Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-10-14 / 237. szám
r Előfizetési díj postai szállítással: egg hónapra 2 pengő 50 fillér, '/< évre 7 pengő, egges szám ára 10 fillér, vasár- » nap 20 fillér. ♦ «6 OK117 i népiijsk Szerkesztőség és kiadóhivatal t Eger, Líceum, földszint, balra, Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések# milliméteres díj- szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. UHBÁN GUSZTÁV - POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK XL V. év/. 237. szám ♦ Vasárnap ♦ Eger, 1928. október 14. Új Magyarország feló A Duae-medence líz esztendővel a békeszerződések után még mindig kiforratlan állapotban sínyli ez igazságtalan béke áldatlan következményeit. A megmaradt Magyarországon nincs ember, akiben ne élne ez a szent meggyőződés, hogy a szentist- váni történelmi örökség az az egyetlen államjogi és területi egység, mely a magyar államiságot, Közép-Eurőpi fejlődését és a Kárpátok ölén élő különböző népek boldogulását biztosítani tudja. A formáját kereső Közép Európa felvet egy igen aktuális kérdést a magyarság előtt. Vájjon hogyan rendeznénk be az új Magyarországot, ha az elszakított részek visszakerülnének ? Pedig, hogy visszakerülnek, sem előttünk, sem ellenségeink előtt — nem kétséges, mert napról- napra a történelem nagy erejének következetességével bizonyosodik be, hogy a békeszerződések teremtette helyzet tarthatatlan. Az idő nekünk dolgo zik, tehát gondolkoznunk kell, melyik út vezet az új Magyar- ország felé. Ottlik Lászlő kiváló szociológusunk megadja a feleletet az új hazafiság fogalmában, mikor átértékeli a jövendő szempontjából hazafiságunk lényegét. Az új hazafiság — neo- patriotizmus — lényege az a felfogás, mely belátja azt, hogy Szent István hagyatéka nem a kisebbségé, nem a többségé, nem úré, nem magyaré, hanem,mind- azoké, akiknek ősei a Kárpátok medencéjében nyugszanak. Az új hazafiság nem ismeri az ellentétet, mely magyart, horvátot, tőtot, erdélyi románt egykor elválasztott egymástól. Úgy látja, hogy ezek a népek problémáikat csak együtt, egymás támogatásával oldhatják meg, különben közös pusztulás lesz az osztályrészük. A kiegyezés nem egyedül a mi érdekünk. Nemcsak a magyar róna vesztette el a bérceket a trianoni béke következtében, hanem a bércek is elvesztették a rőnaságot. Nincs magyar földmives, aki annyit vesztett volna, mint a tutajos, az arató, a drótos éo ablakos tőt atyafi. Magyarország sohasem nyomta el a kisebbségeket. A vélt kisebbségi elnyomás legfannebb mindössze abban nyilvánulhatott, hogy a magyar állam meg gátolta a kisebbséget, mint ideált, mint célkitűzést. A magyarországi kisebbségek nem voltak soha öntudatos faji lényegek, hanem békés és szolid emberi masszák, amelyeknek felébresztése csupán néhány rajoDgő lélek céljaiban élt. A magyar állam ez ellen a cél ellen küzdött, olyan fegyverekkel, amelyek megfeleltek a kor szellemének és a civilizáció normáinak. Hogy állunk jelenleg az elszakított nemzetiségekkel, erre vessünk néhány futó pillantást. A horvátok helyzete rendkívül egyszerű. Itt sem a terület földrajzi egysége, sem lakosságának majdnem teljes egyöntetűsége, sem a történeti hagyományok szilárdsága — nem vitás. A horvátok tisztában vannak azzal, hogy egy Magyarországgal ma kötendő föderativ unió nekik csupán előnyt hozhatna, anélkül, hogy nemzeti aspirációkból akár csak egy jottányit is fel kellene áldozniok. A tötök szállásterülete korántsem mérkőzhetik a horvátokéval. Nekik mint nemzetnek, egyelőre még politikai és adminisztratív hagyományaik sincsenek. A tőt vezérek ma még nem bizDak bennünk, de mindinkább látják, hogy a cseh diktatúra alatt soha sem tudják megvalósítani a tőt- ság céljait. Nem kétséges, hogy a magyar közvélemény egyöntetűen kész elismerni a tőt nemzet jogát az autonómiához. A mai Csehszlovákia keretei között éppen a tőtok azok, akiknek nem lehet a határmenti magyar területekről lemondaniok, mert a magyar tömegek nélkül az autonómia ügyét rövidesen végveszedelem fenyegetné. Ha a Felvidék visszakerülne Magyarországhoz, azonnal megszűnne a tőtságot illetően az elnemzetietlenítés veszedelme, amely ma olyan nagymértékben fenyegeti a tőtságot. Viszont a tőt vezéreknek el kellene ismerni tót nemzeti domíniumnak azt a területet, amelyen 40 •/• magyar él zárt tömegekben. Erdély földrajzi keretei tiszták és az ősi «három nemzet« rendszerével világosan mutatják a megoldásnak egyedüli helyes és lehetséges útjait. Remény lehet arra, hogy meg fog születni az erdélyi román vezetőkben is a hajlandóság arra, hogy visszatérjenek az organikus történeti fejlődés útjára s a nagy román imperialista eszme helyébe megteremtsék a független Transsil- vániát, az ősi, három nemzetszerkezetnek uj, korszerű tartalmat adva. A rutén föld autonómiáját nemzetközi szerződés biztosítja Egy pillanatig sem lehet kétséges, hogy Magyarország a csehek által aláírt, de határidő nélkül meghosszabbított váltót a ruténség óhajának megfelelően kész volna a rutén nép boldogulására beváltani. Az [uj hazafiságnak ebben a fogalmazásában az a célja, hogy Szent István birodalmának ösz- szes népei egyforma büszkeséggel tekinthessék hazájuknak Magyarországot. Szent István Magyarországa nem kizárólag a mienk s amint joggal tekintjük egy közös történeti múlt kapVasárnap délelőttre a „Grál Zeppelin" Friedrichshafen, október 13. Tegnap dél óta teljesen kifogástalan a rádióösszeköttetés a *Graf Zeppelin^ léghajóval, amely az óceán fölött egyforma sebességgel, minden baj nélkül halad az amerikai partok felé. A léghajó a mostani helyzet szerint vasárnap délelőtt érkezik NewyorkbB. Eger, október 13. Az Egri Népújság több cikkben megemlékezett már a hadügyminiszter toborzási felhívásáról, amely a honvédséghez való önkéntes belépésre hívja fel a 18—25 éves életkorban levő magyar ifjúságot. Miután több oldalról kérdéssel fordultak hozzánk a jelentkezni akarók, elmondjuk az alábbiakban, hogyan történik a honvédséghez való önkéntes belépés? Aki katona akar lenni, jelentkezik községének vagy városának elöljáróságánál. A jelentkezéshez vigyen magával illetőségi bizonyítványt, erkölcsi bizonyítványt, keresztlevelet és a község vagy város elöljárósága által a nőtlen állapotot igazoló bizonyítványt. A jelentkezők idejekorán szerezzék be ezeket az okmányokat, mert ciak így állítják őket a városokban és járási székhelyeiken megjelenő törvényhatósági avatő-bizottság elé. testvéreinknek a Duna-Tisza síkjához. Ezekben összegezhető az uj hazafiság, a neopatriotizmus alapja és tartalma. Ezek az elvek, elgondolások és szükségszerűségek azok, amelyek mindnyájunkat, magyarokat és ide- genajbu magyar testvéreinket át kell hogy hassanak, mert csak ez az uj tartalom, ez a történeti múlton nyugvó ideológia lehet várják Newyork főié óceánjáró léghajót Ma hajnalban a «Grat Zeppelin» még kétezer tengeri mértföldre volt Newyorktól. Ma reggel 8 óra 30 perckor a következő rádió-jelentést adta le a «Graf Zeppelin* : »Az, északi szélesség 32. és a nyugati hosszúság 36. fokán haladunk át a Ber muda-szi ge te k felé.« Az avatások Egerben a vármegyeházán, Gyöngyösön a városházán, a járási székhelyeken pedig a községházán történnek az alábbi sorrendben, mindenütt délelőtt 9 órai kezdettel: Tiszafüred: október 22. Eger: okt. 23. és 24. Hatvan: okt. 25. Gyöngyös: okt. 26 és 27. Heves k okt. 29. Pótemsára: okt. 31. Azokat a jelentkezőket, akik az előirt feltételeknek megfelelnek és úgy testileg, mint szellemileg alkalmasak, a honvédséghez felavatják. A jelentkező csapattestet is választhat és kérését a lehetőség szerint teljesítik. — Azonnal is bevonulhat, ha akar, egyébként pedig a felavatás után 30 nap múlva behívják. Egy hónapi prőbaazolgálat után el- bocsájtását is kérheti a felavatott, vagy ha meg nem felel, ekkor elbocsájtja a parancsnokság. — A jelentkező 12 évi szolgálatra kötelezi magát. Az első három cián az elszakított részeket magunkénak, ugyanolyan joguk van a magyar és nem magyarajku az uj és boldog jövendő Ígéretes záloga. A katona-avatások sorrendje Hevesmegyében Sok helyen már az apák is biztatják fiaikat a honvédséghez való önkéntes jelentkezésre. — A földmíves gazda-ifjak körében is visszhangra talált a hadügyminiszter toborzási felhívása
