Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-07-05 / 153. szám
Előfizetési di) postai szállítással: egg hónapra 8 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egges szám ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér.# FILLÉR 1S28 JUL1 J ég és kiadóhivatalt Eget, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések# milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. # Főszerkesztő: Dr. HUBÁN GUSZTÁV # POLITIKÄI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK XLV. év/. 153. szám ♦ Csütörtök ♦ Eger, 1928. július 5. Eger a közigazgatási reform szerint „megyei város“ lesz A tanács megszűnik. — A képviselőtestületnek nyolcvannál több tagja nem lehet. — A törvényjavaslat szerint az alispánt és a polgármestert hat évre választják. N eonacionalizmus. Nemcsak a költők, művészek és filozófusok tartozhatnak egy kitBpasott ösvényű iskolához vagy alkothatnak a bennük rejlő ■ önmagukból kialakuló eredetiségükkel új iskolát, újabban azt látjuk, hogy miniszterek, felelős kormányférfiak is közéleti működésűkben új iskolát csinálnak s új utakon ragadják magukkal energiájuk szekerén azt a munkakört, melyet magukra vállalnak. A régi vágásokon haladó: a hivatalnok-miniszter, az űj ösvényeket törő: az alkotó miniszter. Az eredetiségtől és teremtés- vágytól buzgő Kossuth Lajos, Deák Ferenc, Bismarck herceg, napjainkban Mussolini testesíti meg éppen csak hogy kiragadott példaképekként az alkotó miniszter típusát szemben a miniszterek azon hosszú sorával, akik részletkérdésekben dolgozhattak bármily becsületesen és szorgalmasan nemzetük javára, nevüket nem jegyezte fel a történelem, éppen azért, mert nem alkottak a mindenkor hálátlan utókor számára maradandó dolgot. Kétségtelen, hogy a mi kultuszügyünk terheit immár hat év őta vállán viselő közoktatásügyi miniszterünk Klebelsberg Kuno gróf az alkotó miniszterek sorába tartozik. Ezt talán még meglehetősen nagyszámú ellenfelei sem tudják kétségbe vonni. Nincs a magyar kultúrának az a szfimbavebetö területe, legyen az műveltebb szántóföld, vagy magyar ugar, ahová teremtő hevületének ekéjét bele nem bo- csátaná. Szinte félelmetes az a lendület és sokszor aggodalmat- keltő az a gyors tempó, mellyel tárcája ügyeit az elhanyagolt magyar dülőutakon előre viszi. Ankét ankét után, kongresszus kongresszus után, óvoda, elemi, polgári iskola, kollégiumok, egyetemi épületek ős tudományos kutató intézetek alapkőletételei s felavató ünnepségeinek hosszű, egymásba fonodó programmsze- rű sorozata egymásután. És mindez a magyar kultúrfölé- nyért. Ahogy egykor Cato minden beszédét azzal fejezte be, hogy »Carthagot pedig el kell pusztítani a föld színéről«, úgy Klebelsberg grófnak is minden gondolatát, szavát és tettét ez az erő hajtja, hogy »a magyar kul- tűrfölényt minden áldozattal fenn kell tartani balkáni szomszédaink ellenében.« Elmek a kultűrfölőnyért vívott nagy harcnak a mozgató jelszava : a neonacionalizmus. Ezt a jelszót maga Klebelsberg grőf szűrte le alkotó lelkében s dobta bele a böztudatba. Ennek a jelszónak a népszerűsítésére szeBndapestről jelentik: Scitovsz- ky Béla belügyminiszter a képviselőház szerdai ülésén beterjesztette a közigazgatási reform- ról szőlő törvényjavaslatot. A rendezett tanácsú városokra nézve, amelyeket a tanács megszüntetése következtében ezentúl megyei városoknak fognak nevezni és a községekre vonatkozóan a törvényjavaslat csak annyiban intézkedik, amennyiben az új képviselőválasztői jog szükségessé tette. A megyei városok képviselőtestületi tagjainak száma 40-nél kevesebb é»80-nál több nem lehet. A fejlettebb megyei városokat gazdasági ügyeikre vonatkozóan a belügyminiszter közvetlenül maga alá Eger, július 4. A ciszterci rend egri Szent Bernát gimnáziumában ezelőtt 25 évvel érettségit tett öreg diákok ma tartottak meg találkozójukat. A kedves hangulatú találkozó délelőtt 9 órakor szentmisével kezdődött a ciszterci templomban. A szentmisét Saád Henrik b. igazgató, az öreg diákok egykori osztályfőnöke mondotta, akinek Ádámffy Elek dr. járásbiró és Geöcee Elemér dr. törvényszéki birő öreg diákok minisziráltak. A többi öreg diákok közül hat pap ugyanekkor mondott szentmisét a mellék- oltároknál. A hősök emléktáblájánál. Szentmise után az egykori mélyesen használta fel a napi sajtó hasábjait is, követvén az alkotó típushoz tartozó miniszterek példáját, akik szükségét látják annak, hogy ne csak szakemberekkel vitázzanak, hanem a nagyközönséget is megnyerjék eszméiknek. Sőt még a napi sajtóval sem elégszik meg, mert ötven, nagyjából e tárgykörbe vágó cikkét most »Neonacionaliz- mui< címen könyvalakba gyűjtve az Athaneum kiadásában megjelenttette. Aki tehát a jelszó lényegével, tartalmával, jövőjé vei foglalkozni akar, e könyv forgatásával közelebb juthat a kultuszminiszteri programm irányvonalainak megismerésérendelheti. Az alispánt és a polgármestert hat évre, a törvényhatóságok és a megyei városok többi tisztviselőjét életfogytiglan választják. A megyei tisztviselők az V—-XI. állami fizetési osztályokba vannak sorozva. A belügyminiszter ideiglenes szolgálatra rendelhet akármelyik minisztériumba törvényhatósági tisztviselőket. A főszolgabírákat a törvényhatóság más járás élére helyezheti át, a főispán pedig az alispánnal egyetértve a szol- gabirákat és a vármegyei aljegyzőket kölcsönösen áthelyezheti. Nyugdíjazásnak 40 (főiskolásoknál 35) év szolgálati idő után van helye. diáktársak a gimnázium előcsarnokába vonultak a hősi halált halt ciszterci diákok emléktáblájához. Itt dr. Horváth István ny. miniszteri tanácsos, az Országos Munkáibiztosítő Pénztár alelnöke öregdiák társainak nevében babérkoszorút helyezett el. — Koszorút hoztak nektek öregdiák társaitok, — mondotta többek között beszédében, — nektek, akik messze harcmezőkön, jeltelen sírokban pihentek. Úgy érzem, hogy a hősök emléktáblája előtt büszkeségnek kell eltölteni szíveinket, hogy az egri diákok hívek maradtak az ősök dicsőségéhez. De sírás fojtogatja torkomat, a n8gy magyar gyász síránát szehez. Hogy meg is fog-e győzni mindenkit, azt nem lehet így egyszerűen megjőcolni; az bizonyos, hogy az ötezer népiskola sokaknak jobban imponál, mint ötven cikk; de viszont az összegyűjtött tanulmányokból kiviláglik, hogy összes alkotásainak fundamentumát egy szerves gondolat, átérzett meggyőződés alkotja: ». . . az erkölcs és a tudás hatalmával meg akarjuk hatványozni a magyar munka termékenységét s e termékeny munka révén módosabbak, e réven függetlenebbek és mindenek- felett öntudatoeabban magyarok akarunk lenni. Ez a magyar nacionalizmus egészséges célja.» retném elsírni, hogy ennyi szív hiába onta vért. . . De nem sí- ruak ! Ez a tábla a hősök emlékét hirdeti. Ide zarándokolunk, hogy erőt merítsünk, hogy bízzunk egy jobb és szebb magyaje- jövőbe. — Abban a reményben teszem le ide koszorúnkat, hogy a mai kisdiákok még ki sem kerülnek az iskolából, amikor e táblánál nagy ünnep lesz, a magyar feltámadás ünnepe. Ádámffy Elek dr. pétervásá- rai kir. járásbiró a bajtársak nevében fogadalmat tett, hogy a kiontott vér nem hullott hiába, az elesett hősök emlékét mindenkor híven őrizzük és sohasem térünk le arról az útról, amelyet a hősök példája jelöl. Erről az útról nem is lehet letérni. Ez az út egyenes. Ezen az úton csak egy a jelszó: Isten és haza nevében : Előre ! Dr. Kürti Menyhért főigazgató: Ezt a koszorút átveszem az intézet nevében. És ha e koszorút el is emészti az idő, az eszme él és mi átsugároztatjuk a gyermekek leikébe, hogy bennük tettre érjen az áldozatos, önfeláldozó hazaszeretet. A főigazgató és a tanárok üdvözlése. Ezután az apátsági terembe vonultak az öreg diákok dr. Kürti Menyhért kir. tankerületi főigazgató elé. Dr. Horváth Mihály egri ügyvéd köszöntötte a maga és öregdiák társai nevében a főigazgatót. — Méltóságos főigazgató űr, — mondotta többek között Horváth Mihály dr. — huszonöt évvel ezelőtt hallgattuk először első előadásait. Most 25 év után, mikor összejöttünk, mi, Méltóságodnak a legöregebb tanítványai, megmondjuk, hogy élnek bennünk azok az ideálok, amelyeket 25 évvel ezelőtt plántált aranyajkairól szíveinkbe. Dr. Kürti Menyhért főigazgató mélyen meghatva válaszolt a a meleg köszöntő szavakra: — Boldogan érzem, hogy mi az önök leikébe átsugároztuk a mi lelkünket és az önök lelkében benne van a mi érzésünk is. Ezután elmondotta a főigazgató, hogy nagy örömet érez, amikor 25 év után viszontlátja legelső tanítványait. Majd megemlékezve a régi idők gondtalanságáról és a 25 év nagy küzdelmeiről, köszönetét mondott a könnyező öregdiákoknak, akiket régi szivük szeretető visszahozott a váró, hívő és szerető Alma Mater falai közé. Kállay Miklós irő és újságíró, a Nemzeti Újság szerkesztője, volt osztályfőnöküket Saád Negyedszázados találkozó az egri gimnáziumban
