Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-09-23 / 219. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928 szeptember 23. A zipszerek bevándorlásának nyolcszázéves jubileuma. A zipszerek zöme a tizenegyedik század folyamán vándorolt be a magyar királyok hívására Szászországből és Flandriából a Magas-Tálra, a Kárpátok legmagasabb hegysége alatt elterülő síkságra, mely abban az időben évszázados rengeteg volt; rendkívül önérzetes, szerény és jóindulatú emberek voltak, akik érzésben a magyarokkal teljesen összeolvadtak, a magyaroknak édes testvérei lettek: együtt örvendeztek, együtt szenvedtek nyolcszáz éven át, mig Trianon nem szakította el őket egymástól. A térképen el vannak egymástól választva, de lelkileg annál erősebben simulnak egymáshoz, mert testvéri rokonérzést a telkekből kiöldösni még a ^mindenható« cseheknek sem lehet. A zipszerek úgy érzik, hogy kötelességük szót emelni a Felvidéken, a Szepasségen tiz év őta dűlő lelki hadjárat ellen, nem nézhetik tovább tétlenül, mint kínozzák, pusztítják testvéreiket a csehek, elvégre mindennek meg van a mértéke! Még ez év őszén megtartják magyarországi letelepedésük nyolcszáz éves jubileumát s azon elsősorban Trianon igazságtalanságait fogják tárgyalni. A jubileumi ünnepség egy később megállapítandó napon Miskolcon lesz; ez ügyben készséggel ad felvilágosítást: Tista Miska ny. rendőrfőtanácsos, Miskolc, Tizes- honvéd-u. 36. Szeptember 30.-án gazdagyülés lesz Gyöngyösön. A Magyar Gazdaszövetség a Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamarával és a Hevesvármegyei Gazdasági Egyesülettel együttesen Gyöngyösön, szeptember hő 30.-án délelőtt yi őrakor, a Bruckner-vendéglö nagytermé ben gazdagyűlést rendez. — Tárgysorozat: 1. Elnöki megnyitóbeszédet mond Barnát István, a felsőház tagja, a Magyar Gazdaszövetség elnöke. 2. Farkas Géza országgyűlési képviselő előadása: »Lótenyésztésünk helyzetéről.« 3. Kovách László földbirtokos előadása: »A többtermelés az 1928-as konjunktu rában«. 4. Ivády Béla ország- gyűlési képviselő, a Magyar Gazdaszövetség ügyvezető-alel- nőke előadása: «A szőlőtermelés jelentősége,— borértékesítés kérdése«. — Amerikában, a tornado-szél- vész által sújtott vidéken reguláris katonaság veszi fel a harcot a pusztító rablóbandákkal. — Moszkvai jelentés szerint a szovjetkormány utasította a tanítókat, hogy Tolstoj műveit úgy kell magyarázni a hallgatók előtt,, hogy Tolstoj reakcionárius volt, aki sohasem értette meg a szociálista forradalmi munkás- mozgalmat és műveiben is megfeledkezett a szolgaság borzalmairól beszélni. Szükségletét mindenkor helybeli Iparosnál és kereskedőnél szerezze be! Hatalmas gyűrűzöm lesz az egri tej szövetkezet tejfeldolgozó telepe Százhúszezer pengős költséggel most folyik az építkezés és a gépek szerelése a régi bőrgyár helyén. Budapestre utaztában y-J TEKINTSE MEG A Kertész-utca déli vége táján, az egykori bőrgyár telkén lázas munka folyik. Az egri Tejszövetkezet 23 ezer pengőért megvásárolta ezt a telket és most nagy tej-feldolgozó telepet létesít itten. A régi épületeket részben lebontották, részben átalakították. Az építkezést a legújabb egri építő cég: ez Ivócs és Wágner építészmérnökök építési vállalata végzi. Az átalakítás költségei 28 ezer pengőt tesznek ki. A tejfeldolgozó üzemnek kilenc helyisége lesz, a köz ponti irodának kettő. A tejfel- dolgozó gépek már megérkeztek, hétfőn kezdődik a szerelésük, amely körülbelül egy hónapot vesz igénybe. Kompresszorok, hűtők, tartályszűrők, hőcserélők, tejkavarők stb. szóval a legmodernebb tejfeldolgozó gépek találnak alkalmazást a szövetkezet nagyszabású tejfeldolgozó telepén. A hatalmas egri tejüzem felállítása a telek árával, építkezéssel, gépekkel és a szerelés költségeivel százhúszezer pengőbe kerül. Hosszú és fáradságos munka után haladt ennyire az egri tejszövetkezet ügye. A kölcsön megszerzése ugyancsak sok időt vett igénybe, ezért csak most tudtak hozzáfogni az építkezéshez. Mayer János földmivelés- ügyi miniszter, Düssing Miksa, az Országos Központi Tejszö vetkezet Központjának vezérigazgatója és Tolnay Pál miniszteri osztálytanácsos minden ügyében odaadó támogatásban segítették a szövetkezet fejlődését. Valkóczy János a tejszövetkezet tevékeny igazgatója kijelentette ez Egri Népújság munkatársa előtt, hogy a most már teljes erővel meginduló tejüzem pasztörizált vajat, yoghurtot, tejszínt, túrót, tejfölt és mindennemű tejterméket fog előállítani a palackozott pasztörizált tej mellett. A vaj árukat a földmívelés- ügyi minisztérium által márkázva, külföldre is szállítják. A tejszövetkezetnek ugyanitt tojásüzeme is lesz. Mindezekből látható, hogy itt egy tekintélyes gyárüzem lesz a tej feldolgozására egy szakképzett üzemvezető irányítása mellett. A tejfeldolgozó telepen mindent géperő végez. Amint beérkezik a tej, ahhoz többé nem nyúl emberi kéz. A mérést és palackozást is gépek végzik. Az üzem óránként ezer liter tejet képes feldolgozni a szükséges termékekre. így természetesen könnyen elláthatja a a szövetkezet pasztörizált tejjel és tejtermékekkel a helybeli kereskedőket és a magánosokat is. Az egész Eger város lakosságát el tudja látni termékeivel a szövetkezet. A szövetkezet igazgatósága az Országos Tejizövetkezeti Központtal egyetértőén tervbevette, hogy Eger város megfelelő, központi fekvésű helyén tejcsarnokot állít fel, ahol reggeltől estig árúsítják a tejet és tejtermékeket. Itt említjük meg, hogy ez idő- szerint négy községből szállítják az egri szövetkezeinek a tejet és most újabb öt községet fognak bekapcsolni az üzembe. A tej, amelyet a szövetkezetnek Egerbe szállítanak 3 9 és 4 zsírszázalék- kal rendelkezik. A szövetkezet 3 3 ztírszázalékon aluli tejet nem is vesz át. Örvendetesen állapítjuk meg, hogy ezzel Egerben egy új, nagy reményekre jogosító gyárüzem létesült. Nem hallgathatjuk el azt sem, hogy a nagyszabású műnek létrehozásában Szabó Gyula dr. főszolgabírónak, Je- zierszky Mihály vármegyei gazdasági felügyelőnek, Jankő-Bre- zovay Miklós földbirtokosnak és Valkóczy János igazgatónak hervadhatatlan érdemei vannak. KOSSUTH LAJOS-UTCA 9. „ BUDAPEST LEGOLCSÓBB *1 DIVATHÁZA- ' ELEGÁNS és DIVATOS COSTUnÖKOEt*. KÁBÁTOKBAN. PUHÁKBAN Éa BLOUSOKBAM zási helye, minősége és gyártási módja, mert így a közönség könnyen meggyőződne, hogy jobb, tertósabb, ízlésesebb és árának megfelelőbb cipőt a magyar cipőnél nem vásárolhat! HÍREK A cipészipar megmentése érdekében a közterhek csökkentése és a behozatal megnehezítése szükséges A koldus ország koldus lakói évente csak cipőért 12 millió pengővel adóznak a külföldnek. Súlyos helyzetben van a magyar cipészkiiipar s ezzel kapcsolatban kétszázezer magyar ember. Megmentésükről senki nem gondoskodik, pedig az állam feladata a cipőipar védelme, mert ha sorra megszűnik a cipészkisiparos önálló existenciája, — ugyanakkor az adófizető alanyok egy számottevő rétege alól csúszik ki a talaj. A cipészkisiparban mindenki munkanélküliségről panaszkodik, amin nem is lehet csodálkozni, ha meggondoljuk, hogy csak az elmúlt évben is nyolc- százezer (!) pár külföldi cipő jött be az országba, 12 millió pengő értékben. Iparpártolás hiányában a koldus ország koldus lakói csak cipőért 12 millió pengővel adóznak a külföldnek! És a magyar cipőiparnak a drága hitel, az általános pénztelenség és óriási közterhekkel viaskodva még a jól szervezett, tőkeerős külföldi gyárak importjával is küzdenie kell. Az állam feladata, hogy a terheket csökkentse, az importot pedig megnehezítse, mielőtt teljesen megfojtaná a magyar cipőipart. Addig is, amíg ez megtörténik, életbe kellene léptetni azt, hogy minden kirakatba helyezett cipőn megjelöltessék az áru szárma Áram-szünet. Eger város villamos telepe közli, hogy vasárnap reggel órától délután 2 óráig, géppróba miatt a Deák Ferenc út, Széche- nyi-utca és Rákóczy-űti városrészek nem kapnak villamos áramot. Halálos szerencsétlenség Kerecsend mellett. Bajzáth Péter 63 éves fel- sőtárkányi mészégető kótlovas kocsiján meszet szállított Verpelétre. Útközben, Kerecsend körül a fék felmondta a szolgálatot s az egyik nagyobb lejtőn a kocsi nekiszaladt a lovaknak; a máskülönben békés természetű állatok ettől megbokrosodtak s rettenetes gyorsasággal ragadták maguk után a szekeret. Bajzáth Péter nem tudta lovait megállítani, s az árokbazuhanás veszélyétől félve kiugrott a kocsiból, de oly szerencsétlenül, hogy teljes erővel egy villanyoszlophoz vágódott és koponyatöré^ben pár perc múlva meghalt. Cigánykaraván az egri korzón Pénteken este, 7 óra körül, kivont karddal két lovascsendőr egy három szekérből, 21 emberből álló oláhcigánykaravánt is végigkor- zóztatott az egri Fő-utcán, a járókelők nem csekély érdeklődése közben. A gyánus külselyű egyénekre eddig semmi bűncselekményt nem lehetett rábizonyítani s a füzesabonyi csendőrőrs is csak azért kisérte őket Füzesabonyból Egerbe, hogy innét illetőségi helyükre to- loncolják az idegen csavargókat. Összeégette a meggyujtott puskapor. Nagy Lajos 16 éves Makiári úti legény egy tüzérségi tüzet jelző puskaporos töltényt talált s azt játékból meggyujtotta; a hir- telenül felcsapódó láng azonban az egész arcát és balkezét úgy összeégette, hogy Nagy Lajost súlyos sérülésekkel kórházba kellett szállítani. Halálos szerencsétlenséget okoztak a temetés közben megbokrosodott lovak. Gyöngyösről jelentik: A gyöngyösi zsidó temető előtt, temetés közben megbokrosodtak a gyászkocsi elé fogott lovak s a kocsit az árokba döntötték. A halottat kisérő hitközségi alkalmazottak közűi a gyászkocsi maga alá temette Lichtenstein Ármint, kit súlyos fej- és bordasérülésekkel a közkórházba szállítottak, hol másfélnapi szenvedés után meghalt. Lichtensteinnek négy árvája maradt.
