Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-01-03 / 2. szám
Ara 16 FILLÉR %, 1926JAN.11 X! f^VB T Előfizetési díj postai szállítással: egy hónapra 3 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- ♦ nap 24 fillér. ♦ Főszerkesztő: Dr. URBÁN GUSZTÁV MEPUJS Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések ♦ milliméteres díjszabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ POLITIKAI NAPILAP * Felelős szerkesztő: BELEMEN ANDOR XLV évf. 2. szám Kedd Eger, 1928. január 3. Örömmel vettük tudomásul, hogy az állami üzemek idei* költségvetése aktív egyenleggel zárul. Nagy öröm ez a híradás számunkra, akik számtalanszor siránkoztunk fojtogató gazdasági válság miatt, mely a pusztulás lejtőjére sodorja a magyar ipart és vállalkozást. Íme, a vészharang- kongatás feleslegesnek bizoovuij Álmodtuk volna tslán? Lffal inunkban panaszkodnunk az ipar tűrhetetlen helyzete miatt ? Lám, kezdenek rendbejönni az ügyek, az állami üzemeknek már rendben van a szénájuk. Ez nagyon felemelő tudat számunkra. És mégis engedtessék meg nekünk, hogy minded rosszakéra! nélkül irigykedhessünk az állami üzemek aktiv egyenlegére — a magánüzemek érdekében. Egy komoly, megbízható egyenleg manapság olyan ritka a magánkezekben levő ipari üzemek között, mint a fehér holló. Aktiv egyenleg: a legszebb álom, amit magyar vállalkozó álmodhat. Rövidlátás volna kifogásolni a magyar állami üzemek aktiv mérlegeit. Csupán annyit szeretnénk halkan megkérdezni: ha a kormányzatunk bölcsei megtalálták a gyógyírt az állami üzemek sebeinek begyőgyi- tására, miért nem juttatnak belőle a nem állami üzemeknek is? A bolsevista Oroszország például, amely hosszú éveken keresztül elnyomta a magánvállalkozást az állami üzemek prosperitása érdekében, már régen rájött arra, hogy egy állam gazdasági életének szilárdsága nemcsak azon múlik, hogy az állami üzemek nyereséget érjenek el. Hiszen az állami üzemeket az adófizetők verejtékes filléreiből tartják fenn és ha az adófizetők tönkremennek, akkor az állami üzemeket sürgősen átszerelheti jégaszalásra. Az állami üzemek aktiv mérlegénél lehetetlen nem gondolni az állami költségvetés aktiv voltára. Az államkincstár is aktiv, hatalmas tőketartalékokat gyűjtött össze a Névtelen Adófizető garasaiból, de a Névtelen Adófizető passzív marad és a költségvetés potemkin-feleslegei egy teljes gazdasági összeomlás csiráit hordják méhükben. Aktiv államkincstár, aktiv állami üzemek: felemelő látvány. Passzív adófizető, passzív magánüzemek ; kisérteties kép, ősz- izeszorult szívvel nézzük a magyar gazdasági életnek ezt a tragédiáját, amelynek utolsó felvonása nem késhet már Boká, ha közbe nem jön gyors és hatékony segítség. Budapest, január 2. Huszár Károly az Országos Muukáübiziosítő Intézet új elnöke hosszabb nyilatkozatban tájékoztatta főirányelveiről a ma- gyár közvéleményt. ij^^A biztosítás kitérjesztését kívánja az agrár munkásokra, kisiparosokra és kereskedőkre is. A segélyezés meggyorsítása, Huszár Károly főirányelvei a Munkásbiztositó vezetésében. a biztosítottak ügyeinek szakszerű, pártatlan és gyors elintézése egyik legfontosabb irányelve. Azt akarja, hogy aki átlépi a Munkásbiztosító küszöbét, ott minden tisztviselő és orvos úgy bánjon vele, amint bánni kell azzal, aki nem alamizsnát kér, hanem törvényes alapon követeli a maga jussát. Nem tudják stabilizálni a román leit. Románia nem kap külföldi kölcsönt — Moszkva nem adja ki a román Nemzeti Bank aranykészletét. Páris január 2. Popovici volt román pénzügy- miniszter egyik párisi lap munkatársa előtt kijelentette, hogy a lei egyelőre uem stabilizálható, mert a Nemzeti Bank aranykészletének egyik részlete, 250 millió arany lei, még mindig Moszkvában van, ahová 1916 ban a győzelmesen előnyornu ő magyar és német seregek elöl vitte a román kormány. Ezt pedig nem igen lehet visszakapni az orosz szovjettől. A lei stabilizálása egyedül nagyobb külföldi kölcsön által volDa lehetséges. Románia pedig, bár többször megpróbálta, nem kapott külföldi kölciönt egyik pénzpiacon sem. Dr. Lestyán Pál az egri kerületi Munkásbiztositó Pénztár főorvosa Budapestről jelenti az Egri Népújság tudósítója: A népjóléti es munkaügyi m. kir. miniszter az egri kerületi Munkásbiztosító Pénztár főorvosává dr. Lestyán Pál orvost nevezte ki. Lestyán Pál dr. 1918 tői 1922 ig Parád- fürdő főorvosa volt, azóta pedig a gróf Károlyi hitbizomány uradalmi orvosa Kompolton. A ki- tűnő belgyógyász és nőorvoa annak idején a vármegyei tiszti főorvosi állásnak is egyik legkomolyabb jelöltje volt. Az egri kerületi Munkásbiztositó Pénztár, amely alá a gyöngyösi és salgótarjáni kirendeltség is tartozik az újjászervezés utáD, mindenesetre méltó és alkalmas főorvost kapott dr. Lestyán Pál személyében. A szölővessző szemeinek mintegy hetven százaléka megfagyott Ismét gyenge szüretre van kilátás. várható. Eger, január 2. Mint az Egri Népújság egyik múltheti száma megírta, a decemberi —24—27 fokos hideg nagy károkat okozott a fedetlenül hagyottegri szőlőkben ; a kár nagyságára vonatkozólag Braun Károly városi főjegyző a következőket mondotta munkatársunknak : — Bizony, negyon szomorú kilátásokkal nézünk a jövő szüret elé. Természetes, hogy a jól gondozott szőlőtáblák kevesebbet A borárak emelkedése szenvedtek az elhanyagoltaknál A szőlő is olyan, mint az ember, van erős és van gyenge, de végeredményben rendes fedés kellett volna mindnek, amelynek hiánya most megbosszulta magát. Hogy hány százalék a kár, azt csak tavasszal tudjuk meg, amikor a rügyek duzzadni kezdenek. A metszéssel várni kell a fakadásig, mert máskülönben könnyen megtörténhetik, hogy épen a jó szemeket metszik le a munkások. Tavaszra emelkednie kell a boráraknakj úgy a csekély készlet, mint a rossz szüreti kilátások miatt. — Ezután Bayer Henrik városi tanácsost kereste fel (munkatársunk, aki az alábbiakban ismertette az egri szőlők helyzetét. A szőlővessző szemeinek mintegy 70 százaléka megfagyott. Tiszta képet azonban csak akkor alkothatunk magunknak a fagykárokról, ha a különböző fekvésű szőlőket mind megvizsgáltuk. Az biztos, hogy ismét gyenge szüretünk lesz és az amúgy is csekély borkészlet ára rövidesen emelkedni fog. A Síkhegy és Cegléd nevű dűlőkben már megállapítottuk a nagy bárt (70%)ős valószínű, hogy a mélyebben fekvő, valamint elhanyagoltabb szőlőkben még nagyobb a kár. Az egri kerületi Munkásbiztositó Pénztár orvosai. A népjóléti és munkaügyi miniszter ez egri kerületi munkásbiztosi tő pénztárnál kezelő orvosokká a következőket alkalmazta: Kovhlkov'c* Istvánt, Magyar Árpádot, Szilágyi Józsefet, Grems- perger Károlyt ős Karikát Józsefet (Eger), Gu'.tmann Vilmost (Felnémet), Cunya Györgyöt (Ke- recsend), Koncz Lajost (Pőter- vására), Kiss Aladárt (Tiszafüred), Barabás Bőlát (Heves), Kék Lajost (Füzesabony), Schubert Vilmost (Poroszló), Steiner Sándort (Tiszaör»), Sarló Alfrédet (Egeresein), Surányi Edét (Kát), Gaday Józsefet (Recak), Szabó Gyulát (Besenyőtelek), Bartha Bélát (Tárnáméra), Rád Lászlót (Kápolna), Kralovfinazky Ernőt (Verpeléi), Nántssy Istvánt (Ti- szanána), Hajdú Bálát, Mannő Kálmánt, Zyka Sándort, Kálmán Dezsőt, Kornis Ferencet (Gyöngyös), Előd Józsefet, Gráf Andort (Hatvan), Benkő Bálát (Apó), Vida Józsefet (Pásztó), Dónát Dezsőt (Rőzsaszentmárton), Kemény Jenőt (Hevescsány), Jakab Emilt (Nagybátony), Török Árpádot (Domoszló) Kassai Tivadart (Vámosgyörk), Horváth Endrét (Karácsond) Hirschl Her- mant (Gyöngyös-környék), Miklós Gézát (Z agyvapálfalva), To- bola Nándort, Erdődy Kálmánt (Salgótarján), Zsigmond Dezsőt (Gyöngyöspata), Mudry Lajost (Mátraszele), Farkas Lajost (Kis- terenye), Bartola János! (Karancs- keeze).
