Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-05-15 / 113. szám

EGRI NÉPÚJSÁG 1928, májú* 15 J4\ ff"T 1 öregcserkészek '', Néhány szó a Binét-telek ügyéhez — Levél. — Szép és jelentőségtelje» ünne­pélynek volt a színhelye vasár­nap délután 4 órakor a szarvas­kői vár fensíkja. A magyar cserkészet legifjabb hajtása, a célkitüző tervezgetésekből az életben kibontakozni kivánó öreg­cserkészet eszméje Egerben is gyökeret vert a 761. Telekesi István öregcserkészcsapat meg­alapításával. Két éves előkészítő munka után végre most érke­zett el fiatal életének legszebb j és legfontosabb pillanatához: a • fogadalomtétel ünnepéhez. Hat \ újonc tett fogadalmat a cser­késztörvények megtartására, tíz öregcserkész pedig fogadalmat újított. Fogadalomtétel előtt dr. Urbán Gusztáv csapatparancs­nok intézett lelkesítő beszédet a fiúkhoz. — A szarvaskői vár annak a I nagy egri püspöknek, Telekesi >Istvánnak az emlékezetét őrzi, aki a nemzet történelmének egyik legnehezebb korszakában ián* golő példáját adta az egység megóvására törekvő tevékeny hazaszeretetnek s az eszménye­kért való szenvedni tudásnak. Soha nagyobb szüksége nem volt a nemzetnek az összetar­tásra s az áldozatkészségre, mint ma, amikor Trianon sírkövét kell elhengeríteni az útból. — A cserkészekre nagy hi­vatás vár a rombadöntött ma­gyar haza újraépítési munkájá­ban. A mai anyagias világban minél több lélekfát kell ültetni a magyar földbe, hogy gyöke­reikkel megkössék a széthulló rögöket. S van-e szebb, jó gyü­mölcsöt hozóbb lélekfa a cser­késznél, akinek mindennapi jő­tette a szociálisabb világberen­dezést, tiszta élete pedig az er­kölcsi eszmények diadalát je­lenti. Végül megköszönte az összes megjelent egri cserkészcsapatok testvéries együttérzését, hogy oly nagy számban képviseltei­től magukat a legújabb csapat első fogadalomtételénél. Frissen, ütemesen pattogtak el a fogadalom szavai az öreg- csarkészek ajkáról a csípős ta­vaszi szélben a szarvaskői he­gyek tündéri környezetében. Fo­gadalomtétel után dr. Király István kerületi vezető tiszt üd­vözölte a régi cserkészek nevé­ben az új öregcserkészeket, lel* kükre kötvén, hogy állhatatos kitartással dolgozzanak azon, hogy erjesztő kovászai legyenek a társadalomnak és példaképei a kisebb cserkészfáknak. A szép ünnepély a magyar Hiszekegy eléneklésével fejező­dött be, majd a vooatindulásig jól sikerült harcszerű játékokat játszottak a fagyos szentek csók­jától kipirult arcú cserkészfiúk. Debrecen az ország második leggazdagabb városa. Debrecenből jelentik: Debre­cen városa nemrég terjesztette be zárszámadását és vagyoni mérlegét, melyből kiviláglik, hogy Budapest után Debrecen az or­szág leggazdagabb városa. Deb récén város vagyona ugyanis 139 655 ezer pengő, míg tarto­zásai összesen csupán 16.772 ezer pengőt tesznek ki. Eger, május 14. Mint nem egri szemmel látó, de magam egrinek érző s a vá­ros érdekét, szépítését érintő jö­vő alakulhatását szem elől nem tévesztő egri lakosnak, legyen szabad már e tárgyban megje­lent cikkhez néhány mondattal hozzászólnom. Mikor az Irgalmasok kórházá­nak alapfalát rakták le, akkor jártam először Egerben. Meg­álltam s így töprengtem? Miért építik a hatalmas kórházat e mellé a rendezetlen patak mellé? A gőzmalom mellé ? Mélyen fekvő, levegőtlen, vagy kifogá­solható levegőjű helyen? áztán látva a dohánygyár előtti szép tágas teret, — ismét csóváltam egyet fejemmel. Szemem örökösen beleakadt a Binét-épületbe. . . Legalább az ne lenne előtte?! Egyszer végre megvette a vá­ros! .. Vártam, hogy most már végre rendbe jön az ügy! A múlt e ponton tett hibáját hely­reállítja a város vezetősége. Bi­zonyára lerontja, s összeköti egy egyenes úttal a Városháztérrel... Hallottam megint a tervezge- téseket. A nagy lakásínség ide­jén úgy beszélték, — kétemeletes bérpalota lesz ott 30—40 lakás­sal! Tervben a posta-palota is... Végre ! Jött a képviselőválasztá­sok ideje s a gróf Klebelsberg- féle választás ! Erről sejtettem, nem enyészik el nyom nélkül. S úgy is lett. A hivatott vezetők bemutatták a nemzet iskolavezetőjének Eger lehetetlen elemi iskolai épületeit. A miniszteri ígéret el nem ma­radhatott és beváltása folyamat­ban van. Épülnek a nép gyer­mekeinek a megfelelő iskolák ! Nagyobb részük kész. Várja immár szeptemberre a gyerme­kek bevonulását. ... Ez a halaspiaci iskola is — a régi, kiizolgált, nedves ka­tonai laktanya — nyugalomba vonul . . . Megkapta tervét! . . És a mikor ezt megláttam: fel- szisszentem! . . . Az új tervek szerint a kórház 16 osztályú elemi népiskola több- száz gyermekének lármáját s az új, levegő és napfogó épület ár­nyékát fogja élvezni. Nem tudom, történnek-e lépé­sek — a megfelelő intézőkörök részéről — az akkor melegében elfogadott miniszteri ajándék al­kalmasabb elhelyezésére ? Hi­szem, hogy oly nemesen gondol­kozó vezető, mint a kultuszmi­niszter, Dem habozik, s nem fog az új hely kijelölése esetén az arra készítendő jobb megol­dás elöl kitérni. A kórház gondnoksága nem­csak a kórház érdekét, de a város érdekét is a leghelyeseb­ben szolgálta, mikor ez eszmét először hozta a nyilvánosságra. S nem merném feltételezni a város mai vezetőségéről sem, hogy a tervnek — mely szerint a Binét-telken park létesitessék — ellene szegülne. S ha áldo­zatot kell is hozni — meghoz­zák ! Talán azért is késik e he­lyen az építkezés megkezdése? (Dejó.) HÍREK Milyen károkat okozott a fagy a magyarországi szőlőkben? A Borászati Lapok írja: A középeurőpai borpiac a fagyos­szentek hatása alatt áll éa így nagyobb forgalom csak ezeknek elmúltával fog kifejlődni. Az eddigi jelentések szerint az áp­rilisi fagyok okoztak meglehető­sen nagy kérokat, mig a folyő hő 10 re és 11-re virradó éjsza­kák nagyobb fagyokat nem ered­ményeztek. A legnagyobb hi­deg fo'yő hő 11-én reggel Deb­recenben volt, ahol a talajfeletti hőmérséklet —4 fok Celziusra szállott alá. Ugyancsak Sza­bolcsban volt —3 fok. Mindkét helyen károk vannak. 11-éről 12-ére virradó éjszaka országo­san fagypont alá esett a hő­mérő hazánkban. Magyarország többi részében fagypont körüli hőmérséklet uralkodott és így a jelenlegi helyzet az, hogy na­gyobb fagykárokat itt nem szen­vedtek a jelzett napokon. Tudó- Bítási rovatunkban az egyes vi­dékekről pontos jelentések ol­vashatók. Meg kell állapítanunk, hogy a szőlőbirtokosok valóban erejükön felül védekeztek a fagy ellen füstöléssel. Pontos képet azonban a helyzetről a fagyos­szentek teljes elmúltával fogunk kapni, amelyre már mostan fel­hívjuk az érdekeltek figyelmét. A középeurőpai államokban általában bizonyos fokú szilár- dulás tapasztalható a magyar- országi érdeklődéssel párhuza­mosan, ami annak tulajdonítható elsősorban, hogy a termésbilá- sok nem mindenütt egyformák és a kereskedelmi készletek csök­kenőben vannak. A nyugati államokban a fran­cia fagykárok folytán mutatko­zott némi élénkség a kereske- dők részéről. _________________ A mezőgazdasági munkások utazási kedvezménye. A kereskedelemügyi miniszter rendelete szerint hivatásos mező- gazdasági és szőlőmunkások, ha hivatalos munkásigazolványuk van és ha ugyanazon kiindulási állo­másról ugyanazon rendeltetési ál­lomásra legalább tizenketten együtt utaznak, vagy ha kevesebben van nak ugyan, de legalább a tizenkét munkásért esedékes fél menetdijat megfizetik, a m. kir. Államvasutak vonalain a személy- és vegyes­vonatok III. kocsiosztályában fél­áru menetjegyekkel utazhatnak. — Ezt a kedvezményt egész éven át igényb evehetik. Igényjogosultság- gal csakis magyarországi honos­ságú munkások bírnak, külföldi vagy az elszakított területekről származó mezőgazdasági és szőlő­munkások a menetdijkedvezményre nem jogosultak. A Hevesvármegyei Népművelés legújabb száma szügyi Trajtler Géza, Barabás Sándor, Mezey Illés és Hammel Árpád tollából közöl érdekes cikkeket. A Ham mel Árpád vármegyei népműve­lési titkár által szerkesztett tartal­mas folyóirat »Hirek« és »Hiva­talos rész« c. rovatok egészítik ki. Időjárás. A Meteorologiai Intézet jelenti: — Hazánkban igen válto­zékony, általában hűvös idő ural­kodott. Szentgotthárdon jég esett, egyes helyekről kisebb esőket je­lentenek. A hőmérséklet maximuma —|— 15 C körül mozgott, minimuma + 0 C# (Túrkevén). Jóslás: Vál­tozóan felhő', a nappali felme­legedések ellenére is igen hűvös idő várható. Járási jegyzöórtekezlet. Az egri járás jegyzői kara dr. Szabó Gyula főszolgabíró elnöklete alatt hétfőn délelőtt 11 órakor jegyzőértekez­letet tartott; a megjelentek az ak­tuális községi közigazgatási problé­mákat beszélték meg, mélyreható vitatkozás közben. Kongreganis'a tagavatás. Az An­golkisasszonyok intézetében mű­ködő három kongregáció vasár • nap d. e. 8 órakor tartotta szoká­sos évi tagavatását az Angolkis­asszonyok templomában, mely alka lommal 57 leány tett ünnepélyes ígéretet, hogy a Boldogságos Szűz Máriát egész életükben különösen tisztelik s erényeit követik. A fel­emelő szép szertartást dr. Iva­novich Emil apát kanonok végezte a prézesek assistálása mellett, szív­hez szóló beszédben fejtegetvén a kongreganisták szerepét a nemzeti és társadalmi életben. Az ünneplő kongregációk d. u fél 5-kor az in­tézet dísztermében igen kedves diszgyűlést tartottak, amelyen a tagokon kívül szülők és érdeklő­dők is szép számmal vettek részt. Huszonöt éves találkozó. Értesí­tem azon osztálytársaimat, akikkel 1895. évtől 1903-ig bármely osz­tályt együtt végeztük az egri fő­reáliskolában, hogy találkozónkat julius 8 án d. e. 11 órakor tart­juk az egri főreálban. Kérem, kö­zöljék velem az általuk ismert többi osztálytársak címét is, hogy azokat is értesíthessem, fíánhiüy Ödön föreáliskolai tanár. Eger. Időszaki jegyzővizsga az egri köz­ségi közigazgatási tanfolyamon Az egri községi közigazgatási tanfo­lyamon május 10 én (írásbeli) és május 11-én (szóbeli) időszaki jegy- zövizsga tartatott Okolicsányi Imre alispán elnöklete alatt Jegy­zői oklevelet nyert: 1 jogvégzett és 5 tanfolyamot végzett jegyző­jelölt. Junius 17 ón lesz a vitézi avatás a Margitszigeten. Heves vármegye vitézi széke ezúton közli, hogy az idei vitézi avatás junius 17-én lesz Budapesten, a Margitszigeti sport­telepen. Az avatásra kerülő vitézek az Országos Vitézi Széktől névre szóló értesítést fognak kapni. A Katolikus Népszövetség május havi füzete rendkívül tanulságos és érdekes tartalommal jelent meg; dr. Tóth Tihamér egyetemi tanár a május havi Mária kultusz mély­séges értelmét ismertette, dr. Ernszt Sándor vezérigazgató a francia választások eredményéről írt, dr. Csepela Lajos a pánkeresztény mozgalomról, Borián Ferenc tit­kár Ausztriáról. Szoják Géza az ország helyzetét, Verseghy Károly pedig a kórházak fontosságát is­mertette. Az öregség és rokkant­sági biztosítási törvényjavaslat és a Magyarországra kedvező külföldi eseményeken kívül még számos közhasznú és szórakoztató közle­mény teszi változatossá ezt a fü­zetet, melynek elterjedése úgy er­kölcsi, mint hazafias szempontok­ból rendkívül kívánatos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom