Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-05-30 / 124. szám

Előfizetési di] postai szállítás­sal: egg hónapra 8 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egyes szám ára 16 fillér, vasár- • nap 24 fillér. ♦ Szerkesztőség és kiadóhivatal i Eger, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11. ♦ Hirdetések« milliméteres díj­szabás szerint ♦ számíttatnak. ♦ Főszerkesztő: Dr. ORBÁN GUSZTÁV & POLITIKAI NAPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOK XLV. év/. 124. szám ♦ Szerda ♦ Eger, 1928. május 30. A Hevesvármegyei Gazdasági Egyesület vadász-vizsgához szeretné kötni a vadászati jog gyakorlását Gyöngyös, május 29. Hevesvármegye Gazdasági Egyesületének igazgató választ­mánya legutóbbi ülését Borhy György elnöklete alatt május 22.-én Gyöngyösön tartotta. Elnök üdvözölte a megjelen­teket, majd ifj. Győrffy Kálmánt kérte fel a betegsége miatt tá­vollevő Dőry Béla egyesületi titkár helyett a folyó ügyek re­ferálására ős a jegyzőkönyv ve­zetésére. Ezután gróf Apponyi György javaslatára az igazgató-választ­mány elhatározta, hogy feliratot intéz a m. kir. földmivelésügyi miniszterhez, miszerint rendele­tileg tiltsa el a osülkös nagyvad­nak mással, mint vontosövű go­lyós fegyverrel való vadászatát. Szent-Ivány Farkas indítvá­nyára az Egyesület — tekintet­tel az ismételten előforduló va­dászati szerencsétlenségekre — átiratban kérte a törvényható­ságot, hogy bocsásson ki egy oly törvényhatósági szabályren­deletet, mely szerint fegyvertar­tási engedélyt csak oly egyén kaphasson és vadászterületet csak oly egyén bérelhessen, aki a törvényhatóság által kijelölt háromtagú bizottság előtt tett vizsgálaton megfelelő kvalifiká­ciót szerzett. Az egyesület székhelyváltozása következtében egyesületi ügyész­nek az igazgató választmány dr. Kurct Jakab gyöngyösi ügyvé­det választotta meg. A titkári jelentés szerint Gyön­gyös városa az egyesület részére ideiglenes hivatalos helyiséget rendelkezésre bocsájt, ennélfog­va az egyesületnek Egerből Gyöngyösre való átköltözködése a legközelebbi időben megtör­ténik. Br. Jeszenszky Ödön dr. »a Mezőgazdasági Tanácsadók Or­szágos Szövetsége« alelnökének előadására és Szent-Ivány Farkas javaslatára kimondotta az igaz­gató-választmány, hogy a gaz* dáknak a termelési irányban való szervezkedését helyesli. Az egyesület szeptember havá­ban Egerben háziipari kiállítást rendez. Ezután Kiár Jenő indítványára ez egyesület elhatározta, hogy feliratban kéri a földművelés­ügyi minisztert, hogy keressen módot az Alfőldön szokásos ős megszűnni nem akaró istálló­trágya feltüzelésének megaka­dályozására. A Szombathelyen augusztus 26.-tól szeptember 9-ig rende­zendő Országos Mezőgazdasági és Ipari kiállításon az egyesü­let képviseletét gr. Apponyi György vállalta. Végül Balogh István gépész­mérnök számolt be a Szántógép­tulajdonotok Országos Szövet­ségének május 21-én, Miskolcon tartott vándorgyűléséről. Az Egri Dalkör hangversenye Agyonigazgatás. Az az alkotási láz, amelyet olyan fölényesen védelmezett meg a legutóbbi költségvetési vitában a kultuszminiszter, a mi- □iizterium egyik ügyosztályában megteremte legújabb gyümölcsét. A gyümölcsöt ez ország keresz­tény közvéleménye érthető fel­háborodással fogadta. Az egyik miniszteri ügyosztály ugyanis úgy rendelkezett, hogy mindazok az egyesületek, ame­lyek műkedvelő előadásokat ren­deznek, kötelesek a Műkedvelő Egyesületek Országos Szövet­sége hangzatos oimű egyesület­be belépni és színdarabot csak eme egyesület vezetőségének en­gedélyével adhatnak elő. Ez a •zépcimű egyesület a »Színházi Élet« c. szinőszreklámlep alvál­lalkozása. A Színházi Élet a ke­resztény erkölcsi gondolkodástól nagyon is távol áll, morális szem­pontból tok veszedelmet hord magában. Különösen azért, mert hiszen nem is maguk a színészek, vagy pusztán a színházlátogató közönség részére, hanem főké­pen a vidéki, a szinháztől elzárt Közönség részére Írják. Kulturális szempontból meg külön nagy kárt okoz a lap az­zal, hogy a közönséget a komo­lyabb tartalmú és valódi értékű könyvek, folyóiratok olvasásá­tól elizoktatja. Mégis ezt a lapot kellett ilyen támogatásban része­síteni, előidézni azt az arcpirítő helyzetet, hogy ha egy katolikus kör, egy leányegylet, kongregá- ciós csoport színdarabot akar előadni, akkor felette a hatalmi jogkört egy ilyen keresztény szempontból megbízhatatlan ér­dekszövetség gyakorolja. S a helyzet még valahogy szé­píthető volna akkor, ha komoly közérdek kívánná meg a mű­kedvelői előadások ügyének ilyen formán való rendezését. De erre igazán semmi szükség nincs. A szerző jogát a törvény védi, ha kell: segítségére siet a függet­len birőság; szolgabirő, rendőr- kapitány, tanfelügyelő, törvényes hatáskörükben mind beleszólnak egy műkedvelői előadás megren­dezésébe. Minek akkor ide újabb hatóságokat, újabb hatásköröket »alkotni« ? Minek beavatkozni ott, ahol fölösleges, minek igaz­gatni ott, ahol ez az igazgatás csak bajt, zavart, visszatetszést és egy üzleti szellemű érdektár­saság részére egyesületi díjak, jutalékok fejőben — főképen a keresztény társadalom terhére — indokolatlan nyerészkedést je­lent? Ne igazgassunk ahol nem kell! A keresztény társadalom pedig egyhargon kiállja : nem kérünk a Színházi Élet érdek- szövetségének gyámkodásából! Eger, május 29. Szombaton este a Kaszinó nagytermében a magyar dalköl­tők és a Koszorús Egri dalkör ünnepi díszbe öltöztették a ma­gyar kultúra gyönyörű termékét, a magyar dalt. Dalkörünk tar­totta évi rendes hangversenyét. Habár a rendezőség nem sze­rencsésen választotta meg a hang­verseny idejét, mégi« megtelt a Kaszinó hatalmas nagyterme zenekedvelő közönséggel; világi és egyházi dignitáriucokkal az élén. A hangulat mindvégig me­leg, helyenként forró volt. Azzal kezdjük referádánkat, hogy a hirdetett jbudapesti zon­goraművésznő nem jöhetett el. Helyette Huszthy Zoltán két számban 3—3, összesen 6 zon­goramüvet adott elő. A nálunk legkevésbbé ismert zenét, az északi népekét, a svéd, norvég* dán és finn zenét kisebb méretű, de a magasabb műfajokhoz tar­tozó zongoradarabokkal mutatta be. Válamennyi darabját teljes teknikai készséggel, az ő elmé­lyedő, mindig a mű eszmei tar­talmát kereső művészi egyéni­ségével és mindig kongeniális felfogással játszotta. A kitűnő érzékkel összeválogatott műsor kiemelkedő két Bzáma mégis a világhírű magyar művészé, Doh- nányié s a izintén hírneves ma­gyar Butykayé volt. A dalkör számaiban az elő adás művéizetének legmagasabb csúcsán az Éji vihar állott. En­nek az óriási dimenziőjű, zenei szépségekkel gazdagon díszített műnek kitűnő betanultséggal, tökéletes dinamikai színezések­kel, de legfőképen lélekkel, ben­sőséggel énekelt előadása perce­kig tartó tapsot, tomboláét és éljenzést váltott ki, amely tartott mindaddig, mig a dalkör 56 éneklő tagja egyenkint le nem jött az emelvényről. Ennek a kolosszális férfikar­nak az eléneklése előtt a dalkör másodelnöke, dr. Encsy Kálmán kir. ügyész lelkes, szép beszéd­ben emlékezett meg a mű szer­zőjéről, a nemrég elhunyt Farkas Nándorról, aki az egri tanító­képző intézet növendékéből, az egri segédkántorból óriássá nőtt a magyar zeneirodalomban ■ aki egymásután nyerte el az orszá­gos dalosszövetség versenydí­jait. A magyar balsors ezt a legszebb reményekre jogosító fényes tehetséget ragadta el a magyar nemzeti kultúrától. Is­mertette a szónok ennek a csoda­szép műnek eszmei tartalmát s ezzel összefüggően beszélt az az erdélyi rabmBgyarok fájdal­máról, annyi tűzzel és megrázó hatással, hogy sok embernek szemében jelentek meg a meg­hatottság könnyei. Lányi Ernő Honfidala örök­szép mű. Valamennyi nagyobb- szabásű férfikara között leg­könnyebb elénekelni, de legne­hezebb jól elénekelni. Nincsenek benne akadály gyanánt álló ne­héz helyek, sem a ritmikájában, sem a harmonizálásában, de a beléje lehelt zenei szépiégeket úgyszólván elrejtette benne a zseniális szerző. Úgy kell onnan a karnagynak és dalosoknak ki­bányászni. A dalkör szépen ár­nyalt meleg dalolása ezt a sikert teljes mértékben el is érte. Kordáig Zoltán Bordala a mo­dern zenében is a legmoderneb­bek közé sorozható. Amikor dal­körünk jeles karnagya vasaka- ratával s a tagok intelligenciá­jával ős fejlett zenei tudásával legyőzve ennek a műnek rend­kívüli nehézségeit, azt teljes biz­tossággal előadta és kidombo­rította szépségeit, akkor a dal­kör újabb bizonyságot tett ar­ról, hogy méltó a koszorús névre. Koudela Géza dalműve tele van zenei szépségekkel, a bibliai szöveget megragadó színekkel festő hatásos részekkel. A dal­kör ezt rendkívüli precizitással, bensőséggel és megrázó hatással énekelte. Lendvay Ervin Harangja a hangok bájos daljátéka, mint az ünnepi miiére hívogató ha­rangok zenéje. Átértő melegség­gel, a hallgatót kellemes hangu­latba ringatva, adta elő a dalkör. A hangversenynek egyik igen kedves része volt a magánkar; amelyben Huszthy Zoltán ben­sőséges lírai tenorját, dr. Búzás Endre, dr. Padi Endre és Nobilis

Next

/
Oldalképek
Tartalom