Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-06-29 / 149. szám
2 EGRI NÉPÚJSÁG 1928. június 29. Deumra pedig Obersteiner J-nefe Te Daum-ját énekelték. A jubileumi emléktábla leleplezése. Szentmise után a Liceumba vonult az ünneplő közönség. Az első emeleti folyosón, a tanítóképző intézet tantermei előtt az intézet énekkara a Magyar Hiszekegygyei nyitotta meg az ünnepséget. Károly Gyula emelkedett hangú beszéddel leplezte le a zöld babérkoszorúval szegélyezett fehér márványtáblát, amelybe a következőket vélték aranybetűkkel: A felső-eőri Pyrker János László patriarka-értek által alapított első magyar egri érseki r. kath. tanítóképző intézet százéves fennállásának emlékére. 1828-1928 Csanády László dr. tb. kanonok, a tanítóképző igazgatója a következő szavakkal vette át az emléktáblát: — Rajtaleszek, hogy a jövő méltó legyen a múlthoz, édes hazánk és szentegyházunk dicsőségére. A Himnusz eléneklése után a Líceum dísztermébe vonult a közönség. A jubileumi diszgyülés. A L'ceum dísztermében az egyházi és világi előkelőségek valamennyien képviselve voltak. Az ünnepi közönség nagy része be sem fért a díszterembe és a folyosón állva hallgatta végig a díszgyülést. A zenekar szép nyitánya után Venczell Ede prépostkanonok, egyházmegyei főtanfelügyelő, megnyitó beszédében a megjelenteket üdvözölve, többek között ezekei mondotta : — Pyrker János László pátriárka, egri érsek nevéhez fűződik ennek az intézetnek a megPgrker. Ifjúsági színjáték 4 felvonásban. Irta: Benkóczy Emil. Zenéjét szerzetté: Meiszner Imre. Az egri érseki tanítóképző-intézet alapításának százéves jubileuma alkal mából előadták a jubiláló intézet növendékei. Szerdán este főinyolc órakor ünnepi előadás színhelye volt az egri ciszterci gimnázium tornaterme. Díszes közönség szorongott a szűknek bizonyult tornacsarnokban. Az előkelőségek soraiban ott voltak: dr. Hedry Lőrincnő, dr. Hedry Lőrinc főispáD, Kriston Endre püspök, dr. Kürti Menyhért kir. tankerületi főigazgató, Venczell Ede prépost-kanonok, Ivanovich Emil apát-kanonok, Hevesy Gusztáv vármegyei főjegyző, Baden Antal m. kir. őrnagy, Csanády László tb. kanonok, az érseki tanítóképző igazgatója, Breznay Imre érseki tanítóképző intézeti c. igazgató, dr. Szabó Gyula egri járási főszolgabíró. Az egri tanári kar és úgy a helybeli, mint a vidéki tanítóság nagy számban jelent meg a díszelőadáson. Az egri honvédzenekar lendületes nyitánya után felgördül a függöny. Micska Szaniszlő tanítőnövendék hangulatos prológust mond. Pécsett vagyunk, alapítása, aki száz évvel ezelőtt az erkölcsös nevelésnek és a hazafiűi érzés fejlesztésének egy újabb templomot emelt. Az el- műit idő alatt 1779 tanuló repült ki falai közül; az Egerben végzett tanítók nemcsak az iskolában, hanem mindenütt, a templomban és az utcán, a gyakorlati ismeretek terén is a legnagyobb jótevői voltak a népnek, s oszlopai lettek annak a kul- tűrfölénynek, amelyre annyiszor hivatkozunk a jövő építgetése közben. — Az egri érseki tanítóképző intézet az alapítás őta nemcsak megerősödött, hanem az elmúlt válságos időkben valóságos fáklyaként tündöklött. — Ez a szép múlt nagy érdeme az intézet mindenkori tanári karának, de mélységes hála illeti Bartakovics Béla és Sa- massa József volt egri érsekeket, valamint dicső főpásztorun- kat, dr. Szmrecsányi Lajos öex cellenciáját, akik mindannyian nagyban hozzájárultak az intézet fejlesztéséhez. — Elismeréssel adőzom az egri főkáptalannak és a megás kultuszkormánynak is, mindenkori hathatós támogatásukért. — Most, a második évszázad elején Veni Sancteként kérem a jő Istent, hogy ez az intézet az egész országban is temploma legyen a magyar népművelésnek ! Az énekkar előadása után Frits Sándor tanító szavalta el mély hatással Fiák András tegnapi számunkban közölt ünnepi versét, majd Csanády László dr. tb. kanonok, igazgató, ünnepi beszédében többek között ezeket mondotta : — Attól az időtől kezdve, hogy Szent István királyunk az egri püspökséget megalapította, Eger városa a keresztény mBgyar művelődésnek egyik középpontja lett. A nagynevű főpapok rengeteget áldoztak a kultúráért; a XVIII. század végén Szbub- lics Mihály (Hornyák György) most végzett akadámista diák lakásán. A végzett akadémikusok között szerénykedik a kis Pyrker János (Székely Andor) is. Jövő pályájukról beszélgetnek. A jóízű Szkublics szolgabírónak készül, Pyrker jurátus akar lenni, de társai professzornak szánják az eszményekért rajongó, s a nép iránti szeretettel telített lelkületű ifjút. A diákhumorral fűszerezett eszmecsere után felhangzik a távozó diákok poetikus búcsúztatója. Sok szem megtelik köny- nyel a nézőtéren. Második felvonás: Afrikában vagyunk. Izzó napfény, exotikus növények. Az amharai fejedelem udvara. Hanfila here gnöt (G. Czunya Herminke) rabszolgák serege szórakoztatja muzsikával, dallal. Galla rabszolganő (Benkóczy Klárika) és Galla rabszolga (lllényi Elemér) díszes legyezőkkel hűsítik a levegőt a hercegnő mellett. A fejedelem udvaránál fogoly és szakács Pyrker János. Egy olasz grófnak volt titkára s a Földközi- tengeren kalózok támadták meg hajójukat, Pyrkert elfogták és eladták Afrikában a rabszolga- vásáron. A hercegnő ábrándozó szeme megakad a fehér ember finom vonásain. Szíve szereEsterházy Károly gróf megalkotta a Lyceumot, amelyben száz évvel ezelőtt Pyrker János László pátriarka-érsek felállítja az érseki tanítóképzöintézetetet, amely 1828. november hó ll-őn nyílt meg azon a helyen, ahol most az Angolkisasszonyok intézete van. Az első növendékek száma hét volt. — A tanítőképzőintézet tanárai közül a Zsasskovszky-Utixé- rek, Mindszenthy Gadeon, 7ár- kányi Béla, Répássy János, Ba- bik József és Breznay Imre tűntek ki részben az egyházi ének és zene, részben az irodalom terén. — Az egri érseki tanítőképzőintézet nevelte Gárdonyi Gázát, de innen került ki Egri György is, az ismert ifjúsági író. — Az ünneplő intézetnek sok dísze és büszkesége jelen van a mai ünnepélyen ; az ő életük és működésük bizonyságot tesz arról, hogy Eger az igazi, hamisítatlan, magyar és keresztény kultúra centruma ma is, mint volt, az alapitő Pyrker idejében. Ennek száz esztendejét ünnepeljük ma, fényt gyújtunk a magyar sötétségben, epedve várva a feltámadás napját, amiért dolgozni fognak az intézet falain belül és kívül mindazok, kiket a jubiláló intézethez a hála és a munka kötelékei csatolnak! A fölemelő ünnepséget ezután a Rákőczy - induló hangjaival zárta be az intézeti zenekar. — A belügyminiszter a rendőrség létszámemelésével akarja fokozottabban biztosítani a közrendet. — Klebelsberg kultuszminiszter az ahófoku iskolákban kettő, esetleg négy héttel meghosszabbítja a nyári szünetet. — Budapest területén több ezer holdon termesztenek növényt, virágot, gyümölcsöt. — Feloszlatják a prágai proletár testnevelesi egyesületeket. lemre gyullad Pyrker iránt, kincset, jólétet, hatalmat, trónt kínál neki, csak vegye feleségül. De Pyrker szívén nem fog a ciáb, csak hazavágyik szép Magyarországba: letörölni milliók könnyeit. Megfogadja Istennek, hogy ha kiszabadul, az Úr jegyese lesz, a papi pályára lép. A szép hercegnő megérti az ifjú szenvedéseit és bár összetörik szíve a csalódásban, hazabociájt- ja a rab Pyrkert, sót ellátja pénzzel és jótanáccsal is a szökésre, a n8gy tengeri útra. Harmadik felvonás: Az egri érseki palotában vagyunk. Az egri tűzvész után üszkös romok között foglalta el egri egyház- fejedelemségét Pyrker János László, aki lilienfeldi cisztercita, majd apát, azután szepesi püspök, velencei pátriárka lett, most pedig már az egri érseki székbe emelkedett. Nagy szeretettel áldozatkészséggel, bőkezűséggel siet Eger lakosságának segítsé gére az építkezésnél. Elkészítteti a mai főszékeiegyház tervét, sőt az ekkor már alispán, sőt helytartősági tanácsossá nőtt Szkublics Mihállyal folytatott beszélgetés után elhatározza, hogy megalapítja az első magyar tanítóképzőt Egerben. Negyedik felvonás: Pyrker érsek és egykori iskolatársai HÍREK — Eger, 1928. június 29. — Péter és Pál napján. Péter és Pál napja jelzlévről- évre a magyar gabona aratásának kezdetét. Fölhangzik szerte a határban a magyar arató- leányok dala, szorgoskodnak a napbarnított arcú magyar legények az érett termés aratási munkálatai körül. Mennyi gondot okozott a kedvezőtlen időjárás a terméssel foglalatoskodó magyar gazdáknak, de mintha a Teremtő megelégelte volna már a balsorsot, hiszen minden kedvezőtlen időjárás ellenére is, bő- termés Ígérkezik. Péter és Pál napján nem fogunk látni elszomorodott arcú embereket a magyar televényen és nem fogjuk hallani a szomorú magyar nótákat, melyek a szenvedő nép szomorú hangulatából fakadnak. A kalászok bö magot hoztak és duzzadó érett kalászfejüket szolgálatkész alázatossággal odahajtják a termelő magyar gazda lába elé. Vidám lesz a nóta, nagy lesz a kedv és az aratóünnepek örömteli hangulata fogja beszárnyalni a termő magyar vidékeket. így van ez jól. Mert addig, amíg ellenségeink a magyar föld megcsonkításán és tönkretételén fáradoznak, ez a magyar föld minden erejével hű marad az ő dolgos népéhez és bő termésével kárpótolni igyekszik. A magyar humusz uj és teli kalászokat termelt ki megából, éltető erejű tápláléaot az új nemzedéknek, amelynek duzzadó ereje elégtételt fog szerezni bánatos sorsunkért. — A Parlamentközi Kereskedelmi Konferencia ezidei ülésszaka, melyet a francia csoport Versaillesben rendezett, negyvenkét állam részvételével zajlott le. találkozójukat tartják. Az ünnepi ebéden az érsek felolvassa az egri tanítóképző alapításáról szóló oklevelet. Az első magyar tanítóképző új irányt ad a magyar népneveiéi eddig elhanyagolt ügyének, uj erőt a nemzetnek az elkövetkező megpróbáltatásokra, amelyet látnoki szemmel lát előre a felköszöntőt mondó Szkublics Mihály. Ebben az áhitatos hazafias hangulatban hull le a függöny, hogy a látottak után új alakban, kegyeletben és szeretetben éljen tovább sziveinkben Pyrker érsek emléke. Benkóczy Emil kitűnő tolla e színjátékkal nagy kincset adott nemciak az egri ifjúságnak, nemcsak a tanítóképzőnek, hanem Eger városnak is. Színtiszta magyar nyelve, az állandóan magyaros izű párbeszédek, a darab felépítése, a cselekménynek gyors pergése elsőrendű ifjúsági színpad íróvá avatják a szerzőt, akit elismeréssel, tapssal halmozott el a közönség és babérkoszorúval fejezte fai báláját és elismerését az irodalmi értékű munkáért. Csak az őszinte elismerés és a nagyrabecsülés hangján emlékezhetünk meg Meiszner Imre muzsikájáról is, amely a kedves és kellemes melódiákkal csattogó szárnyat adott
