Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-01-15 / 12. szám

2 nväJ&TtSOMtiBMM EGRI NÉPÚJSÁG ií 19*8 január 15 í, Mt^^r^wMaaa^awiaBitoHiTWRaa» uo«a ték meg a boncolgat, amelynek során megállapítást nyert, bogy Mártonffy Lajost 4-es nyúlseré- tek értést. Néhány sörét a jobb Mártonffy Lajos holttestét ma délelőtt Bocortádról Egerbe szál­lították és a Hatvani temető ká­polnájában helyezték ravatalra. Innen temetik el vasárnap dél­után 3 órakor a Grőber-teme- tőbe. A ravatalra Heves vár­megye törvényhatósága és a vármegye tisztikara, továbbá több egri társadalmi egyesület, az elhúnyt rokonainak, barátai­nak és tisztelőinek igen nagy száma helyezett koszorúkat. A sírnál a vármegye nevében He­resy Gusztáv vármegyei főjegyző mond búcsúbeszédet. A részvét. Egész Eger városa és Heves- megye közönsége osztatlan mély részvéttel áll Mártonffy L^jos ra­vatalánál. A varmegye és a vá­ros vezetői, a lakosság minden része, előkelő és egyszerű em­berek, megrendült lélekkel, mély gyászban, a legőszintébb rész­vétüknek adnak kifejezést a ki­váló férfi halála fölött és réaz- vétnyilvánításokkal keresik fel fájdalmában a szelidlelkű úrnőt, aki még tegnap Mártonffy Le­jönné volt, ma pedig már özv. Mártonffy Lajosné, szül. Szölgyémy Anna... A megyeházán, a Ka­szinó és a Hangya épületén fa- kete zászlók jelentik a szomorú hírt, hogy Eger és Hevesmegye elvesztette közéletének egyik nagy értékű férfiát. . . A fővárosból is többen érdek­lődtek szerkesztőségünknél a magdöbbentő tragédia iránt. Szombaton délben Haller István v. miniszter, Eger országgyű­lési képviselője, telefonon kért hónalj alatt behatolva két he­lyen is elvágta a főeret. az úgynevezett aortát ée rögtöni halált okozott. tőlünk értesítési a tragédia le­folyásáról. Haller István mély sajnálkozással hallgatta a szo­morú esemény részleteit és kü­lönösen fájlalta, hogy a temeté­sen nem vehet részt, mert a budapesti katolikus napon há­rom beszédet kell tartania, amit most már nem lehet lemondani. Az özvegynek táviratban fejezte ki őszinte, nagy részvétét. Mártonffy Lajos életrajza. Mártonffy Lajos 1877 május 26 án született Egerben. Itt vé­gezte iskoláit i>. 1896-ba mint első éves jogász már Heves- megye szolgálatában állott, mint napi dijas. Jogitanulmányainak befejezésével 1900-ban közigaz­gatási gyakornok, vármegyei tb. aljegyző. 1901 ben szóig*biró. 1916 ban hatvani járási főszol­gabírónak választották meg. 1917 április 23 án vármegyei ár- v széki elnökké választották. Mint ilyent 1918 elején az Orszá­gos Közélelmezési Hivatalba h. kormánybiztosnak rendelte be a miniszterim. Innen jött vissza később ismét a vármegyei árva­szék élére. Mártonffy Lajos je­lentős szerepet töltött be úgy Eg-r, mint Hevesmegye közéle tében. Elsősorban példás kato­likus életű férfiú volt. A múlt év eleje óta elnöke volt ez egri Hangyának, évak őta egyik al- elnöfee a Kaszinónak, tagja Eger város bépvis8lőte*tületének, az Egri Keresztény Sajtőszeveíke- zet igazgatóságának, vezető tag ja több társadalmi egyesületnek. Mindannyian mély szomorúság­nélkül folyton lüktet, folyton za­katol. A XX. század a motorikus erők százada, mely jelleg ter­mészetesen a XX század embe­rének teljes életfolyására, így a jogélet minden ágára is ráütötte a maga bélyegét. Aki ma deli­zsánszon utazik, messze elmarad az előre törtetők versenyében. A jogélet mai rohanó hullámzá­sát, szeszélyes kanyargását a mi jő öreg törvényünk nem ké­pes immár követni. Az ötvenedik évforduló alkal­mából uj törvényről, illetve a ré­ginek a korhoz idomított módo­sításáról kell tehát gondoskod­ni, megtartva a régiből, ami jő, elhsgyva belőle, ami idejét múl­ta b beiktatva, amit a ma élete tesz szükségessé. Egy dologról azonban sohasem szabad meg­feledkezni. És pedig a magynr jogalkotó Géniusznak ama spe­ciális magyar alkotásáról, hogy a gyámhatóság gyakorlását ki­zárólag a gyámügygyei foglalkozó közigazgatási hatóságra: Árva székre bízta. Ez a jogintézmény páratlan az egész világon. Sa játos eredeti alkotása a magyar léleknek. Kilenc évszázad de­mokratikus irányban haladó fo­kozatos jogfejlődésének az ered­ménye ez. A történelmi múltat ét történelmi alapot a jövőben sem szabad cserben hagyni, kü Ionosén nem akkor, amikor a történelmi múlt azt igazolj«, hogy speciális magyar gyámható­sági intézmény a hazai talajon nagyszerűen betöltötte hivatását s főkép mikor megvan a remény arra, hogy a korszerűen kiépített magyar gyámhatóságok a vármegyei kere tek között a közérdeknek teljesen megfelelően töthetik be hivatásukat. A gyámhatóságot gyakorló *Árvás-törvény szék* (Árvaszék) s a »Tekintetes Árvabiró Űr* (ül- nők) benne él a magyar nép jogérzékében, köztudatában, ki­hez bizalommal fordúlt mindig, mert ügyét szivvel-lélekkel, de ha kel), megfelelő eréllyel ka­rolta fel. Ha ma nem túlságosan népszerű, annak egyedüli oka az avúlí törvény, melynek pa­ragrafusai, mint vasketrec, ve­szik körül. A mo&t szőnyegen lévő köz- igazgatási reform csak akkor lasz teljes, ha azt ki fogja egé­szíteni a gyámügyi igazgatóis re­formja, mety a aorviszonyokoafc megfelelően megnyitja a módot és teret a gyámhatóságok előtt a legszélesebb körű szociális, charitativ, népgondoző tevé­kenységre. Mert nevezzenek meg bár a különböző politikai célok­nak megfelelőiig a nemzet jövő jének zálogáúl, reménységéül, bármely társadalmi osztályt, vagy hivatási ágazatot, — a leg­szentebb igazság mégis csak az, hogy porba sújtott hazánk dicső jövőjének legér.ékesebb záloga, legerősebb reménysége: a gyer­mek! A gyermek játszi álmaiból lesznek a férfiúi tettek. S min­dent el kellene követni, hogy valamennyi magyar gyermeknek megadassák a mód és lehetőség a gondtalan, játszi álmodozásra. Kötelesség és szükségszerű ez a magyarnemzettel szemben, mert hiszen a magyar gyermekből lesz a magyar katona, a magyar férfi, a magyar nő. Amilyen testi, erkölcsi és szel­lemi tőkét gyűjtött a magyar gyermek, csak oiyat és csak azt tudja gyümölcäöztatni n Haza javára a magyar katona, a ma- j gyár férfi, a magyar anya. gnl vesszük bö-ül korsi síriá*,,. A gyermek védelmében Megdöbbentő bűncselekmények nyomára jött Komlón a csendörség Fiatal anyák titokzatos halála. — Öt pengőért egy emberélet. Vasárnap délután bárom órakor temetik Mártonffy Lajost Irta: Vitéz Jávor Ernő dr., Hajdanta, ha fegyveres vész fenyegette az országot, lovas hírnökök száguldottak szerte, kezükben véres karddal, ajkukon a lélek-dermesztő kiáltással: * Finis Hungáriáé!* Ma újból vészkiáltás jajong át csonka hazánkon. A táborba szállás az elnéptelenedés réme ellen a a gyermek védelmére történik. E téren ép oly fontos a lelkeknek a tiszta erkölcs Isten­től rendelt, örökérvényű törvé­nyeinek harmatával való beper- metezése, mint a meglévő ember- bimbóknak : a gyermekeknek féltő gonddal ápolása, védelme. Van a magyar törvénytárban egy törvénycikk: a gyámság és gondnokságról szóló 1877. évi XX., melynek teljes léte, értelme és jelentősége egyetlen szakasz­ban: a 263.-ban csúcsosodik ki, a nemzeti akarat olyatőn meg­nyilvánulásában, hogy *a gyá- moltak és gondnokoltak szellemi és anyagi érdekeinek megóvása és elő­mozdítása a gyámhatóságnak leg­főbb feladata.» Nem lehel törvény, mely több emberi, szociális es charitativ tartalommal lenne te­lítve, mint ez, mely külön ható­ságot szervezett az érdekeik meg­vártnegyei árvaszéki ülnök. óvására képtelen egyének védel­mére, amely hatóságnak — a végrehajtási utasítás szerint — «azon magasztos feladat jutott, hogy az árvák érdekeinek hat­hatós előmozdítását — ott, hol a legszükségesebbnek látszik, — gyors intézkedés, lehető költség­kímélés s útbaigazító rendezés által foganatosíthatják.» Ez a törvény az 1878. évi ja­nuár 15-én lépett életbe, tehát kerek 50 esztendeje. Ötven esz- ! tendő egy törvény életében untig I elég arra, hogy az tanűbizony- ! ságot tegyen életrevalóságáról, ! vagyis arról, hogy megfelelt-e i azoknak a cőlkitméseknek, me­lyek létrehozták, beváltotta-e a hozzá fűzött reménységeket, va­lóban üdvére vált-e azoknak, kiknek javára hozatott, végered­ményben a nemzeti közéletnek? Ha a most jubiláló törvénnyel szemben tesszük fel a kérdése­ket, úgy a múltra határozott *igen*-nel kell felelnünk. Da az elmúlt fél évszázad alatt a tech­nika szédítő iramú fejlődése a mozgásában a föld sarától gá­tolt embert a levegőbe röpítette. A lőerő helyébe motorikus erő lépett, mely pillanatnyi megállás Eger, január 14. Néhány nappal ezelőtt az Irgalmatnővérek egri kórházá­ban különös körülmények között meghalt Kiss Andrásné komlói asszony. — Betegségének okát, melyre egyetlen külső jel sem mutatott, pontosan megállapítani nem lehetett. A különös üalál- eset azonnal felkeltette a kezelő­orvosban a bűncselekmény fenn­forgásának gyanúját, annyival is inkább, mivel ez elhalt aaz- szony a ba'ált megelőző nap délutánján Henett Irén szülésznő és Taray Gyuiáné beteg előtt meglepő dolgokat mondott. Kiss Andrásné ugyanis bevallotta, hogy a kömlői bábaasszony, Domány Teréz 5 pengőért tiltott műtétet hajtott végre rajta A műtét után ajánlotta a bába­asszonyt az egyik rokonának is, aki szintén műtétet hajtatott végre magán és néhány napra reá váratlannl meghalt. Azt azon­ban nem merte határozottan ál­lítani, hogy a beavatkozás kö­vetkeztében. Kissnő azután el­mondotta még, hogy a temetést követő napon ő is roppant fáj­dalmakat érzett, ágynak eeett, majd baszállíttatta magát az egri kórházba. Henett Irén szülésznő azonnal feljegyezte a kömlői bába nevét ■ a mondottakat közölte a ha­tóságokkal. Időközben meghalt Kiss Andrásné, akinek holttestét dr. Szilágyi József orvos megvizs­gálta és gyanuokok alapján java­solta a törvényszéki bonoolést. A boncolást tegnap délelőtt 11 órakor a Kisasszony-temető hullaházában Imregh Lajos vizs­gálóbíró jelenlétében dr. Türk Szilárd és dr. Karikás József orvosok megejtették és a talált sebek alapján kétséget kizáróan megállapították a bűnös beavat­kozást, amelynek következtében keletkezett komplikációk a halált okozták. Kiss Andrásné esetétől füg­getlenül, a Kömlő-környéki nép között különös mende-mondák keltek szárnyra három-négy fiatal, élet­erős, asszony váratlan halála nyomán. A Ciiendőrség is értesült a szó­beszédről, megindította a nyo­mozóét ős csakhamar az egri kir. ügyész elé állították Domány Terézt, a kömlői bábát. A vizs­gálóbírói vallatásom javában folytak, mikor megtörtént a Kiss Andrásné-féle eset a kór-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom