Egri Népújság - napilap, 1928/2
1928-08-04 / 179. szám
,, 2 EGRI NÉPÚJSÁG :v 1928. augusztus 4 Lúgkőoldattal leöntötte a férjét egy asszony, hogy ne járhasson többé a korcsmába. A kétméteres, hatalmas termetű férfi mindkét szemére megvakult, most pedig borzalmas kínok között meghalt. Hatvan, augusztus 3. Zagyvarékáson borzalmas kínlódások után halt meg Tótok István nyugalmazott rendőr, jómódú gazda. A községben most mindenki erről a halálálesetről beszél. Tótok litván a község legderekabb embere volt. A magassága közel járt a két méterhez. Erős, tagbaszakadt termetét bizony sokan megnézegették. Ez volt éppen az oka annak is, hogy Tótok és felesége között bizony bizony eürün heves családi jelenetek játszódtak le. A férj ezenkívül szeretett néha-néha az ivóba is elnézni s ilyenkor mindig a késő éjszaka vetatte haza. A feleséget ezek a körűimé nyék végképan elkeserítették. Megtörtént az is egy Ízben, hogy pisztolyt ragadott s férjére lőtt vele, a golyó azonban célt tévesztett. Tótokné azután rémes bosz- Bzűt terveit, hogy férjét leszoktass a korcsmázásről. Egy alkalommal Tótok ittas állapotban ment haza. Azonnal lefeküdt. Csakhamar borzalmas főjdalmű égésekre ébredi fel. A szemeit nem tudta kinyitni. Az egész arca szinte lángban állott. Álmában a felesége tömény lúgkőoldattal öntötte le. Mindkét szemére megvakult örökre. Életveszélyes sérülésekkel szállították a kórházba, a feleséget pedig letartóztatták és behozták a törvényszék fogházába. A boncolás megállapította, hogy a halált a tömény lugmérMiskolc, augusztus 3. Mayer János földművelésügyi miniszter ma este érkezett — a fővárosba ötnapi szemleűtjá- ről, amelyet a Bükk-hegységben tett meg. A miniszter több szakreferens kíséretében szombaton indult el Miskolcra s mindenekelőtt a diósgyőr-ládi kincstári farakodő- áilomást tekintette meg. Innen a diksgyőr-tapolcai fürdőre látogatott el s megszemlélve az ott folyamatban lévő vízkutatásokat, Lillafüredra folytatta útját, ahol beható vizsgálat alá vette az építési, továbbá az út-, vasút-, mélyfúrás-munkálatokat. Vasárnap Jávorkűtra utazott s megtekintette a azosroruvölgyi dolomitbányát, az épülő savősi utat és az augii-porfir-kóbányá- kat. A jávorkűű erdőgazdaság megtekintése után a miniszter visszatért Lillafüredre. A miniszter hétfőn megszemlélte a kisgyóri kincstári palabányát, amelyet most helyeztek üzembe. Útközben ellátogatott a Lillafüred mellett levő Hollós- tetőn készülő golfpályára. — A misfcolc - egri állami közút építés alatt álló szakaszának megtekintése után Mayer miniszter és kíséret« Görömbölytapolcára ment, ahonnan bz esti órákban visszautazott Lillafüredre. Kedgezés okozta, am^ly kihozta emberi formájából a szerencsétlen ember arcát. Az asszony ellen háláit okoző súlyos testi sértés miatt folyik az eljárás. den Miskolcon át Rudabányára mentek, ahol nagy érdeklődéssel szemlélték ez evonit-burkoló- anyagot. Mayer miniszter ezután Aggtelekre utazott, ahol Putnoky Móric képviselővel bahatőan megtárgyalta az Aggteleket érintő legelőkérdést. A természeti cüo dákban bővelkedő aggteleki barlang megtekintése után a társaság visszatért Lillafüredre z útközben látogatást tett a put:oki gazdasági felsőltíányiskoiában. Szerdán a Cianyik völgyát tekintette meg a miniszter, továbbá a Sieleta-barlangot s közben a kopár területek erdősítését is megszemlélte. — Lillafüreden és Miskolcon át Mayer miniszter és kísérete visszautazott »fővárosba, así Megindult az első „bicsérdista válóper“. A bicsérdista asszony eladta az egész konyhaberendezést és datolyával akarta férjét táplálni. Debrecen, augusztus 3. Sok caudabogárt szültek már a parőj apostol, Bicsérdi mester megváltó tanai. Ezekhez méltóképpen sorakozik a legújabb prima eset. Egy férj válópert indított felesége ellen,. mert ez bicsérdista lett. Jobban mondva, nem nagyon keserítette volna halálra a férjet őnsgysága koplaló hajlama, hanem inkább azt nem tudta akceptálni, hogy őt is meg akarja téríteni minden eszközzel a pa- réjeszmőknek. A debreceni törvénytzékan adta be az odavalósi férj a váló- kereaetet, melyben elmondja, — hogy eleinte* amikor fekséga hangoztatni kezdte, hogy biciér- dista lesz, nevetett rajta, mert azt gondolta, hogy csak órákig, esetleg napokig fog tartani. — Felesége azonban nemhogy felhagyott volna az új tanok sze- riuti életmódjával, ellenkezőleg: férjét is rá akarta bírni, hogy ő ie sorakozzon be Bicsérdi hívei közé. így többször előfordult, hogy hivatalába ebédre 3 darab sárgarépát, egy nyara káposztát, két almát és 10 szem datolyát küldött. Amikor azután a férj végül is «szenvedélyesen kikelt a bicsérdista koszt miatt, a feleség azzal válaszolt, hogy másnap eladta a konyhaberendezést s kijelentette, hogy a házban főzés többé nem lesz. Ennek pedig a folytatása az lett, hogy a férj öesztpafeoltft holmiját és elhagyta bicsérdista feleségét. A házaspárnak van egy 7 éves gyermeke s a férj már lépéseket satt, hogy a gyámhatóság neki adja át nevelni a fiút, ez esetben is a bicsérdista életmódot hozta fel indokul, — ugyanis a gyermek életét látja veszélyeztetve az apa, ha az anyánál marad * ha a bicsérdista életmód mellett nevelődik. E váiókereset azért is érdekes, mert az első eset Magyarországon, hogy a bicsérdizmus miatt indult meg a különösen jogász- körökben nagy érdeklődéssel tekintenek a per elé. Mayer miniszter a Bükkben A földművelésügyi miniszter megtekintette a miskolc—egri utat is. A minorita-rend egri temploma. Irta . Preszljj Lóránd dr. Nem tud belelni a szem nézésével és u lélek azzal a z*o- lozsmős áhítattal, amely falai között hatalmában tartja. Hires nevezetessége Egernek s remekbe készült, legmonumentálisabb barokk műemléke hazánknak. Megilletődés fogja el a rohanó kor idegrombolő hajszájában kimerült embert, ha megállva páratlan szépségű homlokzata előtt, j gyönyörködteti szemét annak j művészi teljességében, gazdag- • ságábau és tökéletességében. Gondozatlan,pusztuló templom mindig elszomorító látvány, de egyenesen megdöbbentő, ha az a templom még hozzá műemlék is. A minorita-rend egri temploma, ez az impozáns és a maga nemében ritka remekmű pedig csakugyan veszedelemben van. Legfőbb veszedelem a pénz hiánya, mely miatt esztendők múltak egymásra anélkül, hogy azon valamit javítottak, konzerváltak volna. A rég óta tervezett helyreállítás csak a napokban kezdődött meg. A feljegyzések szerint Budavárának visszafoglalása után Caraffa Antal gróf kormányzó, Reggiani János minorita atyá nak, a «angyal- rendfőnök és jeles írónak Eger városában, a hasonló nevű patak partján, a bid mellett egy török mecsetet adományozott a hozzátartozó házikókkal és kerttel együtt. Ezen ajándékot Fsnasy Ferenc egri püspök jóváhagyóig tudomásul vette. Szerepel még a vár alatti telek adományozójaként Noszvay Ferenc it», egy, a keresztény vallásra megtért jámbor török, aki nevét a közeli községről vette fel, melynek birtokosa volt. Az adományozott telken a minoriták szerényebb rendházat építettek, melyet az 1757. július 7-ifei árvíz azonban tönkretett, három szobát ős a Bold. Szűz Mária kápolnát elsodorta, »őt a templomot is erősen megrongálta. Még ez év december havában gróf Barkőczy Ferenc püspök közbenjárására Eger városa újabb telakkel kárpótolta a rendet, melynek akkori ház-, majd tartományi fónöke, Jakabffy Román uj templomépítési költségeinek előteremtése érdekében széleskörű gyűjtést kezdeményezett. A bőséges közadakozás lehetővé is tette 1858 március 27- én (husvét másodöapján) az alapkő letételét. Ez ez alapkő az evangéliumi oldalon a sarokban nyert elhelyezést. A kövön rézlap és ezen a felirat. Belőle tudjuk meg, hogy akkori város- bíró Herner Ferenc volt, a házfőnök Jakabffy; rajta kívül hét minorita atya, egy novicius és öt fráter élt magasztos hivatásának a rendházhac. Az alapkövet gróf Barkőczy püspök áldotta meg. Az építést Falb János a halála után Nietschmann János egri építőmesterek vezették. A zseniális művészre valló tervezés azonban sokkal korábbi időre mutat. A művész nevét elmosta az idő, de lelke benne él pompázó alkotásában. A templom művészi leírását az egri Kalauz az alábbiak szerint ismerteti: «Monumentális I hatását lényegesen fokozza, hogy | az aránylag szűk helyre szorí- | tott homlokzat a két, élénk kör- í vonalú sisakkal fedett 57 m. ma- í gas torony között erőteljesen ki* j domborul ős az így nyert nagyobb felüléten, a tíz lépcsőfokkal felemelt ajtő mindkét oldalán hatalmas oszloppár külön fülkékben szabadon éli s ezzel az egységes tömegbe olvad, de amellett formai értékük teljesen érvényesül. Ilyen homlokzati megoldás hazánkban máshol nem fordul elő. Ezek az oszlopok hordozzák az erősen kiduzzadt és sokszorosan élezett, főpárkányt, fölötte a magas attikát és két felhajtással csúcsban végződő oromzatát, rajta oldalt 'két térdelő angyallal s tetején páduai Szent Antal nagy szobrával. Az ajtónak ® az ablakoknak terméskőből faragott díszes
