Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-09-21 / 217. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928. izeptember 21. Vegyék revízió alá a heve smegy ei csendőrőrsök feloszlatását! Hevesmegye legfontosabb gazdasági és belbiztonsági érdekeit veszélyezteti a csendörörsök feloszlatása Istenmezeje, Abasár, Verpelét és Tiszaszöllös községekben. Kardos Géza szín- igazgató egri szubvenciója. Eger, szeptember 20. Mint iameretea, Eger vároa képviselőtestületének közgyűlése 4600 pengő évi támogatást biztosított Kardosa Géza debreceni színigazgatónak, akinek kitűnő társulata már két éven át játszott Egerben és a közönség teljes megelégedését érdemelte ki. Kardosé Géza az idén is be akart jönni LEgerbe színtársulatával, de közben itt az történt, hogy a színház épületét életveszélyesnek [mondotta ki a hatóság és elrendelte annak bezárását. így esett meg, hogy színház nélkül maradt a »magyar Athén» és, amint azt a városi képviselőtestület közgyűlésén is panaszolta néhány, a kultúra iránt fejlett érzéket tanúsító képviselő, a Nemzeti Színház Egerbe érkezett kiváló gárdája is csak a mozi kis színpadán mutathatta be Egernek az «Igazi Passiót.» Ezt akkor rösteltük is egy kissé, de a sok nagy bajunkban elfelejtettük azőta. így azután nem lehetett Egerben színi idény sem. Kardosa Géza azt kérte Eger várostól, hogy ha már színi idényt nem tarthat, legalább a 4600 pengő szubvenciót fizesse meg a város a társulatnak, mert ő úgy kötötte meg szerződését színészeivel, hogy számításába az egri idényt is fölvette. A város azt felelte, hogy ha nincs színház, nincs színi idény, akkor szubvenció sem jár. Kardoss a városi határozatot megfelebbezte a megyéhez, kijelentve, hogy 0 nem hibás abban, hogy Egerben a színház épülete - életveszélyes. A megye a fellebbezést most elutasította azzal, hogy vis major állott elő a színház életveszélyességével és a város nem kötelezhető a szubvenció megfizetésére. «BBSECBCanBiaEiEiElBa — A világhírű francia tennisz- bajnoknő, Suzanne Lenglen, aki már regényt is kiadott a ten- niszjátékről, megelégelte a dicsőséget és kijelentette, hogy teljesen visszavonul a versenyektől s ezután sehol sem őhajt többé szerepelni. A járdán kerékpározó mészárossegéd elütött egy négyéves kisfiút. Hideg József 27 éves káli mészárossegéd Kál községben a járdán kerékpározott és elütötte az előtte játszadozó Káli András 4 éves kisfiút, aki súlyos sérüléseket szenvedett. Az egri kir. törvényszék Hideg Józsefet gondatlanságból okozott súlyos testi sértés vétsége miatt jogerősen 8 napi fogházra ítélte. Szükségletét mindenkor helybeli iparosnál és kereskedőnél szerezze be! Heves vármegyejközigazgatási bizottsága Graefl Jenő és Keg- levich Gyula gróf országgyűlési képviselők indítványára a szeptember 11.-én megtartott üléséből feliratban kérte a belügyi kormányt, hogyj Hevesmegyében ne csökkentse a csendörörsök létszámát, mert éppen azokban a helységekben tervezik a csendörörsök feloszlatását,9 ahol a legnagyobb szükség van az őrsökre. A vármegye közigazgatási bizottsága azonban hiába tiltakozott, mert bár az összes fővárosi lapokban is napvilágot látott ez a tiltakozás, szeptembér 15.-én Istenmezeje, Verpelét, Tiszaszöllös és AbasárA közelmúltban néhány hetet töltöttem Egerben. Bámulattal és csodálattal szemléltem meg újból a 8 év előtt látott régi műemlékeket s örömmel tanulmányoztam az újabb Wälder professzorféle alkotásokat. Egy fiatal leány üdeségével hatott reám ezen új épületcsoport nemes vonalozásű architektúrája, mely az ő modernségével olyan kedvesen illeszkedik bele az öreg műemlékek közé, a pompás Líceum, a gyönyörű Minorita-templom, a kanonoksor házai közé, az egri barokk stílusában. Az »Egri Népújság« 1928. júl. 29.-iki száma akadt ma a kezembe. Érdeklődéssel olvastam benne Egerről, caruzával számoló emberekről, akik összeadnak, kivonnak, szoroznak és osztanak. Az összeadők a polgári iskolát és a pénzügyi palotát szspulják a sok szép barokk díszítésért, úgymond, a sok külső cifraság árából inkább egy bika istállót építettek volna. Hát hasznos épület egy bika- istálló, de vájjon mire volna ma büszke Eger városa, ha 150 évvel ezelőtt a nagy Eszterházy Károly gróf püspök is összeadásokat végzett volna és a Lyceum gyönyörű »oifraságai« helyett egy bikaistállót építtet ? Vájjon akadna-e kultűrember, aki egy sivár istálló kedvéért Egerbe zarándokolt volna? A kivonők a milliárdos fürdőt, a vízvezetéket, a luxusszállodát nehézményezik. A kivonó csoportnak nem is ajánlom, — mert kivonnák magukat mint nem fürdők — hogy községekben feloszlatták a csendőrőrsöket. Minden hevesmegyei ember tudje, hogy éppen ezekben a községekben legfontosabb a csendőrség jelenléte. Nem akarjuk itt ujből elismételni szt az indokolást, amellyel Kéglevich gróf ős Graefl képviselők az őrsök meghagyását kérték, de bízunk benne, hogy a belügyminisztérium ezt, a hevesmegyei helyzetnek talán elhamarkodott megítéléséből £ kifolyóan történt rendelkezését visszavonja és a feloszlatott csendőrörsöket ujből felállítja. Ha ez meg nem történnék, attól tartunk, hogy a belbiztonság terén rövidesen bekövetkező események kŐDyszerí- tenék erre a kormányt. menjenek el egy olyan városba, ahol nincs 50X17 m.-es pompás uszoda, ahol csak 10X10 m.-es gazdasági kert locsolására létesített medence van, amelynek kemény kűtvizét havonta csak egyszer eresztik le. Bizony e zöldszínű pocsolyában fürdik, »strandol« sok-sok kultúr ember is és illatos testű, fehér bőrű, kényes ízlésű úriasszony, vággyal eltelve egy igazi strand-fürdő, egy uszoda után. Vízvezeték, fürdőszoba, villany, járda, csak az tudja ezeket kellőképen értékelni, aki városból falura kényszerül s ezekről le kell 'mondania; tessék ezt megpróbálni. Ugyancsak próbát tudnék ajánlani azon kényelmes otthonű embereknek, akik még nem kényszerültek igénybe venni az egri hotelokat, egyszer egy ilyen éjjeli gyakorlat megtartására és azután kérek kritikát. És hogy a nyájas idegen is kivonást végez, aki Eger nevezetességeit megtekinteni, pompás fürdőjét élvezni, híres jó borát ízlelni óhajtani, azon ne csodálkozzék senki sem, mert az egri szállodák csak a társadalom egy kis rétegét elégítik ki, a kényesebb bultűrigé- nyeket már egyáltalán nem. Aki fürödni jÖD, kényelmet is akar, pénzéért jő hamisítatlan egri bort, de csak rosszat kap megfelelő drágán. A szorzókat, kik víziszonyban szenvednek, elintézte a cikkíró, míg az osztó igazság csak egyoldalúan ítélkezik. Hibákat lát, ró föl, keres előnyök nélkül, pedig ne felejtsük el, hogy a kettőt együtt szokás emlegetni, (a napEgy „idegen“ a barokk-városban Az új barokk-paloták. — A »Korona« szálló. — A városi magisztrátus dicsérete. nak is vannak foltjai) s ha egy ilyen nagyszabású vállalkozásnál csak hiba van, akkor tessék odaütni, de amíg az előny sokszorosan több, addig csak nyer a város, nyer a polgárság is. íme példa erre a budapesti Gellért-szállő, melyre ráfizetett s talán rá is fizet ma is a főváros, de tartja, mert kell lennie egy reprezentáló szállodájának, éttermének, fürdőjének, a haszon itt máshol jelentkezik. Bécitől is tanulhattunk volna. Polgárait jobban fizette, mint mi és építkezett. Nyomták a bankókat, de épített. Már régen milliókat ragasztottak bélyegekben a levelekre, mikor még mi kis egységekben beszéltünk, s ő járt jól. Miért? mert az ő polgármesterük nem volt kicsinyhitű, tudta, hogy amit a városban építettek az már nyereség. Hasonló adóssága volt már a városnak háború előtt is, kifizette. Kapott érte értékeket, melyek ma is meg vannak és meg is maradnak. Eljön az idő, amikor majd büszkék lesznek Eger város fiai, hogy ennyi sok széppel, hasznossal és szükségessel szerelték föl a várost, ami talán nagy terhet ró ma a városra, de enélkül fürdővárost csinálni szerény nézetem szerint nem igen lehet. Halottam míg ott jártam olyan megjegyzéseket is, hogy nincs homlokzata a «Koronának» és hogy az étteremben oszlopok vannak stb. Hogy az étteremben oszlopok vannak azon csak egy laikus csodálkozhat, mert az oszlop, a pillér a szerkezetből adódott, mint a mennyezetet tartó terhet hordó, alátámasztott építészeti elem. Ezzel minden fővárosi étteremben is találkozunk, mely még előnyös is. Köré rakhatók székek, asztalok s így intimebbé teszi a lokálokat. Hogy nincs homlokzata, ez alatt azt kell érteni, hogy az épület nincs az egész terjedelmével az uccai fronton. Szabadjon erről csak annyit megjegyeznem, hogy a telek diktál az építésznek, mint a jelen esetben is. A tervező professzor a szállodai szobákat a déli oldalra tette egész helyesen, hogy déli napot kapjon a vendég és ne essenek a zord északi fekvésbe különösen ne akkor, ha a déli oldalról kapja a szebb kilátást is. így és hasonló képen sok mindent meg lehet magyarázni. És ha ilyen szemszögből nézzük sok minden megértődik még a laikusok előtt is. Igazat adok a cikk Írónak, aki azt mondja «nem mindég a számoló kalmár boldogul.« Vannak a város jövője irányításánál, fejlesztésénél a szépre néző építkezésnél dolgok, körülmények melyek a filozófia szavaival élve
