Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-06-13 / 135. szám

1928. június 13. EGRI NÉPÚJSÁG 3 Heves vármegye alispánjának jelentése a vármegye mült havi közigazgatási állapotáról A városházai hivatalvizsgálat eredménye Eger, június 12. Heves vármegye közigazga­tási bizottsága kedden délelőtt háromnegyed 11-kor dr. Hedry Lőrinc főispán elnöklete alatt ülést tartott a vármegyeháza kistermében. A tárgysorozat első pontjaként dr. Búzás Endre tb. vármegyei főjegyző a következő alispáni jelentést olvasta fel: Tekintetes Közigazgatási Bi­zottság ! Bizottságunk Szentivány Far­kas bizottsági tag inditványára január havi üléséből felterjesz­tést intézett a m. kir. kultusz­miniszterhez a magyar nemzeti ■port reprezentánsai külföldi szereplésének elősegítése és anyagi támogatása végett. A mi­niszter május hő 6 án kelt ren­deletében arról értesített, hogy az értékes javaslatot az Orszá­gos Testnevelési tanáccsal letár- gyaltatta. A tanács a javaslat­ban foglaltakat a maga részé­ről is helyesnek tartotta és ki­jelentette, hogy a jövőben a le­hetőséghez képest a javaslat «zellemében kíván eljárni. Az egri városi hivatalvizsgálat. Az április hő 10-én Eger r. t. városnál megkezdett hivatal­vizsgálatot junius 2-án befejez­tem. A vizsgálat a legszélesebb körben folyt és kiterjedt a vá­rosi közigazgatás minden ágára, a város üzemeire is. Különös súlyt helyeztem a Speyer köl­esön kezelésének és felhaszná­lásának, a folyamatban lévő is­kolaépítkezések lebonyolításának és pénzügyi mérlegének, vala­mint Eger r. t. város Villamos Telepe üzemvitelének megvizs­gálására. Megállapítottam, bogy általános ‘közigazgatási szem­pontból az ügyek megfelelően intézteinek, de a kölcsönügy és iskolaépitési ügy anyagi lebo­nyolítása nem mindenben sza­bályszerű, sőt e téren nagy hiá­nyosságok vannak. A Villamos Telep üzemvitele pedig szintén alapos kifogás alá esik. A város az építkezések folya­mán a felmerülő szükséghez Ké­pest, valamint a Speyer kölcsön­ből más célokra felhasznált ösz- szegek pótlására kénytelen újabb éi újabb hitelműveletekhez fo­lyamodni, amely műveletek le­bonyolítása a mai viszonyok kö­zött nemcsak igen nehéz, hanem az adózók szempontjából súlyos terheket is jelent. A hitelműve­letek lebonyolítása, valamint az eddigi intézkedésekkel kapcso­latos felelősség megállapítása kérdé­sében döntés mindezideig nem történt, mert a kérdés foiosságára és súlyosságára valő tekintettel a főispán a belügyminisztériumból kiküldött szakközegével a vá­rosnál megelőzőleg személyesen is vizsgálatot tart. Az elmúlt hó folyamán a vár­megyei tisztviselők és alkalma­zottak ellen egyáltalában nem, községi tisztviselők ellen pedig két esetben indult fegyelmi el­járás. A közbiztonsági állapotok ál­talában kielégitöK voltak. A 30 O fokos meleg ntán hétfőn este nagy vihar vonult el Eger fölött A villám többször levágott, sőt jég is esett. — Dr. Novák Ferenc vármegyei aljegyző múló siketséget szenvedett az egyik villámcsapás következtében. Eger, június 12. Tegnap beköszöntött a káni­kula Egerre. Több heti késéssel ugyan, de végre megkezdődött az igazi nyári szezon, örömére az uszodákat, a zöldet látogatni vágyó közönségnek, nagy szo­morúságára a kőtömbök között robotoló polgárnak. A dőli órákban 25—30 0.*-ot mutatott a hőmérő, egyes helye­ken, napon azonban jóval töb­bet is mértek. A napközi hőséget, mely már csaknem tűrhetetlenné vált, az esti órákban gyors borulás és szél váltotta fel. Nyolc óra után hirtelen, meg-megűjuló égibáború támadt, melyet erős villámlás és mennydörgés kisért. A villám több ízben lecsapott. Az első villámcsapás az Er- zsébet-fürdő villámhárítóját ér­te. A második. 8 óra 55 perckor történ a Deák Ferenc úti Hering- féle vasöntödénél. Az esti vo­nattal érkező utasok is épen ak­kor jöttek be a vasúti állomás­tól. A zivatar elől mindannyian igyekeztek fedél alá jutni. Kö­zöttük elől haladt dr. Novák Ferenc vármegyei aljegyző, aki akkor egyik ismerősét kísérte ki. Az aljegyző alig ért a vasön­töde elé, amikor váratlanul erős, kékes-sárgás fény vakította el, fojtó kénszagot érzett s ugyan­ekkor borzalmas csattanás hal­latszott. A távolabb állók elbe­szélése szerint hatalmas, föld felé hajlő ívben szelte keresztül a villám az utcát s a vasöntöde villámhárítóján keresztül tűnt el a földben. A nagyerejü villamos kisülés a Vajkő-féle vendéglő előtt két embert a földre sújtott; dr. No­vák Ferenc pedig azóta sem hall s mindkét fültöve megdagadt. Az emberek kimenekültek házaik­ból, amelyek erősen megremeg­tek. A nagy ijedségen kívül azonban szerencsére súlyosabb baleset itt sem történt. A harmadik villámcsapás az eger—füzesabonyi villamos ve­zetéket rongálta meg, úgy hogy a község egész éjjel sötétben maradt. Egynegyed 10 óra tájban ke­vés jég is esett, ami azonban sem a vetésben, sem a szőlők­ben nem okozott kárt, mindössze a már oly égetően szükséges permetezést hátráltatta. A népjóléti miniszter elrendelte a „t&rkányi-kutak“ megnyitását Kap-e tárkányi vizet az egri polgárság? Eger, junius 12. Tudvalevő, hogy a városban levő úgynevezett tárkányi köz- kutak hónapokkal ezelőtt ható­sági intézkedésre lezárattak. A népjóléti miniszter a dohány­gyár vízvezeték tárkányi víz­gyűjtő-galériája aknáinak, úgy­szintén a dohánygyári vízto­ronyban levő medencének s vé­gül a vásártéren levő városi szolgálati medencének a kitisz­títását s ezek után a közkutak megnyitását rendelte el. A múlt héten a m. kir. Állami Dohánygyár és a város képvi­selőiből és dr. Temesvári/ István egri járási és városi tiszti or­vosból állő bizottság ment ki Felsőtárkányba és jelent meg az egri dohánygyárban a tisztoga­tási munkák elvégzése céljából. A bizottság megállapította azt, Felsőtárkányban oly csekély víz áll rendelkezésre, hogy az ma­gának a dohánygyárnak is a legnagyobb takarékosság figye- lemba vétele mellett alig elégsé­ges, s miután a városi vásár­téri medence csak a dohány­gyári víztorony medencéjének túlfolyóját kapja, a dohánygyári víztorony medencéjének megtel­téig a városi medencébe víz nem juthat. A város a rendelkezés folytán szerdán meg fogja nyitni a tár­kányi kutakat, amint azonban a fentiekből lát­ható, e ténykedéssel még a közönség vizet kapni nem fog. Nem kaphat vizet azért, mert Tárkányból nem jön be annyi, hogy a dohánygyári víztorony medencéje megteljék ■ igy a vá­rosi medencébe szolgáló túlfo­lyó vizet nem vezet át. A dohánygyári vízvezeték 1902-ben épült. Tervezte a m. kir. Orsz. Vízépítési Igazgató­ság közegészségügyi mérnöki osztálya. A városnak rendelke­zésre állő műszaki leírásból a következőket közöljük: A m. kir. dohányjövedéki köz­ponti Igazgatóság az egri m. kir. Dohánygyár számára létesített vízvezeték túlfolyó vizét Eger város közönségének átengedvén, jelen tervezet a dohánygyári víztorony 100 Hl.