Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-01-19 / 15. szám
Ara 16 FILLÉR Előfizetési dij postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 üllér. egyes szám ára 16 fillér, vasár- « nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések# milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV ♦ POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOR XL V. évf. 15. szám * Csütörtök «► Eger, 1928. január 19. Termeljünk olcsóbban és jobbat. Irta: Mayer János, m. kir. földművelésügyi miniszter. Abban a szívóé küzdelemben, amely a mezőgazdasági piacok meghódításáért világszerte folyik, a győztes mindig az az ország lesz, amelyik a legjobb terményt a lehető legolcsóbban állítja elő. A mezőgazdasági termelés dolgában tehát világszerte erős verseny indult meg, amely elől Magyarország sem zárkőz- hatik el, mert hiszen legfőbb jövedelmi forrásunk évszázadok őta mindig az, amit a mezőgazdaság termel, vagy amit a mezőgazdasággal szoros összefüggésben állő iparágak előáll!ta nak. Ha jövőre is vigyázunk arra, hogy terményeink minősége a régi szinten megmaradjon, esetleg az igények fokozódásához képest állandóan javuljon, akkor megmarad a biztos jövedelem, sőt ha arra törekszünk, hogy mezőgazdasági terményeink előállítása az eddiginél jóval kevesebbe kerüljön, bizonyos, hogy versenyképességünket meg tudjuk őrizni a világ minden piacán. A földművelésügyi kormánynak elhatározott célja, hogy a versenytermelést a mezőgazda- sági élet minden ágában meg indítja. A termőtalaj megjavítása, a műtrágya beszerzésének megkönnyítése, vetőmagvak fokozottabb kiosztása, szárítógépek, traktorok s egyéb mezőgazdasági gépek igen kedvező feltételek mellett való kiosztása stb. mind egy részletesen kidolgozott programm láncszemei. Ami Egert és környékét ebből a szempontból különösebben érdekli, fokozott figyelemmel kell szem előtt tartanunk a szőlőtermelés, valamint a konyhakorié- Bzet és gyümölcstermelés érdekeit. Már elkészült Magyarország űj gyümölcstermelési és kertészeti pontos helyzettérképa ■ rövid idő múlva a törvényhozás elé kerül a hegyközségekről szőlő javaslat, mely a bor és csemege- szőlőtermelése szempontjából fog üdvös reformokat életbeléptetni. Azzal azonban, hogy kitűztük a mezőgazdasági fejlődés új alapjait, még célt nem értünk. Hiábavaló a kormányzatnak minden törekvése s reformeszmék felvetése, ha az érdekelt termelőkben nincs meg a felvetett gondolatok befogadására szükséges fogékonyság. Ez csak tanulással, a haladás érdekének átérzésével érhető el. Általánossá kell annak a tudatnak válnia, hogy az olcsóbb és jobb termelés nemcsak önmagunk jólétét, de az egész ország boldogulását is jelenti. A vécsi erdőőr gyilkosát tíz évi fegyházra ítélte az egri kir. törvényszék V Prettenhoffer tanácselnök egésznapi tárgyalás után este hét órakor hirdette ki az ítéletet. Eger, január 18. Egy hónappal ezelőtt, a múlt év december 11-én, vasárnap véres erdei tragédia hire kelt szárnyra a hevesmegyei Vécs községből. A falu határában, a gróf Károlyi uradalom erdejében, Káli-völgy és a Haraszti erdőrészek szelének találkozásánál, átlőtt és a nyolcas nyúlsö- rétek által valósággal szétroncsolt fejjel, halva találták Balázs Lajos 46 éves vécsi erdőőrt. A halott arccal borult a földre, a frissen esett puha hóba és kezében még akkor is fegyverét •zoroDgetia. Özvegy és öt árva leány maradt utána. A feldebrői csendőrörs a frissen esett hóban talált tiszta nyomokon elindulva, már vasárnap e«te elfogta Aldebrő községben ifj. Kecsmár János 32 éves földművest, aki az ellene szőlő bizonyítékok hatása alatt megtört és bevallotta bűnét. A nagy bűnügyet tegnap egész napon át tárgyalta az egri kir. törvényszék büntető tanácsa Prettenhoffer Ödön kir. törvényszéki tanácselnök elnöklete alatt. Szavazó bírák Hollós Nándor és Mészáros Béla kir. törvényszéki bírák voltak. A jegyzőkönyvet Matuslca János dr. kir. törvényszéki jegyző vezette. A gyilkos orvvadász vallomása. Ifjú Kecsmár János, a tanácselnök felszólítására, a következőkben ismertette a büncselek mény lefolyását: — Elismerem bűnösségemet. Az aldebrői határ vadászterületét bériem. 1927. december 11.-én, vasárnap reggel lesre indultam a saját bérletemre de egy róka után átmentem az uradalom területére és rövidesen két nyuiat lőttem az uradalom erdejének szélén. A vadászfegyver durranásaira pár perc múlva odajött hozzám Balázs Lajos erdőőr, akit én pálinkával kínáltam meg, mert nagyon fázott. Mikor megitta a pohárka tartalmát, reám szegezte fegyverét és úgy követelte, hogy adjam át neki az enyémet. Mikor vonakodtam ezt megtenni, elsütötte fegyverét a bal karom felé, de az nem talált. Erre én ro/gindultam a falu irányéban. Ó utánam. Űtközbea Balázs a karomra ütött. Az ütéstől elsült a kezemben lévő vadászpuska és a serétek közvetlen közelből a vadőr fejébe fúródtak és Balázs Lajos arccal a földre bukott. Dr. Türk Szilárd kir. törvényszéki orvos véleménye szerint Balázs erdőőr halálát a lövés okozta. A lövés közvetlen közelből történt. A sörétek az elhalt fejének és arcának baloldalába fűrődtak és agyhúdést okoztak. Ezután a tanúk kihallgatása következett. Özv. Balázs Lajosné, az áldozat felesége elmondotta, hogy volt férje vasárnap reggel 8 órakor indult el otthonról az erdőbe. Bodnár gyöngyösi járásbírő, aki miut vizsgálóbíró szerepelt a bűnügy nyomozásánál, elmondotta, hogy az erdőszéltől 20 lépésnyire feküdt Balázs Lajos holtteste. A vádlott öccse a kihallgatásnál részletesen elmondotta, hogy ő látta az egész tragédia lefolyását. Az erdöőr fegyverének átadására szólította fel a tilosban orvvadászaton ért ifj. Kecsmár Jánost. Az orvvadász ezt megtagadta. Az erdőőr utána ment, közben ijesztésül egyet a földbe lőtt. Mikor pedig közvetlen közelébe ért az orvvadásznak, ez visszafordult és egyetlen lövéssel leterítette az erdőőrt. A vádlott öccse ezt a vallomást később bátyja szug- gerálására visszavonta. Bolzár Zoltán fegyverszakértő kihallgatása után Hasznost István 23 éves erdőör a következő tanú: Reggel 3/‘i6 őrá tájban két lövést hallott az erdőben. (Ez volt a két nyúl lövése.) Azután mintegy tíz perccel később Balázs Lajos erdőőr hangos kiáltását hallotta: Meg ne mozdulj! Dobd el a puskát 1 Ezután egy lövés dördült el. (Ekkor lőtt a földbe az erdőőr.) Majd egy hangos »állj!« kiáltás hallatszott, amelyet nyomban egy lövés követett. Hasznosi az er- dőőr nyomán a hely színéhez sietett, ahol arccal a hóban fekve, holtan találta Balázs Lajost. Horváth János 21 éves vécsi gazda ugyancsak hallotta az erdőben a kiáltásokat és lövéseket. Kéri Ferenc 23 éves vécsi földműves az eset napjának hajnalán anyjával ment az erdőszélen és látta a vádlottat, aki egyik fára papirt erősített fel, hogy azt megbámulják a nyulak és ő nyugodtan lelőhesse. Ez az eljárás különben új szokása a vadorzóknak. Kéri Istvánné, Csordás Imre vécsi községi birő, Fehér Ferenc vécsi törvénybiró, Mátyás Imre aldebrői községi főjegyző, Ta- karcsik J. ny. csendőrtiszthelyettes, Szabó G. csendőralbadnagy, gyöngyösi szakaszparancsnok, Orbán Járói domosziői csendőr- tiszthelyettes, Buda Etel 18 éves aldebrői leány, Kása Sándor, Bazsó József tanúvallomásai után a bíróság befejezte a bizonyítási eljárást. A vádbeszéd. Encsy Kálmán kir. ügyész ezután vádbaszédében többek között a következőket mondotta: — Az élet a legborzasztóbb tragédiákat termeli ki és a legsötétebb drámákat produkálja. Rémsége# az előttünk lepergett tragédia azért is, mert nemcsak egy ötgyermekes csa Iád apja halt meg, hanem az igazság és jogrend hőse esett el a kötelességteljesités, a becsület mezején. A kötelességét teljesítő erdöőr a vadorzóval bátran szembe- szállva, gyilkos lövéstől találva bukott arcra a hóban. Egy önző, megrögzött bűnös a gyilkos. Nem akarok kiterjeszkedni ccs- csének a vallomására, aki beismerte, hogy bátyja közvetlen közelből lőtte főbe az áldozatot, de ezt mutatják a lépések nyomai, a tanúvallomások és ezeket a vádlott kapkodó védekezése megdönteni nem tudja. — Azt mondja ő, hogy nem akarta meglőni az erdőört, csak lövésre kész, felhúzott fegyverét tartotta vele szemben. Hát az a hatósági közeg, az a felesküdött erdőőr, vadállat-e, hogy vele szemben csak felhúzott fegyverrel lehet állani? Hát ha nem akarta megölni, csak véletlen szerencsétlenség történt volna, hogy otthagyja áldozatát, mint a róka és mi szükség volt eltűntetni igyekezni a nyomokat? Miért szedte le bakancsáról a patkókat, miért igyekezett eltüntetni a két nyuiat? Még a jogos védelmet is em-
