Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-01-17 / 13. szám

A helyőrségi bál Magyar táncok, magyaros jókedv mellett fényesen sikerült a farsangi szezon egyik legkiemelkedőbb báli éjszakája. Az egyetemváros nagyszabású tervei foglalkoztat­ták legutóbb a fővárosi pártok közös értekezletét s az ügy fon­tosságát eléggé jellemzi, hogy a terv megalkotója, a külföldi tö­kéletes példákon fellelkesedett, első kultúrpolitikusa a mai idők­nek : maga a magyar kultusz­miniszter ismertette elgondo­lásait. Az ismertetésre kétségtelenül szükség is volt, mert nem csak kulturális jelentőségénél, de az anyagi áldozatoknál fogva is nagyszabású programmról volt sző, amelynek számszerüsége ha ma még ismeretlen is, de az egyik felszólalásból következtet­hetünk az összegekre, — mert ' e felszólalás szerint az ország anya és csecsemővédelmi ügyé­nek egyszer és mindenkori meg­oldására elegendő lenne ez az összeg, amibe a mai lágymányosi Holt-Duna ág feltöitése helyén épülő új városrész, a magyar egyetemváros felépítése kerül. Ma már kétségtelen, hogy csonka nemzetünknek az okta­tás terén minél kimagaslőbb helyzetbe kell kerülnie, mert csak igazán elsőrangúan és tu* dományosan kiképzett szakem­berekkel, még pedig a minél differenciáltabb szaktudással rendelkező emberekkel tudjuk elérni a gazdaságié* evvel poli­tikai helyzetünk jobbra fordu­lását. Ámde a pesti egyetemvá­rosnak elgondolása elől lehetet­len némi kételyünket fel nem tárnunk. Az egyik: az elhelyezésnek centralizálása, amelynek követ­keztében a vidék kulturális és gazdasági emelkedése megint a háttérbe vonul. Márpedig ma­ga a kultusrminiszter kárhoz­tatta ismételten azt a múltban megvalósult kultúrpolitikát, — amely minden ilyen intézményt a fővárosba tömörített. A másik, hogy az egyetemet gyakorlati irányú szakosztályai­val ilyen fejlesztése maga után vonja mindig az ifjúságnak a diplomás pályára való fokozot­tabb tódulásat, amitől ismét ma­ga a kultuszminiszter óvja leg­inkább a magyar ifjúságot. Helyi vonatkozásainkban pedig bennünket az egyetemváros gon­dolata azért érint keserűen, mert amíg Szegednek, Debrecennek, Pécsnek mindig jut valami, sőt bőségesen jut az újabb művelő­dési intézmények juttatásából, addig Egernek, az ősi magyar katolikus iskolavárosnak csupán az építkezési munka révén jut, habar igen tekintélyes összeg, — de a magyar Athén kilátásai a jövőre vajmi keservesek. A községi közigazgatási tanfolya­mot csak nagy nehézséggel tud­ta a város vezetősége egy újabb évre megtartani a város számá­ra, az ország egyetlen katolikus jogakadémiájának fennállása pe dig épen beleütközik a jelenlegi nagy kultuszminiszter kultur- programmjába és így annak fo­kozatos visszafejlesztését tűzte ki céljául. Hisszük, hogy a nagy alkotá­sokban kielégűlve, a kormány­zatban is lesz érzék arra, hogy ez ősi magyar városunk kultur- erőit a jövő munkájába beállít­hassa ! (K. A.) Eger, január 16. A Kaszinó fényesen kivilágí­tott, délszaki növényekkel díszí­tett termeiben tartotta hagyo­mányos bálját szombaton este az egri helyőrség tisztikara. — A régi, boldog békeévek han­gulatát hozták vissza erre az- estére a díszegyenruhás tisztek. Anélkül, hogy a városban tudtak volna róla, *Magyar Bált» ren­deztek, sok csárdással, keriugök- kel, tangóval és bemutatták,hogy ezekkel a táncokkal lehet cBak igazán magyar mulatságot ren­dezni és a bál közönsége boldo­gan táncolt és a táncokkal visz- szatért erre az estére az igazi jókedv. Az előcsarnok piros szőnyeg gél borított lépcsőin a díszruhás tisztek sorfala fogadta az ér­kező vendégeket. Féltíz óra után érkeztek Rapaich Richárd tábor­nok, dr. Hedry Lőrinc főispán, Ghiczy Ferenc ezredes, Trak Géza polgármester és a kato­nai előkelőségek nagy számban. A katonazenekar indulójára 16 táncolőpár lejtett a nagyterembe és a magyar toborzőt mutatták b9. Utána kürtjei harsant és a lady patronenssek vonultak be a bál védnökeivel és megnyitották a táncot, Eger város egyik leg- elelegánsabb farsangi bálját. — A toborzőt táncoló tizenhat pár: Hartyánszky Elek száza­dos ős Szóhner Márta, Buday Lajos főhadnagy és Vajda Grőti, Kisiday József főhadnagy és Paár Vali, Ulavszky Jenő főhad­nagy ős Dingha Nóra, Dömötör Lajos főhadnagy és Lokcsáuszky Gitta, Jámbor János főhadnagy és Perlaby Kláry, Beniczky Jó­zsef főhadnagy és Sturman Aranka, Király József főhad­nagy és Wächtler Melánia, Ki- ezely József főhadnagy és Papp Kató, KlimkőBSla fönadnagy és Wächtler Vilma, Pokorny László főhadnagy és Gaál Matild, Öiz István főhadnagy és Otta Ica, Kardos N. főhadnagy és Otta Irén, Mlinkő István főhadnagy és Lokcsánszky Ica, Rejtő Jenő főhadnagy és Mlinkő Tériké, Hartyánszky I. és Keményffy Mária. A soktapsot aratott toborzőután < Édesanyám ha bejön Egerbe ...» kezdetű csárdással a kővetkező párok nyitották meg a bált: Kehh Rezső ezredes Rapaich Richárdnéval, Rapaich Richárd tábornok dr. Hedry Lőrincnével, Kolossváry Imre őrnagy Ghiczy Ferencnővel, Gaáli Ernő alezre­des Zelenka Abdáméval, Bsaden Antal őrnagy Trak Gézánéval. A megjelenteknek az érkezések sorrendjében összeállított követ­kező névsorát bocsájtotta ren­delkezésünkre a vigalmi bizott­ság: Asszonyok: Özv. Papp Imréná, özv. Sző- csényi Antalné, Vajda Mihályné, Perlaky Elemérné, özv. Otta Nándorné, Wächtler Miksáné,Os- váth Béláné, Milassin Kornélné, özv. Mlinkő Istvánná, Grundtsch Sándorné, Zelenka Aladárné, Hartyánszky Elemérné, Pillér Istvánné, Dingha Sándorné, dr. Petheőlstvánné,dr. Szohner La­josné, Fáy Györgyné, Ludányi Antalné, Nicki Károlyné, Heid- rich Zoltánná, Ponga Jénosné, Háry Mihályné, Paár Jánosné, vitéz Fodor Istvánné, Szabovics Jenőné, Reies Ferencné, Palásthy Lászlőné, Nikolini Jőzsefné, No­votny Antalné, Takács Elemérné, Kinczly Sándorné, Csemey István- né, vitéz Gaáli Ernőné, Szigethy Béláné, Gyárfás Győzőné, Kecske- métby Tiborné, Lukács Béláné, özv. Lipovniczky Tibomé, özv. Dank Leóné, dr. Ciemnok István­ná, Gombos Jőzsefné, dr. Korom Lnjosné, Zsadányi Jőzsefné, dr. Hilbert Gyuláné, Illés Ödönné, Rampacher Ernőné, vitéz Ghiczy Eger, január 16. Az új egri pénzügyi palota az eddigi tervek szerint ápr. 15.-re elkészül és utána, pár héten belül várható a pénzügyigazga­tóság átköltözése is, amellyel kayctolatban 64 helyiség felszabadul a minoriták egri rendházában. Hogy mi lesz a felszabadult lakhelyek további sorsa, arra vonatkozólag Konkolyt Barna minorita rendtartományi főnök ma délelőtt a következőket mon­dotta munkatársunknak: — Am. kir. kincstár és a mi­norita rend 1909 b8n 20 évre szóló szerződést kötöttek a ha­talmas egri rendház nagyobbik felének bérbeadására. A szerző­dés tehát 1929. november 1. én jár le, de, ha a pénzügyigazga- tőság előbb akar kiköltözni,akkor Gyöngyösről jelentik: A na­pokban véres befejezése volt Gyöngyösön az egyik ifjúsági egyesület farsangi báljának. Már mindenki hazatért a mulatságról, csak a rendőrség maradt ott az elszámolás megejtésé végett és egy bortól elázott cigány zenész aludt, arccal az egyik billiárd- asztalra borulva. Egyszercsak váratlanul, italos állapotban, a terembe lépett Ruttkai Zsigmond rendőr és bort követelt a rendezőségtől. Amikor a rendezők a zárórára hivatkoztak és — látva a rend­őr részegségét, nem voltak haj­landók neki italt adni. Ruttkai Zsigmond előrántotta Frommer- pisztolyát és azt a rendezők felé szegezve követelte a bort. A pisztoly azonnal el is sült, még pedig többször. Az egyik golyó átfúrta Sánta József ren­dező lábát, a másik pedig Juhász János combjába hatolt. A rendőrség tagjai csak hosz­Ferencné, dr. Hedry Lőrincné, Trak Gézáné, Rapaich Richárdnő, Kálnoky Benőné, Hoffmann Jő­zsefné, Zimány Jánosné, Márkus Jánosné, dr. Gröber Ferencné. Leányok. Papp Katalin, Gaál Matild, Vajda Margit, Perlaky Klára, Dankó Matild, Wächtler Vilma, Wächtler Melánia, Mlinkő Te­rézia, Otta Ilona, Otta Irén, Medgyasszay Katalin, Szent- andrássy Margit, Dingha Nóra, Keményffy Mária, Szohner Már- tha, Pauksch Hajnal, Paár Va­léria, Schirilla Rózsi, Hackel Margit, Novotny Margit, Korom Ilona, ZsadáDyi Antónia, Zsa­dányi Klára, Lokcsánszky Mar­git, Lokcsánszky Ilona, Scbal- mer Anna, Jakabfelussy Judith, Rapaich Marianne, Bodnár Bab9, B >ghy Margit. Sturman Aranka. egy félévi felmondás kötelező. A pénzügyigazgatőság eddig még nem mondott fel. — A csendőrség és a katona­ság már érdeklődött az esetle­gesen felszabaduló lakások iránt, de addig, míg a felmondás meg nem történik, nem is biztathat­tam őket. Természetes, hogy csak rendőriskola, vagy katonai gazdasági hivatal kerülne a rend­házba, nem pedig kaszárnya, ebben az esetben. Mindenesetre nálam az az irányadó szempont, hogy az értékesítés melyik mód ja lesz kedvezőbb a rendre nézve. Magánlakásoknak nem szeret nők kiadni, mert az sok átalakítást és sok költséget igényelne; ugyanez áll a diákszállóra vonatkozóan is. szabb küzdelem után tudták ki­csavarni a rendőr kezéből a re­volvert. A dühöngő rendőr ez­után kardot rántott és a billi­árd asztalon alvó Farkas Géza cigányzenészt össze-vissza ka­szabolta. Sánta József és Juhász János sebei nem súlyosak, az össze- kaszabolt cigány azonban élet- veszélyes sebekkel fekszik a gyöngyösi közkőrházban. A ren­dőrt letartóztatták. — Budapesten a vonat halálra* gázolt két kisfiút, a Besnyői-űti vasúti sorompónál. A szerencsét­len kát testvér: König László 13 és König Béla 9 éves tanuló a sötétben átbújt a leeresztett so­rompón, a mozdonyvezető nem vette észre és elgázolta őket. — Budapesti lapok szerint Túri Béla esztergomi kanonokot Fetser Antal győri püspök mellé segéd­püspöknek nevezik ki, utódlási joggal. Májusban átköltözik az új pénzügyi palotába az egri pénzügyigazgatőság Mi lesz az így felszabaduló helyiségekkel ? Két embert revolverrel lelőtt, egy cigányzenészt pedig meg­sebesített egy gyöngyösi rendőr

Next

/
Oldalképek
Tartalom