Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-10-12 / 235. szám

I 2 EGRI NÉPÚJSÁG-------n—n----TTT-nvirrririin'mwnirii n nurinuni-Tiinrwimn■ ...mrmimini run 19 28. oktőber 12. V otl megnyugtató, biztató nem­zeti, közéleti, társadalmi családi ás egyéni tevékenyléget, erőki­fejtéit éi munkát várni és re­mélni, ahol ez a lelki tartalom nem elegendő, ahol ez a lelki felkészültség nem megbízható és viharállő ?! Tekintetes közigazgatási bD zottiág, hogy mit jelent az, hogy a népiikola VI. osztályát még ma is vármegyénkben az olyan tankötelezetteknek, akik az elemi iskolai tanultsággal maradnak, ciak a 16 #/#«a végezheti el, — felesleges indokolnom. Javasolom, hogy az iskolai költiégvetések összeállításánál a községeket és a helyi iskolai hatóságokat a legnagyobb taka­rékosságra azzal figyelmeztetni méltóztassék, hogy a takarékos­ság nem történhetik a község népoktatásügyének rovására an­nál kevésbbé annak kárára, vagy pláne visszafejlesztésére. Tisztelettel jelentem, hogy az egri új iskolák közül 7-ben a tanítás a múlt hónapban meg* kezdődött. A már felépült 7 is­kolát a m. kir. vallás és közok­tatásügyi miniszter központi ki­küldötte szeptember hő 27.-Sn megtekintette, mikor is elisme­réssel nyilatkozott az épületek külső és belső tervezési munká­latait illetően. A tanfelügyelői jelentés felol­vasása után Okolicsányi Imre alispán szólalt fel és bejelentette, hogy a tanfelügyelő álfal java­solt intézkedéseket már meg­tette ; kérte a közigazgatási bi­zottságot, hogy épen ezért ne fogadja el Rusztek Károly ja­vaslatát. PIÓSZ István : Szerintem a VIII. osztályú elemi népiskolát gazda­sági okok miatt nem lehet meg­valósítani, mert hiszen a szegé' nyebb néposztály a 13—14 éves gyermekeket nem tudja nélkü­lözni a mezőgazdasági munkála­toknál. Dutkay Pál: A párbőr és da- putatum-váltságot az adók mód­jára kell behajtani, mert az egy­háznak nincs hatalma, amivel az őt megillető illetményeket be is tudná szedni. Rusztek Károly reflektált a fel­szólalásokra: Indítványom nem ellenkezik az alispán űr intéz­kedésével és kérem annak elfo­gadását. — Az elemi iskola VII. és VIII. osztályainak az elvég­zése csak 15—20 év múlva lesz kötelező e remélhető, hogy az általános gazdasági helyzet is addig javulni fog. — A párbért és deputatum-váltságot a fenn­álló törvényes rendelkezések szerint nem lehat adők-mődjára kezelni, de természetes, hogy a polidkai község az egyháznak segélyt nyújt a behajtáskor. A közigazgatási bizottság a tan­felügyelő javaslatát elfogadta, jelentését pedig tudomásul vette. Élénk támadás a gyáripari kartellek ellen a Kereskedelmi és Iparkamara teljes ülésén Miskolc, október 11. A miskolci Kereskedelmi és Iparkamara harmadik teljes ülé­sén Neumann Adolf kamarai el­nök megnyitó beszédében hang súlyozta, hogy külkereskedelmi mérlegünk hatalmas 189 millió pengő passzívájának a csökken­tésére indult meg a Magyar Hét akció, amelyen belül a magyar ipari termékeket fogják propa­gálni és terjeszteni a magyar kereskedők. A kiskereskedelmi hitel a sok terv után végre a megoldás első stádiumába lépett. A bankráta hat százalékról hét százalékra való felemelése, saj­nos, rossz hatással van a magyar iparra és kereskedelemre és meg­nehezíti a hitelviszonyokat. Wittich Andor főtitkár jelentése szerint akciót indított a kamara a november 3—11-ig terjedő Magyar Hét idejére szőlő záróra- meghosszabbításra is. A kartellek tönkreteszik a ma­gyar kereskedőt. Radii Károly (Eger) a Magyar Héttel kapcsolatban a GyOSZ eljárását teszi bírálat tárgyává. A GyOSZ a kormánytól állan­dóan magasabb védvámokat és külföldi árucikkek letiltását kö­veteli. Ezzel kapcsolatban azon­ban alighogy a külföldi árucikkek elvesztették piacukat, a gyárakat kartellizálja és saját, esetleg rósz* szabb minőségű árucikkeinek árát azonnal emeli. Logikus követ­kezménye ennek a helyzetnek az, hogy nem hagyja keresni a magyar kereskedőket, a közön­ség elveszíti a magyar áruval szemben érzett bizalmát és a kereskedelem tönkremegy. — Ugyancsak nagy hibát követ el a GyOSZ, amikor csak 90 napos hiteleket nyújt a kereskedőknek akkor, amikor külföldi cégek hathónapos fizetési feltételeket adnak. A kartell nagy károkat okoz a magyar kereskedelemnek az árak fölött gyakorolt korlát­lan uralmával. Ezzel a kartell- gazdáikodással rövidesen tönkre megy a magyar ipar és a keres­kedelem. Országos gyűlésen kell tilta­kozni a kartellek ellen. Frank Jenő (Gyöngyös): Na­gyon vigyáznunk kell a Magyar Hát tartama alatt, hogy az eset­leg rosszabb magyar árukkal nehogy éppen a külföldi cikkek­nek csináljunk propagandát. — A közönség hamar észreveszi, ha valamilyen külföldi áru jobb és olcsóbb, mint a magyar. Polatsek Jenő: Mindent fel kell használnunk a Magyar Hét pro­pagandájának kiszélesítésére. — Minden esetben oda is kell hatni, hogy ennek az állam érdekében megindított akciónak a sikerét az állam maga is elősegítse. Rendkívül sérelmes az, hogy az államhivatalok legtöbbjében az irodafelszerelés nem magyar eredetű. Ugyanakkor az állam a magyar kereskedő befizetett adójából tá­mogatja a magyar gyáripart és a szövetkezeteket, amelyek tag­jaik számára külföldi árut igen nagy tömegekben szereznek be. Állami nyomással kell kötelezni a szövetkezeteket, hogy csak magyar árút áruljanak. A teljes ülés ezután állást foglalt a tűzkárbiztositás államosítása ellen, állást foglalt az öregségi és rokkantsági biz­tosítás mellett, majd elfogadta a kamara 116 ez8r 846 pengői költségvetését. Amerikába indult az új német óriási Zeppelin-léghajó. Berlin, október 11. Friedrichshafen repülőállomás- ről ma reggel indult Amerikába a «Graf Zeppelin» nevű új óriási német léghajó. A léghajót Ecke ner kapitány vezeti. Belfort (Franciaország) okt. 11. A «Graf Zeppelin» ma reggel 9 őrá 45 perckor elrepült a bei- fortlerőd fölött. Newyork, október 11. Amerika Newyorkban olyan fényesen fo­gadja a »Zeppelint«, mint annak idején Lindberget. A fogadó bi­zottság élén Walker polgármes­ter áll. A »Zeppelin« érkezését holnap délután, illetve este vár­ják. Utinapló. (Harmadik füzet: Taliánországban.) Irta: Heresy Gusztáváé. XXXIII. Szabadjára engedtem gondolatai­mat ! Mesélni kezdtek a minden idők legnagyobb szónokának: Cicerónak beszédeit visszaverő falak romjai a Fórumon, — a távolból, a zöldelőn mesélő Pincióról mintha az évezre­dekkel ezelőtt dőzsölő Lucullus la­komáinak illatát teregetné a langyos tavaszi szél. A San Pietro kupolája, — melynek könnyedségéhez csak a boltozatosán domboruló napernyők lebegését tudom hasonlítani, — mintha aranyfürdőt venne az égből kizúduló sugárözönben. S. P. Q. R. figyelmeztet lépten-nyomon a négy betűből álló rövidítés, a régi, po­gány Róma jelmondatára. Senatus Populusque Romanus, vagyis, hogy a Senatus és a nép alkotják együtt a hatalmas római erőt. A mostani nyüzsgő, villamoscsen­géstől, autótülköléstől hangos, zeg­zugos, szűk utcákból szinte össze­sűrített város szíve, hajdan tágas mező volt: a Campus Martius, vagyis Mars mező, hol a diadalmenetek tömege gyülekezni szokott. Innen indultak meg azután s a Forum ele- . jén levő Septimus Severus diadal- j ívén áthaladva jutottak be a Via ! Sacrára. | Óh! — mennyi dicsőséges liad- í vezért, hőst, bajnokot követett az ünneplők kígyózó sora! Gyülekeztek az emlékeim is! A 70 éves, galambősz Galileo Galilei is itt, Rómában, a Sancta Maria Sopra Minerva templom ko­lostorában (mely az örök város egyet­len gothikus temploma) vonta visz- sza tanulmányozásban eltöltött éle­tének tanait, melyben kétségbevonta az addig elfogadott rendszer he­lyességét. Szerinte a föld forog a nap körül és nem fordítva. A „té­vedést“ esküvel visszavonó nagy csillagász bajosan merte megkoc­káztatni, a neki tulajdonított, láb­dobbanással megerősített, halk mon­datot: E pur si mouve. — És mégis mozog! Galilei elvét a leghíresebb tudó­sok elvetették akkor és tanainak visszavonásával elejét akarták venni a hír elterjedését követő biztos, ál­talános felfordulásnak. Az idők mú­lása Galilei tanainak győzelmét iga­zolta, ma már senki sem kételkedik abban, hogy „mégis mozog.“ (Mi­lyen különös, véletlen játéka a sors­nak, hogy Galilei halála napján született meg ’eszméinek diadalra- vivője: Isac Newton.) Majd hirtelen égigszökkenő láng­kígyókat látok a Nero által felgyúj­tott Rómának feketén gomolygó füstfelhőjében, látom a bűnbaknak előráncigált keresztények ártatlan, vértanú tömegét, látom azt a sok vért, jajt, dicsőséget, mámort, ár­nyat, borút, derűt, kacajt, ami e város felett, mint mindent átfogó atjhmosfera váltakozott időnként. A történelem, mint boszorkányos kaleidoskop, szédületes gyorsaság­gal pergette tarka, aranytól és vér­től fényes-árnyékos képeit, bámulva tűnődő szemeim előtt. Mintha a his­tória ezer lábon vágtató, szeszélyes táltosán rohannék, melyet türelmet­len poroszló korbácsol: az Idő! Egyszerre csak megtorpan velem a féktelen paripa, muzsikáló, eget- ostromló harangzúgás ringat, feje­men Oszentségének áldó keze pihen, szívemben meleg, puha megbékélt­ség rak fészket. Gondolataim sze- retetteim körül, mint lágyan átfogó kar, ölelőn settenkednek, fejem a Palazzo Conzervatori kőfalához tá­maszkodva pihen, testemet mintha milliárdnyi aranyporszemecskével hintette volna be a nagyszombat délelőttjén szinte tobzódva, minden­kit kegyes ajándékában részesítő, andalító meleget sugárzó napvilág. Ejnye, a mi Dobó Katicánk de de nagyon el tud merengni — mond­ja egy kedvesen csengő magyar hang, avval karon ragad egyik ve­zetőnk és sietve kísér a Palazzo termeibe, hol úti társaim már javá­ban bámulják a szebbnél-szebb szob­rokat. Nézze ezt a bájt! — mutat egy sötét bronzszoborra. Valóban, a tö- vishűző fiűcska olyan természetes, gyerekes egyszerűséggel igyekszik kioperálni a talpában szurkáló tö­vist, hogy szinte az űtporában ját­szadozó, póruljárt kis eleven nebu­lónak hihetnénk. Szeretik is utá­nozni, hiszen a kirakatok tele van­nak a márvány és bronzból készült tövishűzó fiűcskás szobrokkal, min­denféle nagyságban. (Folyt, köv.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom