Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-09-25 / 220. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928 szeptember 25. ban vett részt az akadémia pol­gársága. A választás eredménye: Elnök : Hajdú István, alelnök : Gyurcső Endre, ügyész : Simciő József, főjegyző : Tőíh György, pánztáros: Bognár János, ellen­őr : Ztiross Lajos, háznagy : Po­lák György, könyvtáros: Mándy József. A választmány tagjai: Bitskey Zoltán, Bereate László, Pavlyák Ferenc, Szmetana Ká­roly, Darányi János, Buzáky Dé­nes, Szongott Tivadar és Csajda István. Póttagok : Szoják Imre, Pajor Bertalan, Prágay Lajos és Tóth Ferenc. Az irodalmi szak­osztály rendes tagjai: Bakó Jó­zsef, Hajdú István, Hatala Pál, Mándy József, Tóth György és Vratarici György. Póttagok: Mondok Sándor és Kovács Jó­zsef. A vigalmi bizottság tagjai: Bitskey Zoltán, Gyurcső Endre, Payer Ferenc, Simcső József, Szmetana Károly, Tőth György és Vall Gyula. A sport szakosz­tály tagjai: Bitskey Zoltán, Gyurcjó Endre, Majthéayi József, Szabó Gyula és Szmetana Ká­roly. Az új tisztikar nevében Hajdú István elnök mondott köszöne­tét a választóknak és hosszabb beszédben kifejtette a főiskolai ifjúság szociális feladatait. munkák tartoznak. Az a) munkecsoportra négyen adtak be ajánlatot: Nagy-test­vérek (Eger) 318 067 P 16 f. Márkus-testvérek (Eger) 305 379 P 05 f, Építőipar R. T. (Eger) 313.341 P 80 f, Budapesti Építő­ipari Szövetkezet 368.237 P 85 f. A képviselőtestület 39 szavazattal 9 ellenében a legolcsóbb ajánlattevőnek: az egri Márkus testvéreknek adta vállalatba az a) munkacsoportot. A lakatos munkákat ifjú Zachar Ferenc (Eger) kapta 26 009 P 80 f, az üveges munkákat Losoncig Ár­pád (Eger) 3661 P, az asztalos munkákat PaMfomfs Lajos (Eger) 24.105 P 30 f, a festő és mázoló­munkákat Szente Fisbek László (Eger) 11.259 P 54 f, a redőny­munkákat Korányi és Frölich (Budapest) 1072 P, a vízvezetéki munkákat Joő Gyula (Eger) 11.305 P 60 f, a villacyfelszera- lési munkákat Rudi of-l&tirr érek (Eger) 4271 P vállalati összeggel. A Deák Ferenc utcai elemi iskola felépítésének e) munkacsoport­jára négyen adtak be ajánlatot: Márkus-testvérek (Eger) 115.772 P, Bacsó és tsa (Budapest) 110.408 P 20 f, Greiner Jenő (Bu­dapest) 116 641 P 70 f és Bor­bély éa tsa (Budapest) 114.284 P. A képviselőtestület az a) munkacioporíot a Márkus-test- véreknek, mint egyedül pályázó egri vállalkozónak adta válla­latba. Az üveges munkákat Klein Zoltán (Eger) kapta 1182 P, az asztalos munkákat Paulovits La­jos (Eger) 8791 P 10 f, a laka­tos munkákat ifjú Zachar Ferenc (Eger) 5815 P 50 f, a szobafestő és mázoló munkákat Bajusz Jó­zsef (Eger) 4090 P, a vízvezetéki munkákat Priesner és Gönczy (Éger) 3060 P 94 f, a szobrász munkákat Vögerl Alajos (Buda­pest) 9205 P, a villanyfelszere­lési munkákat Szalai és Deutsch (Budapest) 1859 P vállalati ősz- szeggel. Ezt a határozatot azonban háromórás vita előzte meg. Nemecsek Aurél városi jegyző, előadó ismertetve a beérkezett pályázatokat, előterjesztette az állandó választmány javaslatát, amely szerint a város ne dönt­sön a pályázatok felett, hanem terjessze fel azokat döntés vé­gett a kultuszminiszterhez. Szabó Szilárd dr. az állandó választmány javaslata mellett szólalt fel. Radii Károly kiemelte, hogy a képviselőtestület egyszer már döntött ebben a kérdésben a júniusi közgyűlésen. A Deák Ferenc-űú iskolát a Márkus- testvéreknek, az Irgalmas utcai iskolát a iVa^y-testvéreknek Ítél­te mint legolcsóbbaknab. A vár­Izgalmas városi közgyűlés Ä polgármester távolléte miatt levették napirendről a költségvetést. Háromórás vita volt a Deák Ferenc-űti és az Irgalmas-utcai iskolák építésének vállalatba adása fölött. Eger, szeptember 24. Szombaton délután négy órai kezdettel Braun Károly városi főjegyző, polgármester helyettes elnöklete alatt közgyűlést tar­tott Eger város képviselőtestü­lete. A közgyűlés iránt a város­atyák részéről gyenge-közepes érdeklődést láttunk, míg a kar­zatot zsúfolásig megtöltötte a kiváncsi közönség, amely a tárgysorozat után nyilván izgal­mas jelenetekre számított. Braun Károly polgármesterhe­lyettes, elnök megnyitó szavai­ban kegyelettel emlékezett meg az elhunyt Petravich Antal vá­rosi képviselő érdemeiről. Indít­ványára Petravich Antal érde­meit a közgyűlés jegyzőkönyvé­ben megörökíti az elhunyt kép­viselőnek követségi attasé fiához pedig részvétiratot intéz a kép­viselőtestület. Heller József dr. interpellál azután a polgármester távolléte miatt. — A hdyzet az, — mondja Heller dr. — hogy immár ne­gyedik ízben telik el közgyűlés fontos, súlyos ügyek tárgyalásá­val anélkül, hogy azon jelen volna a polgármester. A városi ügyek között legfontosabb a költségvetés. A mai közgyűlés napirendjén szerepel ez a köz- gazdasági szempontból is rend­kívül nagy horderejű kérdés és ennek tárgyalásánál nincs jelen a polgármester és ninci jelen az a két vezető tisztviselő sem, akik ennek a költségvetésnek összeállításában résztvettek. El­ismerem, hogy a magyar váro­sok miskolci kongresszusán is ott kell lenniök ezeknek az urak­nak, de kérdem : Akad-e az or­szágban Egeren kívül csak egyet­len egy város is, amely polgár- mesterének éa két vezető tiszt­viselőjének a kongresszus miatt bekövetkezett távollétében tár­gyalja le a jövő évi költségve­tését? Van e olyan halaszthatat­lan ügy itt, amit föltétlenül ma kell letárgyalni? Lehetetlen az, hogy ilyen fontos ügyekben a város vezetői a mi kívánságaink­ról csak közvetve vegyenek tudomást. Indítványozom, hogy az egész közgyűlést halasszuk el, de minden körülmények között ve­gyük le napirendről a költségve­tés előirányzatát 1 — Tanulni fognak Miskolcon az Egert képviselő világosfejű városvezetők, de tanulják meg ezt is, hogy ez a harmincezer lakosú város Halt! ot kiált az ellen, hogy vezetői ilyen fontos kérdések tárgyalásánál távol le­gyenek. Braun Károly elnök, bár a sza­bályok szerint a napirend előtti felszólaláshoz nem lehet hozzá­szólni, Heller indítványához meg­engedi a hozzászólást, mert az szorosan összefügg a tárgyso­rozattal. Dobrányi Lajos hozzájárúl az indítványhoz, de alaki okokból kéri a kültségvetéinek napirend­ről való levételét, mert a víz­vezeték és csatornázás alapdíját fel akarja emelni a költségve­tési tervezet. Ez így szabályta­lan. Csak külön javaslatra emel­hetők fel az alapdíjak. (Helyeslés.) Petro Kálmán dr. teljesen ma­gáévá teszi Heller dr. indítvá­nyát. Sérelmezi, hogy négy hó­nappal ezelőtt a villamosítás kér­désében tett előterjesztésére még mindig nem történt semmi. Most részletesen őhajtana foglalkozni ezzel az üggyel, de a polgár- mester, aki a vármegyei villa­mossági részvénytársaságnak tagja, távol van. Oda módosítja Heller indítványát, hogy vegyék le a napirendről és a jövő hét folyamén, de föltétien a jövő hét folyamán, rendkívüli közgyűlésen tárgyalják le a költ­ségvetést. (Helyeslés.) Láng Nándor felszólalása után Braun Károly elnök szavazásra teszi fel a kérdést. A közgyűlés egyhangúlag elfogadja Heller dr.-nak Petro dr. által módosí­tott indítványát. Vitéz Subik Károly interpellációja. Igen sokan feszült érdeklődés­sel várták vitéz Subik Károly bejelentett interpellációját a ta­nács támadásaival kapcsolatban. Az egész közgyűlés mély csend­ben figyelt, mikQjr erre az inter­pellációra került a sor. Vitéz Subik Károly azonban szólásra emelkedve csak ennyit mondott: — Tekintetes képviselőtestület! Én a polgármester úrhoz kíván­tam kérdést intézni az ismeretes durva hangú tanácsi határozat miatt. A polgármester úr nincs itthon, így nincs kihez intéznem a kérdést. A városi padok hirdetése. Tatay Sándor interpellált ez­után a városi reklámpadok hir­detésének drágasága miatt : — Egy színészforma ember jött be tavaly hozzám azzal, hogy ő a tanács embere. Én nem akartam hirdetni, de az ember annyit beszélt és hivatkozott a tanácsra, bogy végre szabadulni igyekeztem tőle és megrendeltem a hirdetést egyik városi padra. Az ember nekem azt mondotta, hogy három évre 38 pengő a hirdetés dija és én kifizettem a 38 pengőt. Most űjbői megjelent nálam és erre az évre ismét 38 pengőt kért. Amikor tiltakoztam, felmutatta az általam aláírt hö telezvényt, amely szerint én há­rom éven át minden évben 38 pengőt tartozom fizetni. Hát ez borzalmasan drága. És ezek az emberek most egymással vesze­kednek. Mindkét hirdetési vállal­kozótól kapjuk a levelet, hogy a másiknak ne fizessünk, mert az nem lesz érvényes fizetés és egy­mást lehordják mindennek. Ké­rem a tanácsot, figyelmeztesse ezeket az urakat a rendse. Braun Károly elnök kijelenti, hogy ez az ügy teljesen magán­ügy és abba a városi tanácsnak semmi beleszólása nem lehet. Az Irgalma8-utcai elemi iskola vállalatba-adására vonatkozólag a közgyűlés úgy határozott, hogy két csoportba választja szét az építkezési munkát: a) és b) munkacsoportra. Az s) csoport­ba a föld-, kőmíves, szigetelő, elhelyező, stb. munkák, míg a b) csoportba az egyéb kisipari

Next

/
Oldalképek
Tartalom