Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-09-29 / 224. szám
XL V. év/. 224. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1928. szeptember 29. Főszerkesztő: Dr. HIBÁM GUSZTÁV # POLITIKAI NAPILAP ❖ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOB Előfizetési díj postai szállítással: egg hónapra 8 pengő 20 fillér, aeggedévre 9 pengő 60 fillér, egges szám ára 16 fillér, vasár- » nap 24 fillér.* Szerkesztőség és kiadóhivatalt Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám; 11. ♦ Hirdetések ♦ milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Ipari kérdések. Irta: Temple Rezső nyug. h. államtitkár, országgyűlési képviselő. A gyér- és kézműiparnak, ha jövője a lelkén fekszik, legközelebbi célkitűzése a munkások jóléte és a racionalizálás lehet. Munkásjőlát! Ha visszagondolok arra az időre, amikor Es- ■enben Eruppnak voltam a vendége, nem a nagyszerűen berendezett gyár ragadta meg a leltemet, hanem az az élmény, amikor künn a hegyoldalban, a fenyvesek között, kastélyszerű épületben együtt ebédeltem ez öreg, elaggott munkásokkal. Ctupa megelégedett, piros pozsgás arcú, tiszteletreméltó ősz ember, fehéren terített asztal mellett, kedélyei beszélgetéssel fogyasztotta velem a kalóriára kiszámított ételeket. Ezt itthon még senki Bem kívánja az ipartól, de joggal meg' követelhetjük tőle, hogy bánjék jől a munkásokkal, hogy az abban a gyárban jől érezze magát és akkor jobb támaszt, mint a saját munkását, nem fog találni sehol. A racionalizálás. A gyárban a régi elavult gépeket ki kell cserélni, szénmegtakarítő készüléket kell bevezetni, a könyvvezetést modernizálni, szóval a techika vívmányaival szerves, tervszerű rendet kell keresztül vinni. A kis- és középiparban is szakítani kell sok régi sallanggal. Meg kell állapítani az önköltségi árat, helyes munkaidőbe* osztás, anyagraktárcsökkenés, normák és típusok felállítása, anyagvizsgálat, modern szerszámok és kisgépek alkalmazandók. A tanoncokat pszichotechnikai módszerek segítségével kell kiválogatni. Végül gyorsabb ütemben kell a specializálódást keresztülvinni. A kézműiparnak továbbá nagy sérelme a jogosulatlan iparűzés, az úgynevezett kontárkérdés. Egyedül Budapesten közel 30,000 jogosulatlan iparüző működik- Ugyanilyen az arány vidéken is. Pedig a kontár kárára van a közönségnek, mert rossz anyagból rossz munkát csinál, kárára van az iparosságnak, mert a tisztes ipartól veszi el a munkát, Eger város 1929.évi költségelőirányzatában csaknem 450.000 P-t tesz ki a pótadó-alap Eger, szeptember 28. Eger város adóhivatalának a kimutatása szerint Eger város adőző-polgfirai terhére az 1928. évre földadóban . . 33 533 33 P házadőbau . . 411.474*93 < társulati adóban 9.892-79 « tantiem adóban 2.130-72 « összesen 457-031.77 P van kivetve, s ezen összeg szolgál a városi pótadó alapjául. Ezen adóalapból behajthatatlanság, űzletmegszűnés, tárgy- változás és felebbezés folytán levonható 10°/«, azaz 45.703-18 P, s akkor marad adóalap : 411 ezer 328 pengő 59 fillér. Frank Tivadar városi tanácsos, adóhivatali főnök az 1929. évi költségvetési előirányzathoz készítette ezt a kimutatást, amelyhez Kakuk Jenő városi főszámvevő még ezeket fűzte: — «Ezen kívül a pőtadőalap megállapításánál figyelembe veendő, hogy a házadő az 1929. évi házadőalap emelkedése következtében legalább is 40.000 P-vel fog emelkedni, amelyből törlés és bevehetetlenség címén 4.000 P apadásba hozandó s így az 1929. évi pótadó-alap a fentieknél 36.000 P-vel magasabban irányzandő elő, vagyis az 1929. évi pótiókolható pótadóalap összesen 447.328 pengőt tesz ki.» Három életrevaló határozatot hozott a „magyar hét“ egri intézőbizottsága A «Magyar hé!» egri intéző- bizottsága csütörtök este Folatsik Jenő és Radii Károly elnöklete alatt az Egri Kereskedők Egyesületében ülést tartott, amelyen Fekete Soma, a kereskedők egyesületének titkára, Kertész Márton és Kornstein Soma vett részt. Az intéző-bizottság a következő, életrevaló határozatokat hozta : — 1. írni fog a nagyobb gyáraknak, hogy cikkeikből egy-egy díszes, művészi kirakatot készíttessenek Egerben, saját kirakatrendezőjükkel, fővárosi mintára. — 2. Felhívja a helybeli kereskedőket, hogy helybeli iparosok részére kirakatokat engedjenek át. — 3. Felkéri az állomás- parancsnokságot, hatóságokat, hivatalokat, iskolákat, hogy ismertessék ezen hét jelentőségét, és e héten magyar árút vásároljanak. A füzesabonyi tagosítás Budavári lapja a tagosítás ellen tüzeli a népet. — A volt képviselőjelölt lapját hajnalban dobálták a házakba ismeretlen tettesek. — Füzesabonyi gazdák a földmivelésügyi miniszternél. — ismét helyreállott a nyugalom. Füzesabony, szeptember 28. Az Egri Népújság közölte annak idején, hogy Füzesabony gazdái, nagyon okosan, a tagosítás elrendelését kérik. A tagosításról szőlő törvényes rendelkezések szerint, ha a földmivede kárára van a fiekusnak is, mert az adó elől megszökik. Az aktuális ipari kérdéseknek ilyen és hasonló mozaikszemeit gyakran kell az érdekelt testűlésügyi miniszter a tagosítást hasznosnak és szükségesnek mondja ki, akkor a birtokosok egynegyed részének kívánságára ii elrendelhető a tagosítás. Ez Füzesabonyban megtörtént és Polák Pál egri kir. törvényieteknek a nyilvánosság, a kormány s a parlament elé vinni és egységes, harmónikus képpé való egybefoglalását szorgalmazni. széki tanácselnök három héttel ezelőtt jogerős ítéletben elrendelte a tagosítást. A gazdák ezt tudomásul vették. Volt olyan is, akinek nem tetszett a dolog, de végül is mindenki belenyugodott a helyzetbe. Megjelenik Budavári. Ezelőtt két héttel, vasárnap azonban váratlanűl megjelent Füzesabony községben Budavári László volt országgyűlési képviselőjelölt és Fabinyi Lili volt bajai hirlapírőnő. Több házba bementek, ahová a közeli utcákból összehívták az embereket. Azok a buzgó legények, akik az összehívást végezték, a lelkére kötötték minden meghívottnak, hogy 50 fillért is hozzon magával. Mit tárgyaltak, miről tanácskoztak Budavári és Fabinyi Lili, az iránt még nem érdeklődtünk. Három nap múlva azonban, szerdán, ifj. Gál István községi bírő vezetésével néhány, a tagosítást ellenző gazda felment Budapestre Mayer János földmivelésügyi miniszterhez. Itt már az előszobában várta őket jő Budavári László, aki ekkor már beszélt a földmívelés- ügyi miniszterrel. Budavári a gazdák élén ismét be akart menni a miniszterhez, mint a küldöttség vezetője, ifj. Gál István bírő azonban nem volt hajlandó Budavárival 8gyütt menni a miniszter elé, nőm ismervén őt el vezetőnek. Mayer miniszter így Budavári nélkül volt kénytelen fogadni a füzesabonyi gazdákat, akiknek megmagyarázta, hogy a tagosítás megakadályozása már lehetetlen, mert az a független bíróság kezében van, de nyugodjanak meg az abonyi gazdák, mert a végón úgyis áldani fogják valamennyien a tagosítást. A gazdák megnyugodva jöttek haza Budapestről. Ugyanekkor Budavári levelet írt Magnin Alfréd füzesabonyi községi főjegyzőnek és ebben kijelentette, hogy meggyőződött arról, hogy az eljárás teljesen szabályszerűen és törvényes módon folyt le és «hajlandó megnyugtatni a kedélyeket», ha az egri járás fószolgabírája engedélyt ad ebből a célból népgyűlés tartására.
