Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-05-13 / 112. szám

2 EGRI NÉPÚJSÁG TO 1928. májú« 13 ötezer holdnyi bevetett területet öntött el eddig a megáradt Sajó és Hernád. Putnok és Hét határában ezer, Tor- nyosnómetitől Zsujtáig háromezer' ötszáz négyezer, Encs és Gibárt kö­zött ötszáz katasztrális hold áll viz alatt. — A folyók áradása a vetés nagyrészét elpusztította. Miskolc, május 12. A Sajó őe a Hernád a Csonka- Felvidéken több helyen kilépett j medréből e az árterületeken ki- | vül többezer katasztrális hold- ? nyi bevetett szántóföldet és le­gelőt öntött el úgy, hogy az ára­dások igen jelentős kárt okoz­tak a gazdáknak. A Sajó vízállása Bánrévénél negyven centiméterrel közelí­tette meg az eddig mért legma­gasabb vízállást. Miskolc alatt napokkal ezelőtt csak 120 centi­méteres víz volt a víz szintje s egyszerre 240 centiméterre emel­kedett. A Tisza vízállása nor­málisnak mondható s nagyobb vízemelkedésről a községi elöl­járóságok eddig még nem tet­tek jelentést. Putnok és Hét határban mint­egy ezer katasztrális hold beve­tett területet öntött el a Sajó s mig Putnoknál az árvíz kezd visszahúzódni, addig Hét mel­lett legalább két hétig lesznek víz alatt a földek úgy, hogy itt minden el fog pusztulni. A Hernád még nagyobb pusz­tításokat végzett. Mintegy három­ezerötszáz—négyezer katasztrális holdnyi területet árasztott el a gönci járásban. Tornyosnémeti, Hidasnémeti, Hernádszurdok, Viimány, Göncruszka, Abaujvár és Zsujta határának nagy része viz alá került s a vetések itt is pusztulásra vannak ítélve. A jelentések szerint a Hernád a megszállott területen is nagy pusztításokat végzett. A Sajó és Hernád áradása több mint ötezer katasztrális holdnyi területet borított el víz­zel, ahol a vetéseket elpusztí­totta. A vitézségi erempótdijakat csak a rokkantügy elintézése után rendezik. A népjóléti minisztérium költ­ségvetésének tárgyalása során Várnai Dániel, Szinyey-Merse Jenő és Szilágyi Lajos a vitéz- «égi érempótdijak mielőbbi fo­lyósítását kérték. Vass népjóléti miniszter azonban kijelentette, hogy először a hadirokkantak ügyének teljes elintézését tartja kötelességének én csak azután kerülhet tor a vitézségi érmesek ügyének rendezésére. Az idén kevés hernyó volt az egri határban. Az egri határban az idén nagyon kevés hernyó jelentkezett s így hernyőszedésre is alig volt szükség. Hernyókár egyáltalán nincs a gyümölcsösökben. A ker­tészek és gyümölcstermelők ezt a kedvező jelenséget azzal magya­rázzák, hogy az utóbbi években elszaporodott éneklőmadarak min­den tavasszal több és több hernyót pusztítanak el. 7 Hétfőn délelőtt tárgyalja az egri kir. törvényszék a cifrahóstyai hitvesgyilkos bünpörét Óriási érdeklődéssel várja a hóstyák népe az ítéletet. Eger, május 12. Január 25 én hajnalban meg rázó tragédia történt az egyik cifrahóstyai ház nyirkos, sötét pincéjének mélyén. Szabó Ignác 39 éves földműves, négygyerme­kes családapa féltékenységből meggyilkolta a feleségét. Az asszony a pletyka szerint Takács János felnémeti szalma- kereskedővel udvaroltatott ma­gának. A férj féltékenykedni kezdett ■ a családi perlekedé­sek, összetűzések magva ezzel el volt hintve. Napirendre ke­rültek a veszekedések. Szabó Ignác elkeseredésében a kérdé­ses reggelen lecaalta feleségét a pincébe s ott végzett vele. A boncolás alkalmával az orvosok a holttesten 13 só rülést találtak, melyek közül kettő volt halálos. Az egyik szúrás a nyak ütőerét vágta át, a másik pedig a mell­kason keresztül a jobb szivkam- rába hatolt. Egy másik vágás az asszony orra hegyét metszette le, azon­kívül átvágta a szájszéleket és a fogak közé hatolt. Több sérülést találtak a holttest jobb és bal oldalán és a tenyerén is. A hitvesgyilkos tettének elkö­vetése után önként jelentkezett a rendőrségen, ahol részletes vallomást tett borzalmas cselek­ményéről. Debreczeni Dezső rendőrkapitány intézkedésére azonnal letartóztatták s kihall­gatása után átszállították az ügyészségi fogházba, ahol a mai napig is őrizet alatt áll. Az egri kir. törvényszék a vizsgálati és előkészítő eljárá­sok befejeztével május 14 éD, hétfőn délelőtt 9 őrára tűzte ki az érdekes bűnügy nyilvános főtárgyalását, amelyet az igaz­ságügyi palota második emele­tén, a III. számú tanácsterem­ben tartanak meg Gálbory Jó­zsef kir. törvényszéki elnök ve­zetése alatt. A védelmet dr. Kálnoky Viktor ügyvéd látja el; a vád képviseletére vonatkozó­an, mint értesülünk, eddig még nem történt döntés. I A főtárgyaié st városszerte óriási érdeklődés előzi meg, rész­leteiről az Egri Népújság hétfő délutáni számában Közlünk rész­letes tudósítást. Középület helyett parkos teret képezzen a város a Binét-telken! Beküldték nekünk a következő cikket: Városunk különböző pontjain kiemelkedő új középületeink Eger hires fürdővárossá fejlesz­tésének megvalósítását kétség­kívül jelentős lépéssel vitték előre. A városokat azonban nemcsak a középületek, da elsősorban a kellően gondozott parkok hiva­tottak > szépekké, kellemesekké s vonzóakká tenni. Eger város a történelmi mű­emlékek gazdasága révén eléggé ismert s e tekintetben talán egyetlen más város sem veheti fel vele a versenyt. Van már sok és szép középületünk is. A közterekben azonban szükölkö" dik városunk. Más, fejlődni akaró városok által új terek létesítése céljából hozott és az anyagi helyzetet is sokszor meghaladó nagy áldo­zatok és küzdelmek ismeretében alig adhatő hitel ama bírnék, hogy a fürdővárossá leendő át­alakulás célját maga elé tűző Eger városban az intéző körök nem foglaltak volna a leghatá­rozottabb elutasító álláspontot azon terv ellen, hogy a Binét- féle teljesen üres é« hozzá még a város tulajdonát is képező telken egy nagyobb szabású új középület emeltessék. Ama kézen fekvő alkalmat, 6 hogy a Dorco -gummi talpú vászoncipőnek nincsen párja. — Van párja: a másik hogy a város szivében egy új köztér létesülhet, amiért más vá­rosok nehéz küzdelmeket foly­tatnak, Eger városa nem akarja felhasználni, sőt harcot indít egy új köztér megvalósításának lehe­tősége ellen.Ugyancsak azok inté­zik talán még most is Eger vá­ros sorsát, akiknek egykor állást kellett foglalniok, hogy a város vasúti fővonal mellett feküdjék e, vagy sem? Meg tudták akkori» az elfoglalt álláspontot indokolni s — kétségkívül — nem hiá­nyoznak most sem a megdönt- hetetleneknek látott érvak. Nem volt akkor sem s most sincsennek leküzdhetetlen aka­dályok. Amint azonban soha sem fogjuk jővátehetui az akkor el­követett mulasztást, úgy a tervbe vett építkezés megvalósítása is valóban már le nem küzdhető akadályát képazűé városunk középpontjában egy kellemes park jövőbeni megvalósításának. Az esetleges pénzügyi akadá­lyokat mindenáron le kell küz- denünk. Vannak Eger városá­nak a szépért és jóért lelkesed­ni tudó, a céi érdekében aDyagi áldozatokat is hozó kész fiai. Vannak sokkal alkalmasabb he­lyek a tervbe vett uj iskola el­helyezésére is. Egy közkőrház mellett aka­runk új iskolát felépíteni ? Saj­náljuk a betegektől a levegőt, vagy inkább a fiatalság nevelé­sét akarjuk kórház közvetlen szomszédságában megoldani? Az építkezés mellett állást fog­lalóknak etek egy telekről lehe­tett tudomásuk, de a telket ma­gát a helyszínén is megnézni, érdemesnek nem tartották. — Pedig azt megnézniük érdemei lett volna. Ám vegyék a fáradságot most, jöjjenek el és figyeljenek! A fák és bokrok között a té­ren át vezető utakon elhelyezett padokon ülünk, pihenést találva napi munkánk fáradalmai után. A teret kétoldalről a szabá­lyozott Eger patak vize hatá­rolja. Kibontakozik előttünk az egri Vár teljes szépségében. A levegőhöz juttatott kórház csen­dességét nem zavarja meg a ve­lünk szemközt lévő oldalon meg­nyitott, fényesen berendezett üz­letben folyó élet. Hátunk mögött a Húspiac-térről eltűnnek a jel­legzetes bódék, helyükön ismét ágy új, egy szép középület (ta­lán az új iskola épülete?) emel­kedik. Eger város sorsának intézé­sével megbízott férfiak, ha va­lóban szeretettel viselitek gond­ját e városnak, úgy a küzdel­mektől vissza nem riadva, min­den erőitekkel és a kezeitekbe adott, soha vissza nem térő al­kalom megragadásával kivívjá­tok azt, hogy ez a szépálom valóra válhasson. —y—I. Film a hősi temetőkről. Kedves meglepetést szerzett az egri mozi­látogató közönség számára a pén­tek, szombat és vasárnapi előadás keretében a m. kir. belügyminisz­térium hadisírfelügyelősóge, ami­kor néhány igen jól sikerült filmet bocsájtott az egri Uránia mozgó- fényképszinház rendelkezésére. — A filmek propaganda célt szolgál­nak és élénk bizonyítékai annak a nemes áldozatkészségnek, amely- lyel egyik másik város hősi ha­lottainak dicső emlékét méltó módon szolgálja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom