Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-11-11 / 259. szám

1928 november 11. EGRI NÉPÚJSÁG 3 GYERMEKKOCSIK a legjobb minőségben, a legolcsóbb arban HOCHMÄNN L. Buchwald és Társa ezelőtt Budapest, VII., Erzsébet-kőrút 4. (Emke mellett) vásárolhatók. Vas- és rezbutorok! k^Äng. Paplanok, matracok Alapítva 1883. Tisza István harcol, győz és hódit, — íme meghódította Hevesme­gyét ir, amely életében gyakran harcban állott vele e most be­hódol emlékezetének e kegyele tes ünnepéllyel lep!ezi le a nagy halott arcképét gyüléstermébeD. — Az országos Tisza István- emlékbizottság é* a Tisza István társaskör nevében üdvözlöm ha­zafias melegséggel ez ősi megye nemes elhatározását, ezt a ma- gasziosan önzetlen ünneplést, amely nem élőnek és hatalmas­nak szól, szól a halottnak, de a nagynak! — Hová lettek azok a jelszavak, amelyek bennünket régen elválasz­tottak : a 48 és a 67 jelszavai Elmerültek az östzeomláifnak abban ez örvényében, amely múltúnkból annyit eltemetett! Ma egy jelszó köt össze mind­nyájunkat: a hazánkon elköve­tett égbekiáltó igazságtalanság jóvátételének követelése, M gyár- ország feltámadásának reménye. Ebben mind egyek vagyunk, és ez a késő, de bensöeégteljes egyetértés magyarázza meg a Tisza emléke iránt való kegye­let mind általánosabb terjedését, mert ő egész életében mindig arra az egyetértésre, arra az összefogásra intett bennünket, amely egyedül óvhatott volna meg talán a fenyegető veszély­től s amelytől egyedül várhatjuk most az elveszetteknek vissza szerezhetéiét. — Ma már átment a köztu­datba, hogy iTisza István nem akarta a háborút, mindent megtett annak elhárí­tására vagy legalább elodázá­sára ; da az is kétségtelen, hogy senki világosabban nem látta mint ő a bennünket fenyegető veszély nagyságát a nem küz­dött fanatikusakb hittel azért, BVHHHifiKmraanUBBSBnBHBUa Képviselő: MEZEY JÁNOS borpincészete, Eger. hogy e veszély bennünket erő­seknek, egységeseknek és föl­készülteknek találjon. — Ezért akart tetszetős és népszerű törekvéseket elmellőz­ni harckészségünk biztosításá­nak érdekében, ezért küzdött, amikor kellett még erőszakkal is azok ellen a pártszenvedélyek ellen, amely k psrlamentünket a nagy létkérdések rounkájá- banmioduotahn megakasztották, azért akarta mindenekfőlőtt meg­óvni a nemzetnek a koronával s a monarchia másik államával való összhangját. — Szemben a bekövetkezett eseményekkel a nemzet fölmen­téit adott neki azárt, hogy a parlamenti szabályok áthágásá­val tette lehetővé haderőnk meg­felelő kiegészítését. A nemzet megnyugvással látta torsát az ő erős kezeibe letéve, mikor a nagy mérkőzés őrája ütött. Ei lehet mondani, hogy a háború elején Tisza, aki kelletlenül ment be a harcba s aki sohasem ke­reste a népszerűséget, szinte akarata ellenére népszerű volt. Most közrebocsátott iratai és le­velei mutatják, milyen önfelál­dozó munkát végzett a háború alatt, hogy nemzetünk egész ere­jét latba vethesse a győzelem érdekében. Eszével és szívével dolgozott: mindig a legmaga ■abb nemzeti érdekeket szolgál­va, azért sohasem feledkezett meg a szenvedők szenvedésé­nek enyhítéséről ■ örült, ha üt­ött letörölhetett egy könnyét a sok közül . . . Nagy személyei súlyával hatott oda, hogy nem­zetünk létérdekeiről szövetsége­sünk meg ne feledkezzenek, helyreigazította, ahol lehetett, a hadvezetés hibáit, ellenszegült a végsőkig a hadvezetés olyan el­fajulásainak, amelyek szükség- kép a végleszámolás elfajulásait vonták maguk után. —JMikor kezdett nyilvánvalóvá lenni, hogy a sorshatalmak elle­nünk fordulnak, a legválságosabb külső és belső helyzetben, má­sodrendű politikai kérdések mi­att kivették a hatalmat a kezé­ből, bár a parlamenti többség mögötte sorakozott ■ mi erős vezetőkéz nélkül támolyogtunk a felé a végkifejlet felé, mely méltányol békét Ígért s a de­mokrácia uralmát, a valóságban azonban hazánk szétszaggatását ■ kalandorok és gonosztevők véres zsarnokságát hozta reánk. — Tiszán szőszerint beteljese­dett az, amit Vörösmarty egyik drámája szomorú bordalában írt: «Ha szent gondok között — Fáradtál honodért —Vagy vész­terhes csatán — Ontottál érte vért, — S az elcsábultan meg­veti — Hű buzgőságodat — S lesz aljas, gyáva és buták — Kezében áldozat . . .» A nemzet nagy tragédiájának véres előjátéka lett a Tisza meggyilkoltatása. A misztikus szavak, amelyekkel kilehelte lelkét: »ennek így kel­lett történnie«, vájjon mii jelen­tettek : kétségbeesést csupán a saját sorsa fölött, avagy k-tség- beesést a haza sorsa fölött? Én nem hihetek ebben az utóbbi értelmezésben, inkább hiszem, hogy ö abban a percben a sa- jtt sorsát külön választotta a hazáétól, az 6 nagy leikéhez a haza sorsa fölött való kétségbe­esés hozzá nem fért. — Mikor a francia forradalom vérfürdőjében a girondiak is ál­dozatul estek, a siralomházukká vált Oonciergeriebea rendezett bucsulakomájukon legnagyobb szónokuk, Vergniaud felkössön tötte a vele együtt halni menő társait s beszédét e magasztos szavakkal végzé: »Nem vistzük el magunkkal a jövőt, hanem a reményt hagyjuk örökül a nép­nek cserében a haléiért, melyet nekünk adott!« A girondiakat sem a nép Ítélte halálra, hanem csak a vérengző kouvent, de a francia nép dü­höngni hagyta a konventef. Tisza Istvánt csak néhány, job­bára ma is megnevezhetetlen és büntetlenül maradt cinkos gyilkolta meg; de azoknak a güád cinkosok­nak sok bűntársuk volt az or- országban. Bűntársak voltak azok, akik az állami hatalmat úgy leszerelték abban az idő­ben, hogy az a gyilkosság ez ország fővárosának területén, úgyszólván világos nnppal, fegy­veres csendőrök jelenlétében megtörténhetett, bűntársak vol­tak azok, akik az eset fölött minden zokszót elnémítottak a sajtóban és a nyilvánosság előtt, a azok, akik ügy elmosták a tett nyomait, hogy azt később, ami­kor 8z igazságszolgáltatás rcn des menete helyreállott, kinyo­mozni majdnem lehetetlenné vált. — És mégis, a Tisza végszavai­nak igazi értelme szerint — volt valami végzetszerű az ö katasz­trófájában; valami végzetszerű, amiből dicsőség fakad neki és remény a hazának. — Éppen azért, mert azok az ádáz erők, amelyek tudatosan, vagy öntudatlanul összejátszva ellenségeinkkel, előkészítették gyászos összeomlásunkat, min­denekelőtt őt, éppen őt, aki ta­lán az összeomlást' feltartóztat­hatta volna, puszii.ották el, ép pen ezért lett ő halálával meg inkább, mint életével áldozatává i egyúttal kifejezőjévé, szimbó­lumává nemzeti ügyünknek. — Hogy a nagy összeomlás ne váljék nemzetünk temetőjévé, szükséges volt, hogy vértanúja legyen. Mert csak a mártírvér­ből sarjadzik uj élet, uj erő és uj hit, mely elnyomja a felbur- jánző kétségbeesést, melynek nyomén az összerombolt múlt kopár talajából kizsendül a nem­zeti jövő dús termése! (Taps és éljenzés.) Rz alispán átveszi az arcképet. Okolicsányi Imre, Havas vár­megye alispánja beszélt ezután és a következő szavak fciséreté­Használhatat- lannak vélt egyedül ja­vítás nélkül regenerálja és teljes feszültségre hozza az ACCDLITE akkumulátor-regeneráló kén^avpotl > viiágsz-bxdalom ACCULITE Kereskedelmi Vállalat Budapest, IX., Soroksári-út 92 ben vette át a vármegye nevé­ben gróf Tisza István arcképét: Méltőságos főispán űr ! Tekin­tetes törvényhatósági közgyű­lés! Mélyen lisztéit vendégeinkj! — Őszintén meghatva őexcel­lenciája szavaitól, örömmel veszem át törvényhatóságom nevében ezt a képet, hogy meg­őrizzem, Annál is inkább szíve­sen teljesítem most hivatalos kö­telességem, mert én a boldogult nagy férfiúnak életében is hűséges alattvalója s rajongója voltam. — ígérem, hogy a képet meg­őrzőm. Itt fog állni, hogy hó­doljunk előtte, úgy fogunk reá mindig tekinteni, mint minden igaz magyar ember eszményké­pére, mint a legideálisabb haza­fira, kiben minden erény meg­volt s akinek csak az volt a hi- bíja, ha ugyan hiba az, hogy még a politikában is egyenes, becsületes és snegnemalkuvő volt. — ígérjük, hogy mindig kegye- letes szeretettel fogunk Tkza István arcképére nézni, hogy az ő férfias, bátor, de parancsoló tekintetéből erőt meríthessünk ahhoz a nagy munkához, mely még reánk vár. (Éljenzés.) Török Kálmán indítványa. Török Kálmán prépost kano­nok, törvényhatósági bizottsági tag jelentkezett ezután szólásra és az ünnep közönségének álta­lános helyeslésétől kísérve a kö­vetkezőket mondotia: — Midőn Hevesvármegye közön­sége ősi székházát gróf Tisza Ist­ván arcképével ékesíti, vármegyénk e művészi képmással nem a kivsá- gos dísznek kívánt itt helyet adni. Közeledik Karácsony szent ünnepe! Legszebb ajindék, legnagyobb 5röm egy pompás hangszer! Kérje összes hangszereinket felölelő ingyenes dísz főárjegy­zékünket és lemezjegyzékiinke^ Múlt évben 100.000 hang­szereladás! 10.000 köszönő levél megelégedett vevőimtől! Gyári árak ! Elismert minőség! MEin>‘<-h«oid Hangszer, Beszélőgép és Harmonikagyár magyarországi fióktelepe Budapest IX/481., Üllői út 19. A természetes keserű víz gyomor és béltisztító hatása páratlan. Az Igmándit ne tevessze össsze másfajta keseríivizzel! Kapható mindenütt kis és nagy üvegben. Schmidthauer kútvallalat Komárom. wmm ■.itjmxmvzkisaBttwx&tifsaMimwvMMiaBMsxzs&timMirmK-mKaBMmmmmuamamMmBtmMmmMmiimm iiiibi in ihii min iir ifflMBBMMMaMaggaKcaiiiiiBWtii imw ■iiimmb—Esaham——■—dmw

Next

/
Oldalképek
Tartalom