-es medencéjé­nek megtöltése után túlfolyó vízre van állapítva. A dohánygyár Feliőtárkány- től délkeletre a Baráthegyen fa­kadó s a közegészségügyi köve­telményeknek megfelelően fog­lalt forrásokból nyeri vízét. A gyár naponkénti vízszükséglete a nyári hónapokban mintegy 300 Hl., a téli hónapokban pedig 100 Hl.-re tehető; a miután a források a nagyobb vízszükség­let esetén eddigi észleléseink szerint maximumban 640 Hl., a téli hónapokban pedig minimum cca 400 Hl. vizet szolgáltattak 24 óra alatt, feltételezhető, hogy a város céljaira naponként mint­egy 200—300 Hl. túlfolyó víz fog rendelkezésére állni. A várható napi vízmennyiség befogadására a vásártéren port- landcement betonból készült 300 Hl. férőjü szolgálati medencét terveztünk, melynek összes rész létéi a tervből láthatók. A vízvezeték terveit a köz­egészségügyi mérnöki osztály kebelébe tartozó egri ember: Göndör Gábor mérnök, később kassai vizmü igazgató tervezte s a terveket kísérő, Jankovics Dezső polgálmesterhez intézett magán levelében még a követ­kezőket Írja : Örvendetes tudomásul szolgál­hat az, bogy a vízmennyiség foglalása gyönyörűen sikerült, most már a foglalások be van­nak fejezve, s az egész viz együtt van, az utolsó aknában, s je­lenleg, — pedig most van a minimális vízmennyiség — épen két annyi (620 Hl.) vizünk van, mint amennyi a dohánygyárnak komtemplálva volt. E levél 1902. dec. 4.-én kelt. Ezen adatokkal szemben a ga­lériák tisztítása végett kint járt bizottság azt állapította meg, hogy a források mai napi ho­zama legfeljebb 100 Hl. körül mozog. Ebből következik, hogy a do­hánygyári medence nem telhet meg annak ellenére sem, hogy a vizet öntözési célokra nem használják, s a munkásoknak vízöblítéses klozettek sem áll­nak rendelkezésére. Fentebb közölt hivatalos ada­tokat a kint járt bizottság még nem ismerte. Ennek ellenére is meg kellett állapítania azt, hogy a forrás-foglalásokban kell a hi­bának lennie, mert ezért a cse­kély vízmennyiségért, a vízmű­nek nagy befektetését nem lett volna érdemes az államnak ál­doznia. A bizottság e véleményét megerősítette az ott lakó forrás­őr azon közlése, hogy a domb­oldalon fekvő állami terület alatt még két forrás van. A kép azt mutatja, hogy a víz. vagy az eltömödött galé­riákon keresztül, vagy a galériák alatt szökik el s a keletkezett két forráson tört magának utat. A bizottság tapasztalatiról a polgármesternek jelentést tett s a polgármester . megkereste a m. kir. állami dohányjövedék központi Igazgatóságát, hogy a források megvizsgálása céljából szakértőjét küldje le, s ha annak a véleménye a város szakértő­jének véleményével egyeznék, a források rendbehozatalára az intézkedéseket megtennék. • Ä Singer varróiéiig — bármely varrógépre utólag felszerelhető — prak­tikus és kiméli a szemet! Kérje annak gyakorlati bemutatását. Singer varró­gép fióküzlet. Az idő pénz: apróhirdetéseit a Babocsay dohány tőzsdében (Tűzoltó- tér 1) is feladhatja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom