Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-01-20 / 16. szám

1 EGRI NÉPÚJSÁG 1928 január 20 Strausz István a valorizáció szükségességéről József kir. herceg szerdán délelőtt utazott át Tibolddarócon. Tibolddaróc, január 19, József kir. hercag vasárnaptól Sztranyavszky Sándor államtitkár, Almássy László, az egységespárt elnöke és több borsodi föld­birtokos társaságában Tibold- darőcon, Bottlik István báró birtokán vadászott. Áz előkelő vadásztársaság tegjai közül Jőztef kir. herceg egy hatalmas vaddisznót, egy süldő vaddisznót és egy pom­pás rókát ejtett el a kétnapos vadászaton. Az Árnyékszala környék lakóinak panasza. Eger, január 19. Az Árnyékszala környék la­kosságának küldöttsége ma dél­előtt megjelent az Egri Népújság helyiségében és panaszt emelt az ellen, hogy a rendőrhatóság az Árnyékszala út 4. szám alatt találkahelyre adott engedélyt. A panaszosok kiemelik, hogy a helyiség a most épülő Széchenyi­éi iskolától körülbelül 150 lé- pésre, a görögkeleti templom szomszédságában és olyan he­lyen van, hogy a Kisasszony- temetőből egyenesen a ház ud­varába látni, továbbá a temetési menet útvonalától, — igaz, hogy mellékutcában, — de legfeljebb húsz lépés távolságra van. Az érdekeltek panaszt tettek az egri rendőrhatóság vezető­jénél is. Itt azt a választ kap­ták, hogy az ominózus helyen nem lakik senki és a város leg­szélső helyére azért nem adhat­nak engedélyt, mert az nagyon megnehezítené az ellenőrzést. Mint éresülünk, az egri kato­likus iskolaszék is meg kívánja tenni a lépéseket ennek az en­gedélynek a,‘visszavonáEár8, mi­vel megengedhetetlen úgy pe­dagógiai, mint valláserkölcsi szempontból, hogy a nagyhiva- tásu Széchenyi úti iskola köze­lében ilyen helyiség fennálljon. Nagy kivándorlási panamát lepleztek le Horvátországban. Zágrábból jelentik: A rend­őrség nagy kivándorlási pana­mát leplezett le, amelynek tette­sei Brazíliába csábították a ma­gyar Délvidék, Bosznia és Dal­mácia népét. A pénzt előra fel­szedték, azután hamis címre Bécsbe küldték az útlevél nélkül átciempészett kivándorlókat, ahol azok épen a szökés miatt nem mertek feljelentést tenni. Vadász Sylvester.* 1928. 1. 13. Mikor a fagyos síél végig megy a rónán, Mikor vad ölyü száll nemes madár nyomán: Január pénteké jut nekem eszembe, Eltakarom akkor arcom két kezembe. Megindul a könnyem, mint a sebes patak, Úgy dobog a szivem, azt hiszem, meghasad, Kisértésbe jövök Sorssal, a Végzettel... Mit akartatok e nagylelkű emberrel? Tova szállt a szellő, tova szállt az ölyü, Nem maradt más hátra, csak a sürü könnyű. S „Keresztény megnyugvás.“ — Ezt az [Úr akarta, Legyen meg ö neki a szent akaratja ,. . simaházi Totth Ödön. * Mirtonffy Lajos tragikus halálára. Budapest, január 19. A képviselőbáz mai ülésén a valorizációs törvényjavaslat tár­gyalásánál Rothenstein Mór szo­ciáldemokrata szólamokat han­goztatva, »megállapította<, hogy a munkaadók kiuzsorozzák a munkásokat. Strausz István képviselő be­szédében hangoztatta, hogy a bankoknak segítségére kell jön- niök a kormánynak a szociális kérdések megoldásánál, ame­lyekbe semmi politikát belevinni Eger, január 19. Pontos kimut-tés szerint az elmúlt évben 13.331 állatot vág­tak le sz egri közvágóhídon, és pedig: 39 bikát, 443 ökröt, 856 tehenet, 15 tinót, 26 üszőt, 3188 borjút, 2088 juhot, 22 bárányt, 74 kecskét, 12 gödölyét, 6512 sertést és 56 lovat. Ha az állatok átlagos súlyát kiszámítjuk és az eredményt osztjuk Eger város lakosainak a számával, (mondjuk, kereken 30.000) akkor megtudjuk, hogy 1927.-ben minden egri ember át­lag 15 kiló húst evett meg, összesen tehát 4 500 métermázsát. A vágóhídon levágott állató- kon kívül azonban igen sokan vágtak házaknál is borjút, iuhot, Eger, január 19. A napokban egyik egri ven­déglő helyilégébe két férfi tért be. Vacioráztak, ittak. A végén jőkedvúek lettek a vendégek, de amikor fizetésre került a sor, kijelentették, hegy nincs pénz náluk, ellenben írja fel a főűr és majd legközelebb kifizetik. A főpiccér, mivel nem egri ember volt a vendég, zálogot kért és elvette a vendégtől a kalapot és kabátot. A vendég ezt rab­lásnak minősítette és a rendőr­A gazdáknak a cukorgyárak­kal kötött szerződéseik teljesí­tése körül ismét oly súlyos pa­naszok merülnek fel tömegesen, hogy ezeknek lehető orvoslása érdekében az egész ország cu­korrépatermelő gazdaközöaségé- ben kifejezésre jutott az a kí­vánság, miszerint a cukorgyá­rakkal szemben követendő maga tartás tekintetében országosan egységes álláspontra jusson. A Tiszajobbparti Mezőgazda­sági Kamarának 1925. évben Abauj megyéből megindított ily nem szabad. Nem akar minden­áron valorizálni, de megállapítja, hogy a kormány, mikor ridegen elzárkózik a valorizáció elől, ez állampolgárok húségét sor­vasztja. Az államháztartásban olyan meg- takarításokat lehetne elérni, amelyek fedeznék a valorizáció kiadási többletét. Valorizáció nélkül a közhitei meg fog szűnni, a külföldi hitel pedig ki fog uzso- rázni bennünket. bárányt, kecskét, sertést és házi nyulat, nem is számítva azt a rengeteg baromfit, amelyet az egerkörnyéki falvak lakói nap­nap mellett szállítanak Egerbe. Ha tehát ezeket is figyelembe vesszük, akkor fejenkint még legalább 2 kilő hús jut minden egri emberre, összesen tehát 17 kiló. Érdekes jelenség, hogy az egriek kezdik megszeretni a ló- húst és minden évben több és több kimustrált gebe kerül le­vágásra. 1920-bau még nem is mertek lovakra gondolni az egri mészárosok, de 1921.-től kezdve is évente csak 8—14—21 lovat vágtak le és ez a szám hirtelenűl emelkedett 56-ra az elmúlt évben. sőget hívta. A rendőrök közbe­lépésére a vendég visszakapta holmiját. Másnap este a vendég újból ugyanabban a vendéglő­ben fogyasztott valamit, de új­ból nem fizetett, hanem kijelen­tette, hogy legközelebb fizet. A főpincér ét a vendég között erre szóváltás támadt, amelynek he­vében a főpiocér elvette a ven­dégtől zsebóráját és több más tárgyat. A vendég rablás címén feljelentést tett a főpincér ellen. irányú szervezkedése, erejétől telhetőén mindent megtett a gaz­dák érdekében, de az ily gazda­sági küzdelem természetéből feö vetkezik az, hogy a gazdaközön- ságre nézve általános és lénye­ges eredmények csak az érde­kelt tömegek egyesítésével ér hetők el. Az Országos Mezőgazdasági Kamara szervezésével a fővárosi napi és szaksajtó élénk propa­gandája mellett az egész ország­ban igen erőt alakulás folyik, mely máris hatalmas érdekelt­séget hozott egybe, úgy hogy ennek ereje a cukorkartellel szemben folytatandó mozgalom tekintetében komoly reményekre jogosít. Önként értetődik, hogy a tisza­jobbparti országrész cukorrépa­termelő gazdaközönsége, amely elsőként iamerte fel az egységes állásfoglalás szükségét, — akkor, amikor az országos szervezke­dés ereje készül feltámadni, — iparkodni fog ezen országos szervezetbe a saját erejét is belevinni. Azon célból, hogy a kerület cukorrépatermelő gazdaközön­sége a cukorgyárakkal szemben követendő magatartását megál­lapíthassa s az országos szerve­zet kapciolatait, — a saját ér­dekében — önmagára nézve is megteremthesse, a kamera ja­nuár 26-án, csütörtökön d. e. 10 órakor Borsod—Gömör vármegye székházában cukorrépatermelö gazdagyülést tart, amelyen az Országos Me­zőgazdasági Kamara kiküldöttje, Serbán Iván főtitkár fogja a cukorrépatermelő gazdaközön- tég sérelmeinek orvoslása érde­kében követendő eljárásokat is­mertetni s az erre vonatkozó ja­vaslatokat előterjeszteni. Egyben a cukorgyáraknak a cukor és répa átvételi áralakulása tekin­tetében folytatott eljárásaira nézve fog nagyjelentőségű meg­állapításokat előadd. A gyűlés szervezésében a vár­megyei gazdasági egyesület, vár­megyei bizottságok eleven részt vesznek s a termelő gazdák kö­rében eddig igen nagy érdeklő­dés nyilvánult meg a mozgalom iránt. A Tiszajobbparti Mezőgazda- sági Kamara arra kéri a kerü­let minden cukorrépatermelö gazdáját, hogy ismerje fel saját jogos érdekét és vegyen részt a miskolci gazdagyülésan, mely­nek elhatározásai a cukorrépa­termelő gazdák jövőbeni terme­lésére és jövedelmezésére rend­kívül nagy jelentőséggel fognak kihatni. Három napfogyatkozás lesz ebben az évben, de nálunk csak egy látható. A csillagászok megállapítása szerint ebben az évben bárom napfogyatkozás lesz. Ezek közül az első május tizenkilencedikén teljes napfogyatkozás. Nálunk azonban ez egyáltalán nem lát­ható. Ugyancsak nem látható nálunk a junius tizanhetediki részleges napfogyatkozás, amely összesen ötvenegy percig tart. — Az egyetlen napfogyatkozás, amelyet mi is megfigyelhetünk, november tizenkettedikén lesz. A napfogyatkozás részleges és látható Spanyolorszig kivételé­vel egész Európában, Ázsiában a századik keleti meridiánig, valamint az Indiai-óceán kör­nyékén majdnem az egyenlítőig. A maximális fázisban a Hold a Nap átmérőjének nyolcvanegy százalékát takarja el. Budapes­ten ez a napfogyatkozás csak rövid ideig látható. Kezdődik tíz óra 22 perckor, végződik tíz óra 43 perckor és a legnagyobb fázisban is oak a napátmérőnek huszonkét százaléka sötétül el. Holdfogyatkozás kettő lesz, ju­Az elmúlt évben minden egri ember átlag 17 kiló búst evett Eger étvágya. — Összesen 13.331 állatot vágtak le 1927-ben. — Az egriek kezdik megszeretni a lóhúst. A főpinoér és vendég incidense A nem fizető vendég rablás címén feljelentést tett a föpincér ellen. A cukorrépatermelő gazdák szervezkedése A Tiszajobbparti Mezőgazdasági Kamara január 26.-án cukorrépatermelö gazdagyülést tart.

Next

/
Oldalképek
Tartalom