Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-01-25 / 20. szám

EGRI NÉPÚJSÁG 1928 jíKuár 25 mmi0mnbmshki vamasm A miskolci szinikerület harca Egerért Válasz a miskolci polgármester nyilatkozatára. post végezte a beszentelést.Több, mint ezer ember vett részt a gyászmenetben, amely Haller Imrét utolsó útjára kísérte. A közönség sorában volt Érászt Sándor, Huszár Károly, Kocsán Károly. Lakatos Géza, Müller Antal és a politikai, társadalmi élet számos képviselője. A »ír­nál a ciszterci diákszövetség ne­vében Benárd Ágoston fia, a Csaba bajtársi egyesület részé­ről pedig Ivanich Ferenc mon­dott megható búcsúbeszédet. — Haller Istvánt mindenünnen szá­mos részvétnyilatkozattal keres­ték fel. A román tanítóknak nem szabad charlestonozni. Jassibői jelentik: A megyei prefektus jelentést kapott arról, hogy charleston láz már a leg­utolsó moldvai faluba is elju­tott és különösen a fiatal taní­tók hódolnak ennek a táncnak. A prefektus ebben a jőerköl- csöket látta veszélyeztetve és a tanítók tekintélyének megőrzé­sére hivatkozva, a megyei isko­lai bizottság útján elrendelte, hogy a tanítóknak nem szabad eh trlestonozniok. Ország-Világ. — A földművelésügyi miniszter elrendelte, hogy március 31-ig össze ksll írni az aratási és caép- lési munkákban résztvevő mező­gazdasági munkásokat. — Az Országos Földbirtokrendező Bíróság idáig 927 ezer kataez- trális hold főidet és 254 ezer házhelyet vett igénybe a jogo­sultak részére. — Bűd lános pénzügyminiszter hosszabb tárgyalást folytatott Mayer János földmivelésügyi mi­niszterrel a mezőgazdasági hitel kérdésében. — Az idei Nemzetközi Vásáron bemutatják a modern községi kultúrát. — Am. kir. igazságügyminiszter Miskolcon megszűntette a har­madik közjegyzői állást. — Weiler Bernát szegedi macska- kereskedő a következő tartalmú levelet kapta Grácből: «Ami tit­kos szövetségünk önt meg fogja figyelni és na ön gyalázatos üzleteit ezután is folytatja, úgy meg fogjuk rendszabályozni és öcnek teljesen lehetetlen lesz még egy macskát megölni a jö­vőben ; ezt miheztartásul!» — Becsben Doppler orvostanár az új fiatalosítási módszeren kí­vül állítólag a cukorbaj ellen is óriási hatású gyógymódot talált fel. — Új eljárással fiatalítja meg a nőket és férfiakat egy bécsi orvostanár, aki mirígyátültetés helyett a vérkeringést gyorsítja. — A román posta olyan falvak­ban, amelyekben a postahivatal üzletileg nem jövedelmez, egy­szerűen megszűnteti nemcsak a postahivatalt, de a kézbesítést is. — Bukarestben másfélszázezer magyar van iskola nélkül. — Uj vasút épül Németország és Olaszország között. — Párisban a koldusokat köny- nyű munkára akarják fogni. — A világ aranykészletének fele Amerikában van. Eger, január 24. Egerért, a színikerületek nyári állomásáért, két város, Miskolc éa Debrecen között keletkezett parázs vita. Minap közöltük dr. Hodobay Sándor miskolci pol­gármester nyilatkozatát, mely szerint szerves összefüggést lát felfedezni a csonka Felvidék bá­rom városa, Miskolc, Sátoralja­újhely és Eger közölt a e kap­csolatot a három város egy szí­nikerületbe osztásával óhajtja megélénkíteni. A válasz nem ké­sett soká. Az egyik igen tekin­télyes debreceni sajtóorgánum mai számában láttak napvilágot többek között az alábbiak: — A magyar vidéki színészet siralmasan nehéz helyzetében minden város ez elképzelhető eszközök mindegyikével menteni akarja a maga színészetét. Nem­csak a szubvenció által szolgál­tatott anyagi alap szerepel ezek között az eszközök között, ha­nem zsíros nyári állomások meg­szerzése is, hogy a nyári szünet hónapjaira is biztosává legyen a nagyobb vidéki városok szín­társulatainak megélhetése. Igen Eger, január 24. Megírtuk már, hogy az egri Uránia mozgóképszínház igaz gatősága, elismerésre méltó el­határozással, egy nagyszabású film előadásának teljes bevéte­lét a felállítandó egri hősi em­lékmű költségeire ajánlotta fel, megkezdvén ezáltal Egerben is azt a hazafias akciót, amit már régen meg kellett volna kezde­nünk mindnyájunknak, még a Moszkva elérkezett a thermi- dorhoz. Az események lassabban és kevésbbé drámailag folynak le, mint akkor, a francia forra­dalom alkonyán. Robespierre ther- midor 8-án még nagy ember volt, 9 én szétlőtt állkapoccsal feküdt a cocciergerir-beo, 10-án lehullott a feje és léén meg­szüntették a rémuralom véres törvényeit. Az orosz rémuralom embereinek a sorsa lassúbb és nyugodtabb tempóban teljesedik be. Megölték őket politikailag, de lemondanak errói, hogy tes­tileg is megöljék. Talán ettől tart Stalin, hogyha Trotzkij és társai a Cseka receptje szerint golyót kapnak a fejükbe, még mártírokká nőhetik ki magukat. Talán efféle csattanős effektu­sokra már nincs többé szükség. Az orosz forradalom thermidori korszakát azonban sem Trotz- kijjal, sem nélküle nem lehet többé feltartóztatni. Az utolsó év eseményei a külső látszat szerint egyenlő erejű vé­sők szór fordul elő, hogy egyik város a másik város színtársu­latának nyári állomását »bá­nyássza« el, ha azt véletlenül zsírosabbnak gondolja, — A Budai Színkörnek és a miskolci Nemzeti Színháznak szétválasztása után Miskolc város kezdte el a keleti országrészen a »bányászást«, egyre másra vál­togatva nyári állomásait, bonto­gatva a czinikerületek kereteit. Dr. Hodobay Sándor miskolci polgármester most olyan búro­kat penget, hogy Egert is a miskolci czinikerülethez kell csa­tolni. Majd közli Hodobay már is­mertetett nyilatkozatát és a kö­vetkező kommentárral fejezi be cikkét: — így a miskolci polgármes­ter. A terv mindenesetre nagyon érdekes, de remélhetőleg a kul­tuszminiszter nem engedi meg, hogy Miskolc úgy válogassa nyári állomásait, mint más az ingét. Addig, amíg ezt a tervet keresztül lehetne vinni, bizonyo­san Debrecen sem alszik. mai nehéz és válságos gazda­sági helyzetben is. Az Uránia erre a célra február 16.-án, délutáni és esti előadás­ban, az Emden, a hősök hajója című óriási háborús filmet mu­tatja be. A kolosszális méretű és nagyhaíátú látványba film elő­adásának teljes nyersbevételét érintetlenül bocsátják az egri hőtök emlékműve javára. thermidori korszaka zérek küzdelmét mutatták, amely­nek kimenetele néha kétségesnek látszott. De a küzdelem lénye­gében nem volt egyéb, mint az óriási orosz paraszttömegek harca a kommunista-diktatúra ellen. Ennek a küzdelemnek a lefo­lyása, eredménye néhány epiződ- szerü esettől eltekintve —, mint valami természeti törvény által, előre el volt döntve. A forrada­lom a sok milliónyi parasztra nézve elérte praktikus célját ab­ban a pillanatban, amikor meg szűnt a nagybirtokos elnyomó hatalma és megtörtént a föld­osztás. Az orosz paraszt előtt a Kremlben dirigáló urak ellen ellenforradalom teljesen értel­metlen volna. Felőle álmodhat­nak a világforridalomről, a leg­bolondabb újításokat hozhatják be a városokra nézve. Mindez a parasztság óceánjában a legki­sebb hullámot sa tudj i fölverni, viszont a beláthatatlan, a megfoghatat­lan, a megszervezhetetlen tömeg ereje nem is áll a szovjet mö gött. Ennek a passzivitásával szem­ben csütörtököt mondanak a gépfegyverek és tehetetlenek a Cseka hóhérai. Ezzel tisztában volt Lenin, Stalin is tudta, mikor hatalomra juiott és Trockij is ta­pasztalhatta volna, ha a Stalin- nál folytatott küzdelemben felül­kerekedett volna. A forradalom diadalmas nap­jaiban úgy látszott, hogy for­radalmi intellektuellek egész ki- c»iny csoportja az ipari prole­tariátusra — tehát egy parányi kisebbségre— támaszkodva ma­gához ragadta az uralmat 144 millió ember fölött. Ma máskép állnak a dolgok. A régi kom­munista gárda nem volt egyéb, mint robbantószer, amely meg­semmisítette a régi rendet és a polgárságot. amint robbantó­szer gyanánt hatottak a jako­binusok, aki szétrombolták a királyságot és a feudalizmust. Amint a francia polgárság a háttérben várakozott az órájára mig a színpadon a rémuralom emberei ágálták úgy az orosz parasztság is engedte hogy a kommunizmus is kitöm bolja magát. Franciaország polgárai a király­ság éa nemesség ellen folytatott harcban nagyon sokat szenve­dett, de a végén elfogadták a forradalomtól amit jónak és haszoosnak találtak, a többit pedig oda dobták a forradalom nagy szemétdombjára. Nagyon sok jel arra mutat, hogy az orosz forradalom is hasonló utat követ, csak sokkal lassabban halad. Ha úgy tekintjük a Trockij áltel képviselt ellenzéket, mint az integer kommunizmus önző­jét, akkor azt látjuk, hogy na­gyon kétségbeejtő a helyzete. A bolseviki vezérek a cár Szi­bériájából jöttek, hogy megcsi­nálják a cár ellen a forradalmat. Munkájuk olyBn alaposan sike­rült, ahogy azt legmerészebb ál­mukban se remélték. És most, mint bukott, reménytelen exisz tenciák visszatérnek a «felsza­badított proletárok» Szibériájába. Hajdani barátjaik még mindig éltetik Moszkvában a forradal­mat, dicsőítik szóban, képben, drámában és filmben, ajánlják az egész világnak, mint gyógyító- szert mindenféle szociális baj ellen. De a saját országukban nem tűrik a forradalmat, sőt annak a legkisebb jelére úgy reagálnak, mint annak idején a cár. Mire való hát az idegeknek az a rettentő megfeszítése, az a rengeteg energia, ha a nóta vége megint csak Szibéria ? De a számüzöttek életútja a cári és proletár deportáció közt három millió ártatlan ember hullájával van kirakva. A francia forradalom útja a thermidori eseooéoyektől négy és fél óv múlva Bonaparte konzulá­tusához vezetett, öt év múlva pedig a császársághoz. Orosz­országban úgy látszik, semmi se akadályozhatja meg egy szabad parasztállam kialakulását. A föld természetében és a nép jellemében rejlik, hogy ez az átalakulás csak lassen mehet végbe. Hogy aztán milyen fede­let tesznek az : újjáépített házra, az más kérdés. M. J. Az Emden, a hősök hajója című hatalmas filmet az egri hősök emlékműve alapjának javára mutatja be február 16.-án az Uránia színház. — Az előadás teljes bevételét a hősi emlékmű céljaira ajánlotta fel a mozi igazgatósága. Visszatérés Szibériába Az orosz forradalom

Next

/
Oldalképek
Tartalom