Egri Népújság - napilap, 1928/1

1928-05-12 / 111. szám

Előfizetési díj postai szállítással: egg hónapra 5 pengő 20 fillér, negyedévre 9 pengő 60 fillér, egges szám ára 16 fillér, vasárnap 24 fillér. ♦

Szerkesztőség és kiadóhivatal; Eget, Líceum, földszint, balra. Telefonszám: 11.

♦ Hirdetések ♦ milliméteres díjszabás szerint

♦ számíttatnak. ♦

Főszerkesztő: Dr. DBBÁN GUSZTÁV « POLITIKAI NÄPILAP ♦ Felelős szerkesztő: KELEMEN ANDOB

XLV. év/. 111. szám ♦ Szombat ♦ Eger, 1928, május 12.

A zsoldos hadsereg rendszeréről át kell térnünk mielőbb

az általános hadkötelezettségre

A jövő háborúja a gázháboru, a lakosságot ki kell oktatni a gáztámadás elleni védekezésre.

Hol a pénz?

A pénz, a pengő érc és ropo góa bankó formájában az em béri élet mezőin és ingoványain imbolygó üdére, ismét bujőcikát játszik velünk. Hol felbukkan egy kevéske belőle, hol elszik- kad a ninostelenség homokjában, de mindenképen aktuális ismét az egyszeri ember sóhajtása: »Miért is van pénz a világon? S ha már vaD, hát miért nincs?!«

Közgazdászaink szerint a pénz ezen bújőcikázásánnk az eredménye, hogy a piec felvevőképessége és a közönség fogyasztó- képessége csökkent. Valóban, mintha volna valami a dologban. A bollok, a piac tele van árúval, eladóval, csak vevő nincsen. A húsfogyasztás a háborúelőttinek negyedére szállt alá, pedig a lakosság nem fogyott. Ejnye, hát olyan nagyot csökkent a fogyasztőképesség, hogy ma az ember csak negyedét képes elfogyasztani a háború előtti húsadagnak? Aztán meg vászonban, szövetben is csak egy kis hányadát vagyunk képesek elfogyasztani a régi porciónak, pedig a fehérneműnk rongyos, a ruhánk vásott. Úgy látszik, hogy a háborúban a gyomrok összehúzódtak, a termetünk pedig ösz- szezsugorodott, innen a fogya*z- tőképesség katasztrófába esése.

Pedig hát sem a gyomrunk, sem a termetünk nem lett kisebb, csak az erszényünk. Képesek volnánk mi fogyasztan. négyszerannyit is, mint ameny- nyit fogyasztunk, de nincsen miből. A mai napot kihúzzuk valahogy, akárhogy, holnap majd bizonyára jobban lesz. Csakhogy ez a holnap nem akar eljönni. És így megy ez már tizennégy év óta.

Azt mondják, a betegség felismerése fél gyógyulás. Elő tehát a zsebsorvadás bacilusával! A baj egészen biztosan ragályos, mert senkinek sincs pénze. Aki nem hiszi el, kérdezze meg a kereskedőket, iparosokat, hogy kik maradnak rongy 10—20 pengővel adósok és hinni fog. A tőzsdén járja az a vicc, hogy egész Budapesten csak ezer pengő van, de mindig másik tiz embernek a zsebében. A többi pedig egyebet sem csinál, minthogy igyekszik ezektől a pénzt valamiképen kiszedni.

Ha az akasztófahumor keresztül segítene bennünket a pénztelenség Szaharáján, megelégedhetnénk a fenti kesernyés megállapításokkal is; sajnos a baj sokkal komolyabb és tragiku- sabb és ezért meg kellene találni a baj igazi orvosságát, mielőtt még az akasztófahumor tényleg egy groteszk végbe fulladna bele.

Budapest, május 11.

A képviselőház mai ülésén a honvédelmi tárca költségvetésének megajánlásánál Fráter Jenő meleg szavakkal emlékezett meg a honvédségről. Megszavazza a honvédség költségvetését, — mondotta, — mert látja, hogy a honvédségnél izzó hazafias munka folyik. Megelégedéssel látja a honvédségnél uralkodó fegyelmet, és örömmel látja, hogy a kormányzatnak gondot okoz, hogy megszüntesse a zsoldos hadsereget és áttérjen az általános hadkötelezettségre. Már csak azért is, mert így egy kis hadsereg fenntartása is jóval többe kerül, mint más, aránylag nagy hadseregé.

Példáúl a hatalmas jugoszláv hadsereg költsége évenként mindössze 100 millió dinárral több mint a mostani magyar zsoldos hadseregé. Szőt emel ezután a lovasság fejlesztése mellett. A jövő háborújának e*zfeöze a repülőgép és a gáz. Éppen ezért

Nyíregyháza, május 11.

Szohor Pál, Nyiregyháza város főjegyzője, Nagy Elek műszaki tanácsossal és Becsey Antal mérnökkel/^ nyíregyházai vízvezeték előmunkálatainak tervezőjével ős építtetőjővel a hét elején megtekintette az egri, a váci és a gyöngyösi vízvezetékek berendezését és működését. Az érdekes tanulmányút tapasztalatairól a következőket mondotta:

— A három város közül, amelyeknek vízvezetékét megtekintettük, Gyöngyös város vízvezetéke hasonlít legjobban a mi viszonyainkhoz. Ott is a város közeiében fúrt kutakból nyerik a vizet. A kutak száma ott is három és vízbőségük, valamint vizük minősége is ugyanaz, mint amelyet a nyíregyházi vízvezeték vízforrásai nyújtanak.

— A másik két városban, Egerben és Vácott már egészen eltérőek a körülmények. Egerben a város közepén bugyog fel a gazdag vizű ártézi kút, az egriek kiapadhatatlan vízforrása.

indokoltnak találná, hogy a rendőrséget és a cserkészeket kioktassák, miképpen viselkedjék gáztámadás esetén a lakosság.

A katonai nyugdijak és vitéz* ségi érempótdijak rendezését kéri. Helyteleníti, hogy a nyugdíjba lépés korhatárát annyira megrövidítették, mert így hovatovább eltűnnek a hadseregből a harctéri tapasztalatokkal rendelkező tisztek.

Borbély-Maczky Emil a katonai nyugdijak és tiszti fizetések rendezését sürgeti. Külföldön sehol sem kapnak oly kevés fizetést a tisztek, mint minálunk. Igazságtalan a nyugdíjasok kategorizálása is. Helyteleníti Malasics szocialista képviselőnek azt Ja követelését, hogy szolgálaton kívül ne viseljenek fegyvert a katonák.

Farkas Elemér beszélt ezután hasonló szellemben. A világbéke utópia, a jövőt csak a magyar katonai erények feltámasztásával tudjuk megvédeni.

Az a kellemetlen itt, hogy a víz 35 fok meleg. Az első pohár víz, amelyet a vízvezetéki csapból nyerünk, még hideg, de a másodiktól kezdve már meleg a víz. Mintegy 22—25 fok meleg vizet ad az egri vízvezeték, ami nagyon jő a főzéshez, meg a fürdéshez, mert könnyű felhevíteni, de ivásra már nem alkalmas, csak ha lehűtik. A vízvezetéki vizet az ivásra alkalmas 12 fokig a pincékben, jégvermekben, jégszekrényekben hütik le az egriek.

— A váci vízvezeték vizét a Dunsparti 15 kút szolgáltatja.

— Gyöngyösön egy szoba után a vízvezeték bevezetésére kötelezett útcák körzetében évenként 14 pengőt, fürdőszoba után 42, klozet után 28, mosőkonyha után 7 pengő vízvezetéki dijat tartoznak a lakók fizetni.

— Nyíregyházán is körülbelül ilyen arányúak lesznek a vízdijak, bár valószínű, hogy ennél alacsonyabb dijakat is elérhetünk városunkban.

— A második övezetben, ahol

Az egri, a gyöngyösi és a váci vízvezeték

Nyíregyháza főjegyzőjének érdekes nyilatkozata.

nem kell minden házba beve_ zetni a vízvezetéket, 2 peng- 50 fillért fizetnek helyiségenként Itt közkutak vannak.

— Az utolsó közkúttől háromszáz méterre kezdődő házaktól kifelé 1 pengő vízdijat fizetnek a lakosok szobánkint és ővenkint

— A gyöngyösi vízvezeté müvei a legszebbek, amit eze a téren a technika ma nyújtani képes. Láttuk a vízgyűjtő medencét. A fajansz tartóban ragyogó kék kristály tisztaságban csillog a víz. Nagyon szép a víztorony is, amelyet a nyíregyházi katolikus bérpalota tervezője, Wälder Gyula konstruált meg bárok etilben. A másik két városnak, Egernek és Vácnak nincs szüksége víztoronyra, mert ezekben a városokban a hegyoldalban magasan van a víztartó és a vízvezeték innen kapja a szükséges nyomást.

— Kirándulásunkon örömmel láttuk, hogy a városok mindenütt épülnek, új kertek, parkok létesítése a vezető szempont ma nindsnütt. Gyöngyös már kiheverte a pusztító tűzvészt, csak a városházának belső szárnyán a papirfedél emlékeztet a katasztrofális nagy tűzre.

— A vízvezetéket a megtekintett városok a Speyer kölcsönből építették. A váci vízmüveket Zarka Elemér, az egrit Pazar István és a gyöngyösit a nyíregyházi vízvezeték előmunkálatainak tervezője, Becsey Antal építette, akinek szakavatott kalauzolása mellett szereztük utunk alatt értékes és Nyíregyházán is jól hasznosítható tapasztalatainkat.

Hirek az Emericana köréből.

A Foederatio Emericana hétéves fennállása alatt oly győzelmes rohammal nyerte meg az intelligens katolikus magyar társadalom szivét, hogy alig van jelentősebb városa a csonka- országnak, ahol virfigző szervezete ne volna. Ez a nagy elter- jedettség bírta rá a budapesti központi vezérségat, hogy a központ munkájának könnyítése s egy-egy vidék helyesebb adminisztrációja végett a szövetség igazgatását decentralizálja s cor- poratióit és önálló konventjeit öt Decanatusba osztja. Ezek a budapesti, a győri, a pécsi, a szegedi s az egri Decanatus. Az egrihez tartoznak az egri szervezetek: Agria és Egedia corporatiók, a miskolci Rákőcziana corporatiók és a gyöngyösi Convent.

Egernek decanatusi székhellyé való tevésével a központi vezér-