Egri Népújság - napilap, 1928/2

1928-08-02 / 177. szám

* \ EGRI NÉPÚJSÁG V I 6 Mezőkövesd legfrissebb problémái Sok kárt okozott a termésben a hőség. — Augusztus 15.-éig kinevezik az üj plébánost. Mezőkövesd, augusztus 1. Izzik, forr a nyári munka Mezőköveiden. A község hét­köznapon szinte teljesen kihalt, az ipar pang, a boltok üresek, mert a matyók kint dolgoznak a mezőn. A vasárnap azután a teljes pihenésé. Ahogy a vonat megy Mező­kövesd felé, látni, hogy itt is, ott is dolgoznak. Mezököveiden azonban vasárnap kéz lem moz­dul meg. Hiába rendelte el, illet­ve engedte meg a földművelés­ügyi miniszter és a belügy­miniszter, hogy a július két va­sárnapján dolgozni lehet a sür­gős aratási munka miatt. Matyó- ország fővárosában nem élnek az engedéllyel. Mezőkövesd val­lásos, buzgó katolikus város, itt nem dolgoznak vasárnap, még ha olyan égető is a munka. A pihenés közben két problé­ma foglalkoztatja a gazdákat. Az első a terméseredmény. Hát bizony egy kis ellentmondás van a hivatalos jelentések és a mező­kövesdi tényleges termésered­mény között. Itt, ahol igen nagy a határ, hat hét óta nem esett eső. A hő sok kárt okozott. — Amikor a vármegye más alföldi községeiben rekordtermésről van szó, itt hét-nyolc mázsás az át­lagos termét. A másik probléma, amiről bzó esik az, hogy ki less az uj plé- bánosM\ni ismeretei, Kiss László apátplebános nyugalomba ment. A plébánia kegyura, a kincstár, éppen ezért Szmrecsányi Lajos egri érsek ajánlása alapján a pénzügyminiszter nevezi ki az űj kövesdi plébánost. Á pályázatok már régebben beérkeztek Eger­be, az érsek az ajánlottak ne­vét a pénzügyminiszter elé tar- jesztette, de döntés még nem történt. Úgy hiszik azonban, hogy augusztus 15-ig feltétlenül megtörténik a kinevezés és ii' mét lesz állandó papjuk a mező­kövesdieknek. Jelenleg érdekes vendége is van Mezőkövesdnek. Itt tartóz­kodik Marócty Géza a világ­hírű magyar sakkmester. Sokat vitatott téma a község­ben az új községháza építése, amely ügyben nemrégen dön­töttek a pályázatok fölött. Re­mélni lehet, hogy ezek után megépítik a mezőkövesdi űj községházát, bár a matyők kép­viselőtestülete nehezen áldoz a városfejlesztési célokra. i A bécsi rendőrség fogta el a Miskolc határában agyonvert bolgár kertészek gyilkosát. Szenzációs fordulat a hét évvel ezelőtt elkövetett kettős rablógyilkosság ügyében. Miskolc, augusztus 1. Hetedik éve már annak, hogy Miskolc határában, a Sajó mel­letti kertásztelepan vadállati ke­gyetlenséggel agyonvertek két bolgárkertészt. Pontosan: 1921- ben október 27-őn történt, hogy Bscioff Tamás 21 év körüli bol­gárkertészt holtan találták a la­kásán, amint az ágya alatt nagy vértőcsában feküdt. A másik ágyon a kertész al­kalmazottjának, a 17 éves Pis­tának — másik nevét máig sem sikerült megállapítani — holt­testére akadtak. Bacsoff Tamás fején hat, vállán két vágást, fa­vágó fejszétől eredő tátongó mély sebet láttak a megborzadt emberek, a Pista nyakán mind­össze egy vágást, amely nyak- szirten találta, úgy, hogy a fejsze átmetszette a torkát és rögtön meghalt. A vadállati kegyetlenséggel meggyilkolt két bolgár kertész gyilkosainak kézrekeritéiére an­nak idejében kegyetlen hajszát indítottak úgy a miskolci rend­őrség, mint a vidéki nyomozó hatóságok. A gyilkosokat azonban nem si­került elfogni. A nyomozó ható­ságok csupán annyit állapítot­tak meg, hogy a gyilkosok ugyan­csak bolgárkertészek: Kostoff Iván és Kristóf Péter, akik mun­ka nélkül kóboroltak Borsodban, majd a rablógyilkosság regge­lén megszöktek Miskolcról és cseh megszállott területre mene­kültek. Tegnap a bécsi rendőrigazga­tóságtól meglepő tartalmú levél érkezett a miskolci rendőrkapi­tányság bűnügyi osztályához. A bécsi rendőrigazgatőság közli, hogy egy Kostoff Iván nevű bolgárt okirathamisítás és más bűncselekmények miatt őri A kínai koldusok. Wilhelm Fichner, a világhírű tudós és kínai kutató, sok évig tartó és kalandokban gazdag kinai utazásából most tért visz- sza. Tapasztalatairól könyvben számol be. Csung-Kue a könyv címe, amelyből átvettük a követ­kező fejezetet. A legtöbb kinai városban a koldusok céhekben egyesülnek, mert Kínában a koldulás ipar, amelyet egyesek igen nagy ügyességgel űznek s amely az emberét igen jól el tudja tartani. A jól megszervezett céhnek még «kolduskirálya» is van, akitől bizonyos hatalmat nem lehet el­vitatni, mert parancsainak száz­ezrek engedelmeskednek, mint a törvénynek. A kolduskirály például eltiltja vazallusainak, hogy mBgánházak küszöbét át­lépjék. Ennek ellenében szerző­dést köt gazdag emberekkel, ke­reskedőkkel, nagy ünnepségek rendezőivel, akik meglehetősen tekintélyes összegeket fizetnek a koldusok céhének, a koldus­király viszont felelősséget vállal, hogy az alá ja rendelt céh tagjai a szerződésre lépő gazdagok házait, ünnepségeit meghatáro­zott időn belül nem fogják zak­latni. A kolduskirály az illető gazdagoknak egy piroscédulát ad, amelyet a házaikra ragasz­tanak. Ezekbe a házakba egyet­lenegy koldus se lép be. A céh­ben rideg fegyelem uralkodik, a tagok vétségeit szigorúan büntetik. Ez a sajátságos céh különböző trükkökhöz folyamodik, hogy mi­nél könnyebben célhoz érjen. Egyes vidékeken, ahol gazdag kereskedők laknak, vagy ahol valami nagyszabású ünnepség készül, egyszerre csak megjelen­nek utálatot gerjesztő alakok, nyögő és jajgató betegek. Csak­hogy megszabaduljanak a ret­tenetes népségtől, a gazdagok majdnem minden feltételét tel­jesítik a kolduccéhnek. A koldus­céhnek a hatalmátegyáltalán véve nem lehet kevésre becsülni. Ez a hatalom olyan nagy, hogy tönkre tud tenni egyes vállala­tokat. Minden kereskedő, akinek a boltjába belép egy koldus, kény­telen alamizsnát adni. Ha nem ad, magára vonja a céh vala­mennyi tagjának kérlelhetetlen haragját. A bosszú többnyire abból áll, hogy a koldusok az üzlet előtt ordítanak és bőgnek, mig nagy népcsődület támad, akkor összekarcolják arcukat, mellüket, karjukat, sőt késekkel sebeket is ejtenek magukon azért, hogy a nagy tömegnek fölkelt­sék a részvétét és hogy föllazít­sák a keményszívű kereskedő ellen. Egy másik bosszunemet is igen nagy sikerrel alkalmaznak. Szitkozódva átkoződva távozik a boltból a visszautasított kol­dus, amíg betér egy mellékutcá­1928. augusztus 2 zetbe vett. A bolgárnak az új­lenyomatait és a fényképét is megküldte a bécsi rendőrség annak megállapítására, hogy a BScsben letartóztatott Kostoff Iván valóban azonos-e azzal a bolgár kertésszel, aki Miskolc ha­tárában hét évvel ezelőtt rabló- gyilkosságot követett el. Megtalálták a régi görög szobrászművészet egyik legszebb maradványát. Athénból jelentik: Az athéni Byron téren ásatások közben nagyértébű leletre bukkantak. Megtalálták a régi görög szob­rászművészet egyik legszebb al­kotását, egy kétezeréves sírem­léket. A síremléket gyönyörű relief díszíti, mely egy hazatérő harcost ábrázol, akit felesége vár tárt karokkal, mig a dajka a háttérben magasra emeli a kis­gyermeket. A nagyártákü lele­tet az athéni régiségmuzeumba szállították. A nagy hőségben elszaporodtak a viperák Csehszlovákiában. Prágából jelentik: A nagy kánikulai hőségben, mely szo­katlanul hosszú ideig tart, ér­dekes és veszedelmes esemény következett be Csehszlovákia te­rületén. A viperák ugyanis túl­ságosan elszaporodtak és már számos embert megmartak, me­lyek között halálos lefolyású is volt. A hatóságok most sürgősen keresik a védekezés módját a szokatlan támadás ellen. S?3£^ISH«(SB6B£)BG8»^a«Sm»Sm8 Eltörte a karját a cséplőgép Kecs- már János kerecsendi földműves tegnap délután cséplés alatt a mű­ködésben lévő gépen javított va­lamit. Közben vigyázatlanul közel hajolt az egyik önműködő szabá­lyozókészülékhez, amely a kabátja ujjánál fogva elkapta és eltörte a karját. Beszállították az irgalma- sokhoz. ba, ott befekszik egy pocsolyá­ba és addig hentereg ott, amíg felismerhetetlenné válik, akkor jajgatva és nyöszörögve vissza­megy a boltba, bepiszkolja az árukat, nyugtalanságot támaszt és ilyen módon jelentékeny kárt okoz a kereskedőnek. Sőt elég gyakran az is megtörténik, hogy a koldus fölakasztja magát az üzlet ajtajába, hogy így okoz­zon kárt a tulajdonosnak. A kí­nainak — amint ismeretes — nem sokat jelent az élet ős köny- nyen feláldozza, ha kell és köny- nyen eldobje, ha ezáltal másnak az életét el tudja keseríteni. In­nen vaD, hogy sokszor az adó­sok is felakasztják magúkat, még pedig a hitelező házában, ha az túlságos nagy energiával követeli az adósság megfizeté­sét. Az ilyen öngyilkossággal aztán a hitelezőt borzalmas za­varba és kellemetlen helyzetbe hozzák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom