Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-06-16 / 138. szám
EGRI NÉPÚJSÁG Kedves Katolikus Testvér! Hevesmegye katolikus közönsége június hó 17.-én Pásztón Katolikus Napot tart. E nap jelentőségteljes, mert dokumentálni akarjuk a magyar katolicizmus nemzet-fentartő erejét, történeti jelentőségét, jövő feladatait, számítva a modern kor változott viszonyaival. E munkában mindenkire szükség van. Egyháziak és világiak, lateinerek és gazdák, iparosok és munkások, férfiak és nők együtt teszik a hatalmas eredőt, amelytől a szebb, a boldogabb lövőt reméljük. Közös ügyünk tehát a pásztói Katolikus Nap, melynek gazdag programja keretében, éppen az idevágó problémák kerülnek szőnyegre. Itt akarjuk meggyőzni vármegyénk katolikusait; itt akarjuk lelkűket megtelíteni hittel, szent bizakodással, megindítani a komoly, célirányos teendők sínpárjára. Szeretettel kérjük, hogy a gyűlésen megjelenni, a Katolikus Nap eszméjét propagálni, a résztvevőket megszervezni, zászló (nemzetiszinü, vagy templomi lobogó) alatt vezetni szíveskedjék. Testvéri szeretettel: Pásztó, 1928. évi június elején: gróf Apponyi György i kát. népszövetség elnöke, dr. Csepela Lajos t. kanonok. Demecs József a pásztói egyháztanács világi elnöke. Kaluzsa Kálmán pásztói főjegyző. Rössler György ipartestületi elnök. Szita Mihály apói plébános. vitéz Ágasváry Lajos áll. polg. isk. igazgató. Csintalan József nagybátonyi plébános. Gottlieb Miklós tüzrendészeti felügyelő. Kiss Imre szurdokpüspöki; plébános, dr. Szentiványi'*Farkas apci földbirtokos. Szőke Benedek tanítói köri elnök. Zeke Gábor áll, el. isk. igazgató. Bortnyák István nagybátonyi bányaigazgató. Csizinszky Sándor levente főoktató. Harkabusz László esperes, szentszéki tanácsos, pásztói plébános. Pigay István esperes, tari plébános. Szabó István pásztói biró. Tóth Balázs rózsaszentmártoni plébános. Fogadjuk őket szeretettel. Egy szegény i \ rokkant katonát a hívek adakozásából visznek a lourdesi zarándoklással. Újból három csodálatos gyógyulás történt a kegyhelyen. Csütörtökön délután megható jelenet játszódott le a budapesti Országos Katolikus Szövetségben. P. Szabó Pius, a budavári helyőrségi templom plébánosa jelent meg az irodában és meghatott szavakkal adta tudtára a rendezőségnek, hogy a Várban él egy szegény házaspár, ahol a férj a háborúban rokkant lett és az egyik lábára teljesen megbénult. A szegény házaspár minden lehetőt elkövetett, hogy el tudjanak jutni a lourdesi Szűz csodálatos kegyhelyére, mert hisznek és bíznak abbaD, hogy kérésüket meghallgatja s a rokkanttá lett férj, újból egészséges lesz. A szegény vallásos család óhaja lassan elterjedt a Vár katolikus családjai között, akik közül többen felkeresték a helyőrségi templom ékesszavu pásztorát i tudtára adták, hogy ők hajlandók adományaikból lehetővé tenni a háború rokkannának és kísérőjének, feleségének, a lourdesi begyhelyre való za- rándoklását. Egyébként a csodálatos kegyhely hivatalos lapja, Journal de la Grotte de Lourdes legutóbbi száma három csodálatos gyógyulásról számol be. Egy héttel ezelőtt Angliából az aDgol katolikusok nagy nemzeti zarándok- lása érkezett a kegyhelyre, akik közül Lilie Kinney 18 éves fiatal angol leány csonttuberkulőzis- ban, William Duffey rokkant katona szélhűdésben, John Wondal szintén rokkant katona epileptikus szívgörcsben szenvedett, akikről az orvosi tanács megállapította, hogy gyógyíthatatlanok. A három halálos beteget a vasútállomásról a kegyhely kórházába a legnagyobb gonddal szállították és 4 napon keresztül imádkozott a három beteg gyógyulásáért, míg a negyedik napon, a délutáni Szentségei körmenet előtt a lourdesi kegy- hely csodálatos vizébe mártották, akik ezután örömmel kiáltottak fel: Megyőgyultunk ! A három csodálatos gyógyulásról az orvosi tanács hivatalos írást is adott ki. A magyarok nemzeti zarán- doklása július 4-én indul Budapestről. A zarándokok érintik: Milánót, Genovát, Lourdesben hét napot tartózkodnak, akik akarnak, kirándulást tehetnek. Visszafelé útjukban megtekintik Nizzát, Páduát és Velencét. A zarándoklás részvételi díja a III. osztályon 350 P, a II. osztály pedig 520 peDgő. Jelentkezni az Országos Katolikus Szövetségnél, Budapest, IV.,Ferenciek- tere 7. szám alatt lehet. — A felsőház mai ülésén Széchenyi Aladár gróf éles szavakkal támadta az első nemzetgyűlést a trianoni békeszerződéi ratifikálásáért. Kun Béla ügyével kapcsolatban bolseviki ellenes nemzetközi szövetség létesítésére hívta fel a miniszterelnököt. Eger, június 15. Vasárnap (17.-én) a finn test- vérnemzet fiai közűi tárogatnék el hozzánk mintegy 150-en. Egerbe mint nagymúltű, régi kultúrájú városba jönnek. Fogadjuk őket szeretettel... A finnek a VIII. század folyamán költöztek mostani hazájukba, az ezer tó országába a jelenlegi Észtország területén levő finn őshazából. A nyugati kultúrát és a kereszténységet a svédektől kapták. A XI-XII. század folyamán a svéd királyok több hódító és térítő hadjáratot indítottak a makacsul védekező finnek ellen, míg végre a XIV, században az ország már kereszténynek mondható. A nemzeti irodalom a reformációval indul meg. Agricola, Turku (Abo) városának evangélikus püspöke fordítja finnre a Szentírást s a turkui (svédesen aboi) dialektust teszi meg irodalmi nyelvvé. — Azonban a finn irodalom a svéd kultúra nyomasztó hatása miatt nehezen fejlődik s az igazi fellendülést csak a XIX. század hozza meg, midőn a népköltészet kincsei közismertekké válnak. Lönnrot Illés orvos hihetetlen nélkülözések között gyalog járja bő csaknem egész Finnországot s gyűjti a nép szájáról a hősi énekeket, amelyebből azután a halhatatlan Kalevalát alkotja meg. A Kalevala, ez a világirodalomban páratlanul álló népéposz, még az ősi, pogány finn hagyományokból, mytholőgiából táplálkozik s valószínűleg a finnség honfoglaló hőseinek emlékét őrzi. Egy titokzatos nép, Észak fiai szerepelnek benne, akikben a tüdő sok a mai lappok őseit látják s akiket talán éppen a finn invázió szorított jelenlegi hazájukba. A Kalevala versmértéke érdekes módon egyezik a mi ősi nyolcasunkkal. (Művészi és eredeti szépségeket gazdagon visszaadó fordítása van Vikár Bélától). A Kalevala hatása alatt varázsütésre lendül fel a finn irodalom, képzőművészet, zene. A finn faji kultúra a Kalevalában talál magára. Talán nem véletlen, hogy a finn művészeteknek, mint a magyarnak is a régiességben van a főerejük. A XIX. század két nagy írőklasszikusa Alexis Kivi és Juhani Aho a népies tárgyak mesterei. Aho-t stilus és világnézet dolgában nem egy vonás rokonítja a mi Gárdonyi Gézánkkal. A nemrég elhunyt modern regényíró Lin- nankoski is csupa népies témát dolgozott fel. (A «Dal a tűzpiros virágról« c. regŐDye közkézen forog. A «Menekülök* fordítása most készül.) A világhírű finn festő Axelli Gallen Kallela a Kallevala illusztrálásával lett halhatatlan. Sibelius oiodálatos muzsikája a népzenéből táplálkozik. A nyelvészeti, irodalmi, etnográfiai tanulmányok a finneknek sajátosan nemzeti,tudományszakjaik. Külső állami életük változásainak két nagy dátuma van. 1809-ben orosz fennhatóság alá kerültek h mint bizonyos autonómiával rendelkező nagyhercegség 1918-ig az orosz koronához tartoztak. 1918 hozta meg a teljes függetlenséget. A vörös rém ideig-őráig óbet is fenyegette, de a finn polgárság józansága könnyű szerrel győzedelmeskedett a szélsőségek felett s s ma Finnország a szabad fejlődés határtalan lehetőségei előtt áll. If]. Bán Imre. — Bethlen István gróf miniszterelnök frivol játéknak bélyegezte azt az ellenzéki kijelentést, hogy a titkos választójogot a trianoni béke revíziója miatt kell bevezetni. 1928. június 16 Szombaton és vasárnap: „A maharadzsa menyasszonya“. Tegnap nagy sikerrel folyt le a főpróba. Waibel József öt felvonásos indus drámája, mint már jelentettük, szombaton és vasárnap délután félhat órai kezdettel kerül színre az ADgolkisaszzonyok egri intézetének dísztermében. A nagy előkészületek után tegnap volt az iskolák növendékei előtt a főpróba, amelyből már látható, hogy a nagy közönség előtt is szenzációs sikere lesz a darabnak, amelyet az egri Urleányok Mária kongregációjának tagjai M. Bende Gizella kitűnő betanításában adnak elő. A számozott helyek ára 1 pengő. Jegyek a szombati előadásra a Sajtószövetkezetben válthatók, a második előadásra pedig az intézet portásánál, illetve előadás előtt a pénztárnál. Kecskeméten eddig 24 embert martak meg a veszett macskák. A Pasteur Intézet orvost küld a betegek kezelésére. — A gyepmesterek száznál több állatot végeztek ki. Kecskemét, június 15. A macska veszettség! járvány már-már ijesztő mértékeket ölt. Ma délig újabb 9 marási esetet jelentettek a hatóságnak. Az állatorvosi hivatalban, ahol pár nap óta permanens szolgálat van, mert egy-egy állatorvos állandó inspekciót tart, valóságos vándorlás van. A város legfcü- lönbözö helyéről jönnek be az emberek és jelentik az újabb eseteket, a megmart emberek kérik a Pasteur Intézetbe való beutalásukat. Ma délig az újabb marási esetekkel 24-re emelkedett a gyógykezelésbe vett kecskemétiek száma, akik részint még ma,részint hajnalban Budapestre utaznak a Pasteur Intézetbe. Az új sérültek között van három kis gyermek is. A tiszti orvosi hivatal egyébként az egyre növekvő esetek miatt szükségesnek tartotta megkeresni a budapesti Pasteur Intézetet, ahonnan egy orvos kiküldését kérte Kecskemétre, bogy a megmart embereket rögtön beolthassák. A Pasteur Intézet orvosa valószínű ma meg is érkezik. A gyepmesteri telepen tegnap még 4 állatot vettek megfigyelés alá s ezzel összesen 110 állat került a telepre a járvány kezdete óta. Kerékpárosok a rendőrség előtt. Az elmúlt délután két fiatalkorú kerékpáros került a rendőrség elé. Egyikük a Halpiac téren elütött egy kisleányt, a másik pedig a Szt. János utcában kerékpározott a tilos oldalon. Mindkettőjüket szigorú dorgálásra ítélték s a kerékpárjaikat ideiglenesen elkobozták.
