Egri Népújság - napilap, 1928/1
1928-06-06 / 130. szám
*. K y, t \ Iá # '■V 2 ________________________________ EGRI NÉPÚJSÁG 1928. június 6 h allhatják, csak olvassák a kát- holikus sajtót. Kronberger József apát, kanonok, plébános mondotta el ezután a nagygyűlést bezáró beszédét: — Nagyméltóságű és főtiszte- lendö érsek ur, mélyen tisztelt diszgyűlés. A lelkemet szeretném ez ünnepélyes órában kiönteni, hogy megmutassam azt a mélységes örömet, amely e katbolikus táborbaszállás fölött az én|szi- vemet eltölti. Mélységes az én örömem, hogy itt van az én nagyakaratú főpásztorom ! Ennek a f elbeosülhetetlen értékű napnak feledhetetlen tanulságaiért fogadják lelkipásztori szivemnek köszönetét a diszgyűlés szónokai és a buzgó hívek. A pápai himnusz után az ér- sekföpásztor újból megjelent az emelvényen, ahonnan főpásztori áldását adta a térdre hullott tömegre. A diszgyűlés a Szózat eiének- lésével ért véget. Trianoni gyászünnep Kál községben. Tudósítónk írja: Június 3.-án délelőtt 11 órakor Kál községben dr. Kozma Sándor rőm. kath. tanító körültekintő rendezésével lélekemelő gyászünnepély tartatott a trianoni békeszerződés aláírásának évfordulója alkalmából. Dr. Kozma Sándor lelkes megnyitóbeszédé után Hujbert Margit Sajó Sándor: »Magyar ének« cimű hazafias költeményét nagy felkészültséggel szavalta. A nagy hozzáértéssel és mély átérzéssel előadott költemény sok szemből könnyet csalt ki. — E szavalat után Káló József segédjegyző az ünnep jelentőségét méltatta beszédében. — Ficsor Mátyás levente szavalta el a *Kéz* cimű hazafias költeményt. Ezen pont után Budai József helybeli tanító a trianoni békeszerződésnek a magyar nemzetre mért súlyos és fájó következményeit méltatta úgy hazai, mint nemzetgazdasági szempontból, igen hatásosan ecsetelve azt a mérhetetlen fájdalmat, amely minden magyar lelkében égni fog mindaddig, mig ezen átkos, ránk-kényszerített szerződés revíziója be nem következik. A szépen felépített hazafias beszéd mély hatást tett a gyászoló közönségre. Az ünnepi beszéd után Kozma János levente szavalata következett. Végül Jekket Andor adóügyi jegyző zárószavaiban Tudósítónk írja: Pásztó község képviselőtestülete rendkívüli közgyűlést tartott, amelyen a Pásztó községnek Heves vármegyétől való elszakadásáról megjelent újságcikkek nyomán elterjedt hírekkel szemben állást foglalt. A képviselőtestület ezen téves hírekkel szemben Pásztó községnek Heves vármegye ősi kötelékéből kiszabitása ellen egyhangúan hozott határozattal tiltakozik. A határozat többek között igy hangzik: Pásztó Heves vármegyének nyugati szélén honfoglaláskorabeli őrhelyéhez ragaszkodik, oda ősi hagyományokban gyökerező kötelékek fűzik. Itt ebben a kötelékben Pásztó, mint messze vidék egykoiri vődővára és Zsig- mond korabeli, Budavárosával egyenlő jogokat élvezett ipari, kereskedelmi, kulturális központ, történelmi hivatást teljesít. Ebben a becsülettel betöltött szerepében a törőkdulás idején már mint a Heves vármegye egyik legkulturáltabb helye égett porrá. Ez volt az első négy csapás, amiből nem is tudott újra, egészen talpraállani. Hanyatlásának második, fontos dátuma a pásztói cisztercita apátság tagjainak 1781-ben Egerben történt végleges elköltözése volt. Ekkor szűnt meg a pásztói apátsági birtokon az 1191. évi alapítása óta szakadatlanul, messze- vidék javára folyt nagyértékü ipari és mezőgazdasági oktatás és kulturmunka. És akkor dűlt el a Pásztó jövőjére nagyfon- tosságu azon kérdés, hogy az országos hirü főgimnázium székhelye nem a pásztói öli birtok, hanem Eger városa lett. további hazafias lelkesedésre buzdította a gyászoló közönséget. Az ünnepélyen Dutkay Ernő kántortanítő vezetésével részt- vett a helybeli dalárda is, szépen betanított hazafias énekekkel. Később Pásztó gazdasági helyzetét a kézműiparnak a gyáripar által történt letörése is súlyosan érintette. Mig más ipari gócpontokban ez a körülmény csak átalakulást, átmeneti nehézséget jelentett, Pásztón, ahol mai napig egyetlen gyár, vagy ipartelep sem tudott létesülni, a felerészben iparos lakosság létalapját rendítette meg. Salgőtarján,Kisterenye,Szécsény, Hatvan fellendülése folytán pedig, melynek során a főszolgabírói hivatal és osztálymérnökség is Hatvanba került, Pásztőt ma már az a veszély fenyegeti, hogy ipari, kereskedelmi kap csőlátóból a még meglévő nehány maradék, — nagyobbrész- ben nőgrádmegyei — községet is elveszítheti és akkor Pásztó I P 80 f földadó-fejkvótás, kicsiny határa a tisztán mezőgazdaságra és pusztuló szőlőművelésre szoruló 6000 lakosnak téli munkanélküliséggel is küzdő felerészét sem tudja eltartani. A község egységes és általános meggyőződése az, hogy Pásztó a rászakadt súlyos gazdasági krízisen minden erejének megfeszítésén felül csakis Heves vármegye törvényhatóságának teljes jóindulatának és hathatós támogatásának birtokában tudja magát átküzdeni. Pásztó elszakadására senki nem gondol. Az elszakító! Pásztóra semmiféle előnyt nem jelentene. A képviselőtestület tisztelettel kéri a vármegye hatóságait, hogy Pásztó községet a nyomasztó téli munkanélküliség enyhítése, a gyümölcstermelés és konyhakertészet fejlesztése, Pásztó felé irányuló úthálózat és közlekedés erősítése, kulturális fejlődés terén felsőkereskedelmi iskola létesítése és azirányu törekvésében támogatni méltőztasBék, hogy Pásztó idővel járási székkellyé fejlődhessék. Ez úgy Pásztónak, mint a hozzá közeli részben heves-, részben nőgrádmegyei községek közös érdeke, mert ezek a községek Pásztőval vasút, posta, ipar, kereskedelem, piac, pénzintézetek, ügyvédek, orvosok, kórház iskola révén úgyis régi gazdasági, társadalmi és kulturális kapcsolatban állanak. Egy évi börtönre ítélték a templomtolvajt, akit orgonálás közben csípett nyakon a kántor. »Halálra tessenek ítélni«, — siránkozott a bíróság előtt. Kecskemét, junius 5 Lapunk híradása nyomán bizonyára emlékezetes még az a nem mindennapi tolvajfogás, amelyet Libássy Raj m und nagykőrösi kántor a templom kórusán csinált. A rőm. kath. templomban délutbni litánia volt. A kóruson egy asszony, Babicz Jőzsefné fújtatott, de csakúgy izzadt belé. A fújtató elkerített ketrecén van egy rés. Itt tapasztalgatta a hiba okát, amikor észrevette, hogy a fújtató tételén egy ember ájtatoskodik. Szólt a kántornak, de az el sem hitte a »rémlátást«. Az orgona azonban igen komisz hangokat adott, mire a kántor saját szemeivel győződött meg. Felszólítására elő- bűjt a titokzatos idegen, aki az orgonába a falaot adta. A kántor, hogy a híveket ne zavarja, félkézzel nyakon csípte a hívatlan fujtatót, a másikkal pádig tovább orgonáit. Az elfogott ember bevallotta, hogy arra vár, amig egyedül marad a templomban a azután a perselyeket feltöri. Megállapították róla, hogy Hegedűs Lajos 29 éves foglalkozás nélküli egyén, aki lopásért már két ízben is volt büntetve. Pásztó község nem akar elszakadni Hevesmegyétől A vármegye törvényhatósága utján kívánja sorsának javítását. Utinaplő. (Harmadik füzet: Taliánországban.) Irta: Heresy Gusztáváé. XV. Szinte megdöbbentő volt a kolostor bejáratánál levelező-lapokat és belépő-jegyeket árusító capuccini élettől ragyogó, kerek, mondhatnám magyarosan piros-pozsgás arcát látva, arra gondolni, hogy ilyen kicsattanó, életerős ember is lám mivé válhat! Megrendült lélekkel távoztam onnan s miközben a bejárat fölött levő ferencrendi címert figyelve, szemem ideges vibrálással meredt a dicsfénytől övezett Kereszt aljában egymást keresztező csupasz karról a reverendás karra, ön kénytelenül rebegtem: Istenem, elhoztál messze, — 2000 kilométerre — hogy megismertesd velem a nagy Igazságot. Milyen kevés valami végeredményben az emberi test, amit pedig olyan nagyra tartunk s amit olyan korlátok nélküli rabságban szolgál a lelkünk is. Jól esett utánna a napfényben fürdő, élettől hangos utcákat róni. A Piazza Pretorián levő pompás, kb. 30 szoboralakkal díszített, hatalmas szökőkutat bámulva, — melyet a 16.-ik század közepén állítottak — kissé megnyugodtam. Mintha furcsa kis kóboldok, a napvilág tűztesté- ből szabadult kis fénygyerkőcök ugráltak volna szoborról-szoborra, hancurozó pajzánsággal hirdetve: Van élet! Van élet! Palermonak közel 300 temploma közül megnéztük még a Martonarát, mosészerü bejárata megkapó. Mellette van a csaknem romokban levő San Cataldó, mely azonban külsőleg is török templom jellegű. Mindkettőben remek mozaik-képek láthatók. Rövid idő jutott a Museo Nazio- nalenak is, ahol a világ legszebb korall-gyüjteményét láttuk. Hatalmas, erőteljes férfiaknak is sűlyos aranymonstremciák, művészi koráll- diszítésekkel. Emlékszem egy keresztre, melyen a Megváltó teste kb. 20 cm. hosszúságban egy darab korállból volt kifaragva. Van itt görög, római, etrusk sculptatura, különösen sok és nagyon díszes sar- kofág. A sok futkosást követő rövid ebédidő alatt határozni kellett, hogy mit nézzünk meg a rendelkezésünkre álló rövid délutánon. Én a Mon- reale-ba kiránduló csapathoz csatlakoztam. Nem bántam meg, hiszem, hogy mi jártunk jobban. Monreale kb. 22—25 ezer lakosú városka, hová Rocca nevű megállóig villamoson, onnan pedig sikló vitt fel bennünket 134 m. magasságba. Ez volt Európa legelső siklóvonata. Gyönyörű, napsütéses időnk volt, nagyszerűen látszottak a távoli Li- parti szigetek. Természetes, hogy legelső utunk a híres dómba vezetett. Bementem a székesegyház világhíres kapuján (bronzmunka Pisaner Bonannótól, 12. szd.), hol 1282. húsvéthétfőjén megtörtént az első késszúrás, amit azután a világtörténelem egyik legnagyobb embermészárlása követett, amit az elnyomott siciliaiak vittek véghez, a zsarnok, uralmon levő franciák között — s a história: siciliai vecsernye néven könyvelte el. Legelső, ami mindnyájunkat lebilincselt, a hatalmas, magasból lenéző Krisztus-mozaik, ami az oltár fölött boruló absist teljesen betölti. Mondhatnám, komor szigorral néz, mintha az emberek gonoszsága fölött mondana bírói Ítéletet. E nor- mann-bizanci stylusban épült templom háromhajós s egyike az olaszföld legszebb kincsesházának. 18 gránitoszlopon pompás arab ivek szökkennek, minden talpalattnyi hely beborítva a mozaik-művészet csodáival. Ennyi tömegű mozaik másutt sehol sincs a világon. Az ó és űj testamentum elevenedik meg mozaikból kirakva. Jobboldali mellékhaj ój ában normann királykoporsók sorakoznak. (Folyt, köv )
