Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-09-25 / 220. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928 szeptember 25. ban vett részt az akadémia polgársága. A választás eredménye: Elnök : Hajdú István, alelnök : Gyurcső Endre, ügyész : Simciő József, főjegyző : Tőíh György, pánztáros: Bognár János, ellenőr : Ztiross Lajos, háznagy : Polák György, könyvtáros: Mándy József. A választmány tagjai: Bitskey Zoltán, Bereate László, Pavlyák Ferenc, Szmetana Károly, Darányi János, Buzáky Dénes, Szongott Tivadar és Csajda István. Póttagok : Szoják Imre, Pajor Bertalan, Prágay Lajos és Tóth Ferenc. Az irodalmi szakosztály rendes tagjai: Bakó József, Hajdú István, Hatala Pál, Mándy József, Tóth György és Vratarici György. Póttagok: Mondok Sándor és Kovács József. A vigalmi bizottság tagjai: Bitskey Zoltán, Gyurcső Endre, Payer Ferenc, Simcső József, Szmetana Károly, Tőth György és Vall Gyula. A sport szakosztály tagjai: Bitskey Zoltán, Gyurcjó Endre, Majthéayi József, Szabó Gyula és Szmetana Károly. Az új tisztikar nevében Hajdú István elnök mondott köszönetét a választóknak és hosszabb beszédben kifejtette a főiskolai ifjúság szociális feladatait. munkák tartoznak. Az a) munkecsoportra négyen adtak be ajánlatot: Nagy-testvérek (Eger) 318 067 P 16 f. Márkus-testvérek (Eger) 305 379 P 05 f, Építőipar R. T. (Eger) 313.341 P 80 f, Budapesti Építőipari Szövetkezet 368.237 P 85 f. A képviselőtestület 39 szavazattal 9 ellenében a legolcsóbb ajánlattevőnek: az egri Márkus testvéreknek adta vállalatba az a) munkacsoportot. A lakatos munkákat ifjú Zachar Ferenc (Eger) kapta 26 009 P 80 f, az üveges munkákat Losoncig Árpád (Eger) 3661 P, az asztalos munkákat PaMfomfs Lajos (Eger) 24.105 P 30 f, a festő és mázolómunkákat Szente Fisbek László (Eger) 11.259 P 54 f, a redőnymunkákat Korányi és Frölich (Budapest) 1072 P, a vízvezetéki munkákat Joő Gyula (Eger) 11.305 P 60 f, a villacyfelszera- lési munkákat Rudi of-l&tirr érek (Eger) 4271 P vállalati összeggel. A Deák Ferenc utcai elemi iskola felépítésének e) munkacsoportjára négyen adtak be ajánlatot: Márkus-testvérek (Eger) 115.772 P, Bacsó és tsa (Budapest) 110.408 P 20 f, Greiner Jenő (Budapest) 116 641 P 70 f és Borbély éa tsa (Budapest) 114.284 P. A képviselőtestület az a) munkacioporíot a Márkus-test- véreknek, mint egyedül pályázó egri vállalkozónak adta vállalatba. Az üveges munkákat Klein Zoltán (Eger) kapta 1182 P, az asztalos munkákat Paulovits Lajos (Eger) 8791 P 10 f, a lakatos munkákat ifjú Zachar Ferenc (Eger) 5815 P 50 f, a szobafestő és mázoló munkákat Bajusz József (Eger) 4090 P, a vízvezetéki munkákat Priesner és Gönczy (Éger) 3060 P 94 f, a szobrász munkákat Vögerl Alajos (Budapest) 9205 P, a villanyfelszerelési munkákat Szalai és Deutsch (Budapest) 1859 P vállalati ősz- szeggel. Ezt a határozatot azonban háromórás vita előzte meg. Nemecsek Aurél városi jegyző, előadó ismertetve a beérkezett pályázatokat, előterjesztette az állandó választmány javaslatát, amely szerint a város ne döntsön a pályázatok felett, hanem terjessze fel azokat döntés végett a kultuszminiszterhez. Szabó Szilárd dr. az állandó választmány javaslata mellett szólalt fel. Radii Károly kiemelte, hogy a képviselőtestület egyszer már döntött ebben a kérdésben a júniusi közgyűlésen. A Deák Ferenc-űú iskolát a Márkus- testvéreknek, az Irgalmas utcai iskolát a iVa^y-testvéreknek Ítélte mint legolcsóbbaknab. A várIzgalmas városi közgyűlés Ä polgármester távolléte miatt levették napirendről a költségvetést. Háromórás vita volt a Deák Ferenc-űti és az Irgalmas-utcai iskolák építésének vállalatba adása fölött. Eger, szeptember 24. Szombaton délután négy órai kezdettel Braun Károly városi főjegyző, polgármester helyettes elnöklete alatt közgyűlést tartott Eger város képviselőtestülete. A közgyűlés iránt a városatyák részéről gyenge-közepes érdeklődést láttunk, míg a karzatot zsúfolásig megtöltötte a kiváncsi közönség, amely a tárgysorozat után nyilván izgalmas jelenetekre számított. Braun Károly polgármesterhelyettes, elnök megnyitó szavaiban kegyelettel emlékezett meg az elhunyt Petravich Antal városi képviselő érdemeiről. Indítványára Petravich Antal érdemeit a közgyűlés jegyzőkönyvében megörökíti az elhunyt képviselőnek követségi attasé fiához pedig részvétiratot intéz a képviselőtestület. Heller József dr. interpellál azután a polgármester távolléte miatt. — A hdyzet az, — mondja Heller dr. — hogy immár negyedik ízben telik el közgyűlés fontos, súlyos ügyek tárgyalásával anélkül, hogy azon jelen volna a polgármester. A városi ügyek között legfontosabb a költségvetés. A mai közgyűlés napirendjén szerepel ez a köz- gazdasági szempontból is rendkívül nagy horderejű kérdés és ennek tárgyalásánál nincs jelen a polgármester és ninci jelen az a két vezető tisztviselő sem, akik ennek a költségvetésnek összeállításában résztvettek. Elismerem, hogy a magyar városok miskolci kongresszusán is ott kell lenniök ezeknek az uraknak, de kérdem : Akad-e az országban Egeren kívül csak egyetlen egy város is, amely polgár- mesterének éa két vezető tisztviselőjének a kongresszus miatt bekövetkezett távollétében tárgyalja le a jövő évi költségvetését? Van e olyan halaszthatatlan ügy itt, amit föltétlenül ma kell letárgyalni? Lehetetlen az, hogy ilyen fontos ügyekben a város vezetői a mi kívánságainkról csak közvetve vegyenek tudomást. Indítványozom, hogy az egész közgyűlést halasszuk el, de minden körülmények között vegyük le napirendről a költségvetés előirányzatát 1 — Tanulni fognak Miskolcon az Egert képviselő világosfejű városvezetők, de tanulják meg ezt is, hogy ez a harmincezer lakosú város Halt! ot kiált az ellen, hogy vezetői ilyen fontos kérdések tárgyalásánál távol legyenek. Braun Károly elnök, bár a szabályok szerint a napirend előtti felszólaláshoz nem lehet hozzászólni, Heller indítványához megengedi a hozzászólást, mert az szorosan összefügg a tárgysorozattal. Dobrányi Lajos hozzájárúl az indítványhoz, de alaki okokból kéri a kültségvetéinek napirendről való levételét, mert a vízvezeték és csatornázás alapdíját fel akarja emelni a költségvetési tervezet. Ez így szabálytalan. Csak külön javaslatra emelhetők fel az alapdíjak. (Helyeslés.) Petro Kálmán dr. teljesen magáévá teszi Heller dr. indítványát. Sérelmezi, hogy négy hónappal ezelőtt a villamosítás kérdésében tett előterjesztésére még mindig nem történt semmi. Most részletesen őhajtana foglalkozni ezzel az üggyel, de a polgár- mester, aki a vármegyei villamossági részvénytársaságnak tagja, távol van. Oda módosítja Heller indítványát, hogy vegyék le a napirendről és a jövő hét folyamén, de föltétien a jövő hét folyamán, rendkívüli közgyűlésen tárgyalják le a költségvetést. (Helyeslés.) Láng Nándor felszólalása után Braun Károly elnök szavazásra teszi fel a kérdést. A közgyűlés egyhangúlag elfogadja Heller dr.-nak Petro dr. által módosított indítványát. Vitéz Subik Károly interpellációja. Igen sokan feszült érdeklődéssel várták vitéz Subik Károly bejelentett interpellációját a tanács támadásaival kapcsolatban. Az egész közgyűlés mély csendben figyelt, mikQjr erre az interpellációra került a sor. Vitéz Subik Károly azonban szólásra emelkedve csak ennyit mondott: — Tekintetes képviselőtestület! Én a polgármester úrhoz kívántam kérdést intézni az ismeretes durva hangú tanácsi határozat miatt. A polgármester úr nincs itthon, így nincs kihez intéznem a kérdést. A városi padok hirdetése. Tatay Sándor interpellált ezután a városi reklámpadok hirdetésének drágasága miatt : — Egy színészforma ember jött be tavaly hozzám azzal, hogy ő a tanács embere. Én nem akartam hirdetni, de az ember annyit beszélt és hivatkozott a tanácsra, bogy végre szabadulni igyekeztem tőle és megrendeltem a hirdetést egyik városi padra. Az ember nekem azt mondotta, hogy három évre 38 pengő a hirdetés dija és én kifizettem a 38 pengőt. Most űjbői megjelent nálam és erre az évre ismét 38 pengőt kért. Amikor tiltakoztam, felmutatta az általam aláírt hö telezvényt, amely szerint én három éven át minden évben 38 pengőt tartozom fizetni. Hát ez borzalmasan drága. És ezek az emberek most egymással veszekednek. Mindkét hirdetési vállalkozótól kapjuk a levelet, hogy a másiknak ne fizessünk, mert az nem lesz érvényes fizetés és egymást lehordják mindennek. Kérem a tanácsot, figyelmeztesse ezeket az urakat a rendse. Braun Károly elnök kijelenti, hogy ez az ügy teljesen magánügy és abba a városi tanácsnak semmi beleszólása nem lehet. Az Irgalma8-utcai elemi iskola vállalatba-adására vonatkozólag a közgyűlés úgy határozott, hogy két csoportba választja szét az építkezési munkát: a) és b) munkacsoportra. Az s) csoportba a föld-, kőmíves, szigetelő, elhelyező, stb. munkák, míg a b) csoportba az egyéb kisipari