedő tanulmányát. Kádár József plébános, a Ferenc József rend lovagja, rendes teg tartotta ezután székfoglalóját «Gárdonyi humora* c. szellemes és eredeti tanulmányának felolvasásával. Kürti Menyhért elnök meleg hangon köszönetét mondott a felolvasóknak és a megjelent vendégeknek, majd kedves szavakkal bezárta a nsgy gyűlést. de elképzelem, hogy a szikrázva felszökkenő vízcseppecskék úgy villoghatnak a holdfényben, mintha elvarázsolt tündér eztisthajfonatából huucutkodó manócskák gyémántszikrákat csiholnának. A vízpárától csúszós, lucskos úton aztán leereszkedtünk a völgy mélyébe is, hol minduntalan kisebb- nagyobb vízesések látványa állítja meg a természeti szépségek rajongóját. Olyan e völgy, olyan titokzatos, rejtelmes, mint a hitregék bűvös berkei. Egy cseppet sem csodálkoztam volna, ha a bokrok árnyékából szökdécselő faunok vagy satyrok kaján képét látom előbukkanni. Milyen misztikus utakon bujkáltunk ! Már azt nem tudom, hogy a megáradt Anio folyócska bősz vízsodra vájta-e, vagy emberi kéz alkotta-e a furcsa, tekervényes alag- utakat, barlangokat, melyek a szemcsés, darázsköves hegyoldali utunk mélyülésénél minduntalan előbukkantak. Vagy tán az is lehet, hogy félelmes földalatti isteneknek áldoztak a régi pogányok az ilyen rejtett barlangokban. (Folyt. köv.)